A szója teljesítménye 2022-ben

Az aszály miatt kevés volt a termés, de vajon hogyan alakultak a minőségi paraméterek?

A növénytermesztők számára a szójabab értékét a termés mennyisége jelenti, ezzel szemben a takarmánykeverék-gyártóknak a szójabab-feldolgozóktól vásárolt extrahált szójadara és full-fat szója nyersfehérje- és olajtartalma, illetve aminosav-összetétele számít.

A takarmánykeverék-gyártók a költségoptimalizáló receptúraszoftverek segítségével számos más, belföldön termesztett vagy importált alapanyagból, illetve takarmánykiegészítő felhasználásával képesek az állatok számára takarmányt előállítani. A feldolgozott szójabab mégis rendkívüli jelentőséggel bír nagy fehérjetartalma és kiváló biológiai értéke révén. A szójabab és származékainak sokoldalú felhasználhatóságából adódóan az értékláncuk igen összetett. Vajon a jelen gazdasági helyzet és a fenntarthatósági kihívások összefogásra késztetik a jövőben az értéklánc szereplőit a minőségi alapanyag-előállítás (szójabab és származékai) érdekében?

Várakozásokat felülíró időjárás

Évszázados aszályként is emlegetik a 2022. évi magyarországi időjárást, amely a csapadékhiányt és a hőmérsékletet tekintve is drasztikus volt és különösen a keleti országrész tavaszi vetésű növényeit sújtotta. Eleve csapadékszegényen indult a szezon, 2021 őszétől jelentősen kevesebb eső hullott a megszokottnál, egészen 2022. április–májusig, amikor a szója kelését segítették a kedvezőre forduló csapadékviszonyok. Ezt követően azonban állandósult a szárazság, amit a nyár folyamán két extrém hőhullám is kísért, így a szója virágzása és szemtelítődése is forró, aszályos körülmények között ment végbe. Noha a valaha volt 3. legnagyobb termőterületen, azaz 67,3 ezer hektáron takarítottak be szóját Magyarországon 2022-ben (2021: 62,1 ezer hektár), a 127,6 ezer tonna össztermés 2014 óta a legkisebb mennyiségnek számít (2021: 156,6 ezer tonna). Az 1,9 tonnához hasonlóan gyenge országos hektáronkénti termésátlagot legutóbb 2013-ban tapasztalhattak a szójatermesztők, és bár a 2022. évi eredmény 30%-kal elmarad az előző öt év átlagától, az időjárási körülményeket tekintve mégis jónak mondható.

Ami a területi egységeket illeti, az időjárás a nyugat-dunántúli régióban volt a legkíméletesebb: itt az egy évvel korábbinál mindössze 5%-kal kisebb termésátlagot (2,22 tonna/hektár) kompenzálta a szója területének 20%-os növekedése. Így ez az egyetlen olyan régió Magyarországon, ahol az előző évinél több szójababot, összesen 55,5 ezer tonnát (+14%) takarítottak be 2022-ben. Ezzel szemben a többi régióban kivétel nélkül csökkent a termésmennyiség az egy évvel korábbihoz képest, ennek mértéke 20-63% között változott, a termésátlagok pedig 27-56%-kal lettek gyengébbek, 1,1-2,1 tonna/hektár között alakultak (1. táblázat).

Noha a valaha volt 3. legnagyobb termőterületen, 67,3 ezer hektáron takarítottak be szóját Magyarországon 2022-ben, a 127,6 ezer tonna össztermés 2014 óta a legkisebb mennyiségnek számít.

Minőségvizsgálat

A nyers szójabab minőségi tulajdonságai megismerésének gyors és olcsó módja a közeli infravörös (NIR) spektroszkópia. Az AKI Agrárközgazdasági Intézet a Horizon Europe program által finanszírozott FOODCoST projekt keretében a Magyar Szója Nonprofit Kft. (mintagyűjtés) és a Galldorf Zrt. (NIR-vizsgálat elvégzése) közreműködésével az ország fő szójatermesztő körzeteinek 2022. évi terméséből, 40 helyszínről 208 mintát gyűjtött be és küldött vizsgálatra (1. ábra). A NIR-vizsgálatok az Evonik Operations GmbH kalibrációjával a főbb táplálóanyag-tartalmi paramétereken túl az esszenciális és a nem esszenciális aminosavakra, a neutrális detergens rostra (NDF), a savdetergens rostra (ADF) és a foszfortartalomra terjedtek ki. Ezzel egy időben a sertés- és baromfitakarmányok formulázásához szükséges energiaértékeket is megállapították.

A szójaminták mellett azok származási helyére vonatkozóan termesztéstechnológiai információkat is gyűjtöttünk. Az egyedi terület- és hozamadatok alapján, megyei súlyszámok képzésével biztosítottuk az átlageredmények regionális szintű reprezentativitását. A reprezentativitás megvalósulásához végül 208 helyett 198 minta eredményét tudtuk figyelembe venni az összesítés során. Az eredmények egységes értékelhetősége érdekében az országos átlagértéket, a paraméterek változékonyságának mértékét (CV%), a minimum- és maximumértékeket 88 százalékos szárazanyag-tartalomra vetítve mutatjuk be.

Nyersfehérje-tartalom és lizin

A 2022. évi magyarországi üzemi termesztésből származó szójababminták 88 százalékos szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott átlagos nyersfehérje-tartalma 35,6% volt, 2,0 százalékponttal haladta meg a 2021. évit. Az egyedi értékek 26,2% (minimum) és 43,3% (maximum) közötti terjedelemben mozogtak, a maximumérték több év eredményét tekintve is kimagaslónak számít (2. táblázat).

