Mi és hogy történik az agrártámogatások helyszíni ellenőrzésénél?

Új időszak kezdődött az európai uniós agrártámogatások terén. A korábban terület alapon igényelhető (például SAPS és AKG) támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatai ebben is hasznosak. A Magyar Államkincstár agrártámogatásokat ellenőrző munkatársai osztották meg a leggyakrabban előforduló gondokat, és választ adtak konkrét olvasói kérdésekre is. A területalapú támogatások ellen­őrzése során többször tapasztalták, hogy nem művelt, vagy nem megfelelően művelt, esetleg támogatásra jogosulatlan területekre igényeltek támogatást. 

Az agrártámogatások ellenőrzéséről beszámoló cikk szerint előfordult a védett tájképi elemekre vonatkozó előírások megsértése is. Ilyen a magányos fa vagy facsoport kivágása, a kunhalom felszántása, és voltak gazdálkodók, akik a területen levő gémeskút állapotának fenntartását mulasztották el. Abból is adódott probléma, hogy az igénylő a termő gyümölcsösét faiskolaként nevezte meg.

A még érvényben lévő KAP-ciklus elején vezették be az előzetes ellenőrzés rendszerét az agrártámogatások vizsgálatára. Ennek lényege, hogy még a támogatási év igénylési időszakában értesítette a hivatal azokat az ügyfeleket, akiknél már június elején látszott olyan igényléssel kapcsolatos probléma, amely a későbbi ellen­őrzési időszakban jogosulatlan igénylésként jelentkezett volna, a jogcímekben előírt szabályok szerint külön közigazgatási szankciókat vonva maga után. Ha az ügyfél az előzetes ellenőrzés utáni értesítést követően a megadott határidőben módosította a kérelmét és tisztázta a gondokat, akkor ezt elkerülhette.

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés kapcsán az egyik legjellemzőbb hiba volt az integrált növényvédelem általános elveinek be nem tartása, vagy a gazdálkodási napló pontatlan, nem naprakész vezetése. Többen elmulasztották a támogatási időszak alatt egyszer teljesítendő agrotechnikai műveleteket is. Továbbá többen nem tartották be azt sem, hogy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sarokpontjait és töréspontjait jól láthatóan, tájba illeszkedő módon, természetes anyag felhasználásával megjelöljék a terepen, hogy az a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azonosítható legyen.

A mezőgazdasági kisüzemek pályázat esetén a számlák, a pénztárkönyv és az adóbevallás közötti eltérések okozták a leggyakrabban a szankciók alapját.

Egymásra épülő büntetések

A SAPS jogcímben 2016 óta a gazdálkodók szempontjából előnyösebb szankciórendszer érvényes a jogosulatlan területigénylésre. Eszerint a kismértékű jogosulatlan igénylés nyomán az adott támogatási évben kalkulált normál mértékű szankciónak csak a felét kellett levonni a támogatás összegéből azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a rákövetkező támogatási évben ismét jogosulatlanul igényel az ügyfél, akkor a normál mértékű szankción túl érvényesíteni kell az előző évben „elmaradt” szankciót is. A SAPS jogcímet érintően ezen a közigazgatási szankción túl létezett a kérelem késedelmes beadása vagy késedelmes módosítása miatt alkalmazandó, illetve a kölcsönös megfeleltetés rendszerének megsértése miatt alkalmazandó szankció (ezek jóval kisebb büntetési tételt jelentenek a kérelmek kapcsán) – írták.

AKG-hibák

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések intézkedés esetében a pályázati felhívás pontosan meghatározza azokat a jogkövetkezményeket, melyekkel a kedvezményezettnek számolnia kell, és amiket a kifizetőügynökségnek alkalmaznia kell, ha a pályázati felhívásban meghatározott, illetve a támogatási kérelemben vállalt kötelezettség nem teljesül a kötelezettségvállalási időszak alatt. A kötelezettségeket a pályázati felhívás, valamint a támogatói okirat tartalmazza, így ezeket kell szem előtt tartania a kedvezményezettnek. 

Egyes esetekben még a kifizetési kérelem benyújtási időszakában értesítést kap a kedvezményezett, ha indokolt a benyújtott kifizetési kérelem felülvizsgálata. Azonban azt követően, ha megállapítást nyer, hogy valamely kötelezettséget a támogatott gazdálkodó nem teljesítette, akkor az jogkövetkezményt von maga után, akár a támogatási összeg teljes vagy részleges megvonásával.

Arányaiban kevés hiba volt a terület alapú agrártámogatások ellenőrzésénél

A SAPS jogcímben az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kérelmezők nagyjából 2,5%-ánál kellett a jogosulatlan területi igénylés nyomán kiszabandó közigazgatási szankciót alkalmazni.

A SAPS kérelmek több mint 94%-ában az ellenőrzések nem tártak fel hibát. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések zömében a támogatási összeg teljes mértékben kifizetésre kerül, csak néhány esetben kellett csökkenteni valamely kötelezettség nem teljesítése miatt. Az utóbbi években a területalapú támogatások esetében nem volt érdemi változás az igényelt területek vonatkozásában. 2021-ben lehetőség nyílt az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések intézkedés keretében támogatási kérelem benyújtására. Mintegy 1,2 millió hektár igénylését hagyták jóvá, így a kötelezettségvállalás három éve alatt ekkora területre kérhettek támogatást a kedvezményezettek.

