A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós „ajándékcsekk” képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást – tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökken majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is az első hét ország között lesz.
Egy nappal a 2020-at követő kohéziós politikáról szóló jogszabályi javaslat bemutatása után fény derült arra, miért hazánk lesz – a tervezet értelmében – az egyik tagállam, amelynek a legnagyobb mértékben csökkennének a felzárkóztatási forrásai a következő hét évben a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti pénzügyi kerethez képest.
Az Európai Bizottság reálértéken a regionális politikai büdzsé 10 százalékos (9,9%) lefaragását javasolta, de Magyarország és néhány más tagállam (Észtország, Csehország, Litvánia és Málta) esetében 24 százalékos lenne a vágás, ami a legtöbb, amit egy ország veszteségként elkönyvelhet.
2018-as árakon számolva ez azt jelenti, hogy a magyar pénzes borítékban lévő források összege 2020 után 23,6 milliárd euróról 17,9 milliárd euróra csökkenne, ami 5,7 milliárd euróval kevesebb, mint 2014 és 2020 között. Bizottsági források szerdán elárulták, hogy még ennél is nagyobb, több mint 30 százalékos lenne a vágás, ha a testület nem húzta volna meg mínusz 24 százalékos szinten a védőhálót.
Brüsszelben azonnal a közép- és kelet-európai országok imponálóan gyors gazdasági növekedésével (és a kohéziós büdzsé általános csökkentésével) magyarázták, miért hanyatlik majd a következő hét évben a támogatások mértéke ezekben a tagállamokban. Magyarországon ugyanakkor a GDP uniós átlaghoz való közeledése az elmúlt években némileg elmaradt a regionális partnerekétől, mégis nagyobb mértékű az elvonás, mint egyes országokban.
Egy uniós forrás szerdán a BruxInfo érdeklődésére elárulta, hogy mi van a számok mögött. Válaszából kiderült, hogy nem is lenne olyan sok, mindössze 1,7 milliárd eurós a magyar „veszteség”, ha a Bizottság figyelembe vette volna azt a körülbelül 4 milliárd eurós „ajándékcsekket” (a forrás használta ezt a kifejezést), amit hazánk a legutóbbi keretköltségvetés kitárgyalása során uniós partnereitől kapott.
A 4 milliárdos csekk fele abból származott, hogy Magyarország és a három balti állam esetében annak idején másoknál 10 százalékponttal magasabb limitet szabott (a GDP 2,59 százalékát) az EU a felhasználható kohéziós forrásoknak. A komoenzációra azért volt szükség, mert az érvényes szabályok alapján a Bizottság túlságosan alacsony GDP-növekedési prognózisra alapozta a négy tagállam által igénybe vehető források mértékét. Ezen a kedvezményen becslések szerint hazánk mintegy 2 milliárd eurót nyert.
A tárgyalások végjátékában aztán az EU további 2 milliárd euróval „édesítette meg” a magyar csomagot uniós források szerint egyfajta „ajándékként”, ami együttesen 4 milliárd eurónyi plusz forrást hozott a konyhára Brüsszel kiinduló javaslatához képest. Tehát nagyjából 23,6 milliárd euró helyett az akkori javaslat alapján – állítják az EU-nál – hazánk csak 19,6 milliárd euróra tarthatott volna igényt.
Mint megtudtuk, az Európai Bizottság most annyit tett, hogy az új allokációk meghatározásakor figyelmen kívül hagyta a 4 milliárdos „egyszeri” ajándékot, ami a kormányközi alkudozások eredményének volt betudható. Márpedig ha ez a képlet, akkor a mostani számítási módszernél alkalmazott „objektív kritériumok” alapján Magyarország „csak” 1,7 milliárd eurót bukott volna. Igaz, a hét évvel ezelőtt a Bizottság által eredetileg javasolt (és nem a valós) támogatási összeghez képest.
Ha nem lenne a 24 százalékos „védőháló”, a hazánk által papíron igénybe vehető felzárkóztatási források összege még nagyobb mértékben, több mint 30 százalékkal csökkent volna a jelenlegi időszakhoz képest – mutatnak rá Brüsszelben.
Másfelől egy másik forrás szerint változatlan pénzügyi feltételek mellett (tehát ha minden maradt volna a régiben) Magyarország kohéziós támogatásai így is 17 százalékkal csökkentek volna.
Hazánk közel 18 milliárd euróval (2018-as árakon számolva) abszolút értelemben a hetedik legnagyobb kedvezményezettje lesz az EU kohéziós politikájának 2020 után. Bár közel 20 milliárd euróval kevesebbel kell beérnie, a Bizottság javaslata alapján továbbra is Lengyelország lenne az első számú kedvezményezett hét év alatt 64,4 milliárd euróval. Sorrendben Olaszország, Spanyolország, Románia, Portugália, Görögország és Magyarország következik.
Az egy főre jutó támogatás mértéke alapján hazánk a folyó hétéves időszakban a 3-4 legkedvezőbb pozíciót foglalja el jelenleg nagyjából 320 euróval évente minden egyes magyar állampolgárnak.
Brüsszel javaslata alapján ez az összeg 260 euróra csökkenne (22 százalékos redukció), de még így is a hetedik legmagasabb lenne az EU-ban. A támogatási intenzitást illetően továbbra is az észtek állnának az első helyen, jóllehet Észtországnak 2020 után ugyancsak 24 százalékkal kevesebb pénzügyi transzferrel kellene beérnie. Az egy főre jutó támogatás tekintetében az észtek még mindig 1,6 szorosát kapnák annak a pénznek, amit a bolgárok, igaz jelenleg majdnem 3-szoros a különbség.
Forrás: BruxInfo