Feldolgozói szemmel nézve a szélsőértékek közötti különbség nagynak mondható (17,1 százalékpont), statisztikai értelemben viszont az alacsony szórásérték miatt (2,8%) az üzemi termesztésből származó nyers szójababok nyersfehérje-tartalma nem tekinthető változékony (CV=7,7%) paraméternek.

A hazai szójabab-feldolgozók minimumkritériumként 88% szárazanyagra vonatkoztatva 32–33%, sőt az extrahálóüzemek (az olaj kivonásával a klasszikus szójadarát előállítók) 34% nyersfehérje-tartalmat határoznak meg átvételi kritériumként. A 2022. évi termésből származó 198 üzemi minta 81%-ában (2021: 67%) volt magasabb a nyersfehérje-tartalom 33%-nál, és a minták 8%-ánál (2021: 23%) maradt 32% alatt. A minták 12%-ának (2021: 10%) volt 32-33% közötti nyersfehérje-tartalma.

A monogasztrikusok számára a fehérjéket felépítő, első limitáló esszenciális aminosav, a lizin 88 százalékos szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott átlagértéke 2,3% volt a 2022. évi üzemi termesztésből származó mintákban (2021: 2,2%). A mért értékek a 2021. évi mintákénál is szélesebb, 1,8–2,7% közötti tartományban mozogtak. Statisztikai értelemben véve azonban a lizintartalom változékonysága (CV=6,2%) is alacsonynak tekinthető.

Nyerszsír-, nyersrost és hamutartalom

Az üzemi szójababminták 20,2%-os átlagos nyerszsírtartalma (sz.a. 88%) alig haladja meg a 2021. évi eredményt. Ezzel szemben a minimum- és maximumértékek – amelyek 16,3% és 23,7% közötti tartományban változtak – közül az utóbbi 1,1 százalékponttal volt magasabb az előző évinél (2. táblázat). A relatív szórás 5,5%-os értéke nem jelez változékonyságot ennél a paraméternél sem, noha a szélsőértékek közötti terjedelem növekedett az előző évihez képest. A minták 1%-ánál nem érte csak el a nyerszsírtartalom a feldolgozóüzemek 18%-os átvételi küszöbértékét.

A nyers szójababok nyersrosttartalmának átlagértéke 6,5% (sz.a. 88%), nyershamutartalmának átlageredménye 4,8% és keményítőtartalmának átlagértéke 1,1% volt (2. táblázat). Ezek közül a nyershamutartalom nem változó paraméter (CV=4,9%), míg a nyersrosttartalomnál közepes (CV=14,1%), a keményítőtartalomnál pedig erős (CV=24,0%) változékonyságot lehetett megállapítani. Ugyanakkor a keményítő marginális mennyisége miatt a magasabb CV-értékeknek nincs takarmányozási szempontból jelentősége.

Elégedettek lehetünk a minőséggel?

A 2022. évi üzemi termesztésből származó nyers szójababok NIR spektroszkópos vizsgálatának átlageredményei a fehérjetakarmány-alapanyag „nagyon jó” minőségéről tanúskodnak. A szójababminták 88 százalékos szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott, az átlagot tekintve 35,6%-os nyersfehérje-tartalma, 20,2%-os nyerszsírtartalma és 2,3%-os lizintartalma a feldolgozóüzemek számára kedvező. Az egyedi eredmények ugyanakkor igen eltérők, amit a minimum- és a maximumértékek közötti széles tartomány jelez. A nyersfehérje-értékek az átlaghoz képest 9 százalékponttal alacsonyabb és 7 százalékponttal magasabb sávban mozognak, ugyanez a zsírtartalom esetén –4 és +4 százalékpont, a lizinnél pedig –0,5 és +0,4 százalékpont eltérést jelent!

A szója „nagyon jó” minőségűnek bizonyult. A 88%-os szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott 35,6%-os nyersfehérje-, 20,2%-os nyerszsír- és 2,3%-os lizintartalom a feldolgozóüzemek számára kedvező.

Mire van szükség?

A belföldi feldolgozóüzemek tehát még mindig igen heterogén alapanyagot tudnak felvásárolni a magyarországi termelőktől. A takarmánygyártók keresletében a magyarországi full-fat szója és az extrahált szójadara legalább a Dél-Amerikából vagy az USA-ból érkező extrahált szójadarával versenyez. A takarmánykeverékek árképzésében ugyanis az egyéb fehérje-alapanyagok (búza, napraforgódara, DDGS, CGM stb.), a szintetikus aminosavak és a takarmányzsírok, növényi olajok árszintje is befolyásoló hatással bír. Ez fogja meghatározni a szójafeldolgozók által éves szinten felvásárolt magyarországi szójabab mennyiségét.

Összességében az említett tényezők a minőségi szempontokat szem előtt tartó fajtaválasztás és a termesztéstechnológia javításának szükségességére hívják fel a figyelmet! Törekedni kell arra, hogy a gyengébb eredményeket elérő gazdálkodók is sikerre vihessék szójatermesztésüket, és minél homogénebb alapanyag álljon rendelkezésre. Ehhez a szójatermesztők, a növénynemesítők, a vetőmag-forgalmazók és a szaktanácsadók, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, illetve az AKI hosszú távon kitartó munkájára lesz szükség.

Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, AKI Agrárközgazdasági Intézet

Forrás: agrarunio.hu