Mire jó a kormány új programja? Gyorsértékelés

Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki kormányinfón ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében hajt végre. A 13+1 pontban felsorolt lépések több területet céloznak meg, jó irányba mutatnak, hiszen javítják a vállalkozások működési környezetét, ám ettől még nem kell azt várni, hogy megoldják a hosszabb távú növekedési kihívásokat.

Az első benyomásaink a programról:

• A csomag összességében nem okozott nagy meglepetést. Vagy már korábban döntés született róla (járulékcsökkentés, lakossági állampapír), vagy már létező intézkedések meghosszabbítása (lakásépítési kedvezmény, részlegesen), illetve illeszkedik a kormányzat korábbi törekvéseihez és esetleg már célzások is elhangzottak a témával kapcsolatban (hitelgarancia, öntözés, k+f).
• A lépések jelentős része kifejezetten célzott intézkedéseket jelentenek, egy bizonyos területre koncentrálva kívánnak eredményt elérni.
• Általánosabb lépésként csupán a szociális hozzájárulási adó (már korábban ismert) csökkentése és az egyszerűsítési célú járulékösszevonás szerepel.
• A kormány nem szórta két kézzel a pénzt: a legnagyobb tételnek a járulékcsökkentés látszik, a friss bejelentések költségvetési jelentősége nagyságrendekkel kisebb. Vagyis a 13+1 pont nem hagy sok pénzt a gazdaságban ahhoz képest, amit eddig ismertünk. Ez a költségvetési egyensúly szempontjából biztató, cserébe nagy közvetlen gazdaságélénkítési hatás nem várható.
• A lépések általánosságban a vállalkozások működési környezetének javítását szolgálják leginkább: adóegyszerűsítés, adókönnyítés, célzott támogatások, hitelösztönző intézkedések.

A lépések egyértelműen javítják a gazdaság egyes szereplőinek lehetőségeit, bár a mértékük és az erős célzottságuk miatt látványos hatásokat nem kell tőlük várni.

A 13+1 pont nem a Versenyképességi Tanács vagy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjának lefordítását jelentik az intézkedések szintjére, hiszen azokhoz sokszor 13+1 pontra lenne szükség. Vagyis a hosszú távú növekedési kilátásokat nem ez az akcióterv emeli 4%-ra.

A 13+1 pont a következő:

1. A szociális hozzájárulási adó mértékének a 2% pontos csökkentése (17,5%-ra), július elsejétől, 2019-ben az intézkedés 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárd forintot hagy a gazdaságban.
2. 13%-ról 12%-ra csökken a kiva mértéke, 2020 január elsejétől. 40 ezer ilyen vállalkozás van Magyarországon. Ez 5 milliárd forinttal kedvezőbb helyzetbe hozza ezeket a cégeket.
3. Adóadminisztráció csökkentő intézkedések. Adókat von össze a kormány, adók számának csökkentését tartalmazza ez az intézkedés. A kormány kivezeti az evát. Az adórendszer töredezettségét csökkentik, így például egységesen fog megjelenni a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a pénzbeni egészségbiztosítási járulék.
4. Negyedik pontként javasolni fogják, hogy a vállalkozások kötelező adófeltöltése szűnjön meg decemberben. (Ez a 100 millió forint feleti árbevételű cégeket érinti, hónapokkal későbbr e tolva az adófizetési kötelezettségüket.)
5. Reklámadó 0%-ra való csökkentését javasolja a kormány. Ez piacbővítő intézkedés Varga Mihály szerint. 2022. december 31-ig felfüggesztjük ennek az adónak a kulcsát – mondta.
6. A szálláshely-szolgáltatások áfájának 5 százalékra csökkentése a jelenlegi 18 százalékról.
7. Áfavisszatérítés a kistelepüléseken. Használt lakóingatlanok esetében 5 millió forintig visszatérítést kaphatnak a kistelepüléseken az építésre, bővítésre, felújításra az áfa tekintetében. A települések köre megegyezik a CSOK esetében használt definícióval, 2000 települést érint.
8. A vállalkozások esetében is támogatják a munkásszállók építését. 2019 őszétől indul a program, amely az önkormányzatoknál már fut.
9. Kezdeményezik a fejlesztési adókedvezmények korlátjának csökkentését. Eddig 500 millió forint feletti fejlesztésre járt adókedvezmény, ezt a korlátot csökkentik fokozatosan: 2020-tól kisvállalatok esetében 300, középvállalatnál 400 millió forint, 2021-től 200, illetve 300, 2022-től pedig 50, illetve 100 millió forint után lehet majd igénybe venni ezt a kedvezményt. Ez 6-7 ezer vállalkozást érinthet a kormány szerint.
10. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkeemeléséről is döntött a kormány 10 milliárd forint értékben. A cél a vállalkozások hitelhez jutásának nagyobb segítése a garanciavállalási eszközök segítségével.
11. Hasonló lépést hajt végre a kormány 5 milliárd forint értékben a mezőgazdasági hitelgarancia területén.
12. A mezőgazdasági öntözés támogatása, a kormány 2020-2030 között évi 17 milliárd forinttal támogatná az ez irányú fejlesztéseket.
13. Kutatás-fejlesztési támogatásokat is növeli a kormány, jövőre 32 milliárd forinttal emeli meg a kormány a kutatás-fejlesztési területre adható keretet, Varga szavai szerint így 157 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

+1.  Június 3-tól bevezetik a Magyar Állampapír Plusz kötvényt.

A lépéseknek az alábbi szereplők örülhetnek igazán:

• A vállalkozások általában elégedetten nyugtázhatják a már régen beígért szochó csökkentés megvalósulását, üdvözölhetik a fejlesztési adókedvezmény könnyebb elérhetőségét, és kis könnyítésként élhetik meg a járulékadminisztráció területén a terhek összevonását.
• A nagyobb cégeknek lehet elsősorban előnyös az év végi adófeltöltés eltörlése. Közvetlenül őket érinti leginkább a munkásszállók építésének lehetősége, de a munkaerő mobilitásának javítását szolgálva akár a kisebb cégek is profitálhatnak belőle.
• A kkv-szektor tagjai jól járhatnak a kiva csökkentésével, a hitelgarancia lehetőségek bővülésével.
• A célzottabb intézkedések közül az agrárvállalkozások az elmaradott öntözési rendszer fejlesztésének támogatását és a hitelgarancia lehetőségek bővülését várhatták.
• Talán leginkább a vendéglátó ágazatban működők bonthatnak pezsgőt, hiszen az áfacsökkentésből származó nyereség nagy része bizonyára az ő zsebükben landol.

Forrás: portfolio.hu