Minden eset eltérő és egyedi

A lap olvasói kérdéseket továbbított a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Ügyfélszolgálatának. Ezekben főleg a SAPS, AKG és mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése pályázattal kapcsolatos egyedi, de sokak számára tanulságos esetek szerepeltek.

Valakinek AKG-s gyümölcsöse van, annak a szélén pedig gyepes rész található, hogy a munkagépek ki tudjanak fordulni, de a gabonát termesztő szomszéd beleszánt és a 6 méteres sáv 2-3 méterét beveti gabonával. A műholdról vagy helyszíni ellenőrzéskor így az látszik, hogy azon a területen nem a támogatásra beadott művelési ágnak megfelelő a művelés, hiszen „belelóg” a gabona a gyümölcsös művelőútjaiba. Ilyenkor mit tegyen a gyümölcsös tulajdonosa, érheti-e őt hátrány egy AKG-ellenőrzéskor más birtokháborítása miatt?

A területmérés a helyszínen megtalált kultúrának megfelelően történik, tehát a gyümölcsös területét mérik le ellenőrzéskor, amelybe a gabonával vetett terület nem számít bele. Ezt az ügyfél polgári peres úton tudja rendezni a szomszéddal. Az AKG intézkedésbe bevont kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határait jól látható módon el kell választani, mely határokat a kötelezettségvállalási időszak végéig fent kell tartani.

Mi az oka, hogy nem minden esetben jelzik a gazdálkodónak a helyszíni ellenőrzés idejét?

Jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve, ahol előírás, ott előzetesen értesítik a gazdálkodót az ellenőrzésről. Minden más esetben nem kötelező az előzetes kiértesítés, mely adott esetben veszélyezteti az ellenőrzés hatékonyságát. Utólag ahol szükséges, illetve ha szabálytalanságot tár fel az ellenőrzés, a jegyzőkönyvet megküldik a gazdálkodónak.

AKG-s gyümölcsös esetén a műve­lő­utakra, illetve a széleken a gépek fordulásához kihagyott területből mekkora rész számít bele a támogatható területbe?

A pályázati felhívás 2. számú mellékletben leírtak alapján (a földterület beazonosításának, terület mérésének útmutatója) amennyiben az ültetvényt művelőutak veszik közre, akár két oldalról, vagy akár négy oldalról, a lombkorona középpontjától mérve a sortávolság fele és a művelőutak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható a támogatott területbe. Ha nincsen művelőút az ültetvény körül, a lombkorona középpontjától mért, legfeljebb a sortávolság felének megfelelő terület számítható be, ha pedig az ültetvény körbekerített és határai rögzítettek például kerítéssel, akkor a kerítésig tartó terület, de legfeljebb a lombkorona középpontjától mérve a sortávolság fele és a művelőutak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható.

Az adott régió bevált mezőgazdasági gyakorlatának hagyományosan részét képező, legfeljebb 4 méter széles elemek (pl. teraszfalak, öntözőárkok) ugyancsak a terület részének tekintendők.

Faiskolának minősül-e a konténeres faiskola a területalapú támogatás esetén? Az öntözőtó és a csak időszakosan szaporítást szolgáló területrészek (ahol nem található folyamatosan növény) támogatható területek-e?

Nem számít faiskolának, ha a növények konténerben vannak. A növényeknek közvetlen talajkapcsolattal kell rendelkezniük, azaz földbe kell gyökerezniük. Kizárólag azon faiskolai területekre igényelhető területalapú támogatás, melyeken a szaporítóanyagot közvetlen földkapcsolattal nevelik, és gyökeresen, továbbültetésre alkalmas állapotban értékesítik. Az öntözőtó nem támogatható területrész, mert a fő funkciója az öntözővíz tárolása. Az időszakosan szaporításra szolgáló területrészek elfogadhatók.

Mi az ügymenet, ha egy gazdálkodó úgy gondolja, hogy a térképen nem támogatható részként vannak feltüntetve olyan területrészek, melyekre szerinte jogosult lenne támogatási kérelmet beadni? Hogyan lehet kérni a térkép változtatását?

Az egységes kérelem benyújtásakor a gazdálkodónak lehetősége van – ügyfél által kezdeményezett változásvezetés formájában – támogatható területté történő módosítást kérni. Ez minden esetben helyszíni ellenőrzést von maga után, amely során a Kincstár meggyőződik a módosítási igény valóságtartalmáról.

Az egységes kérelem térképi alaprendszere a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR). Az ügyfeleknek lehetőségük van MePAR változásvezetési bejelentés benyújtására az egységes kérelem beadási időszakában, amennyiben a bejelentett táblarajz a valós művelésnek megfelelő állapotban van, továbbá eléri a megfelelő tolerancia mértékét.

A területnagyság és a kisüzemi pályázat kérdései az agrártámogatások vonatkozásában

Ha egy ellenőrzés során nagyobbnak ítéli meg a területalapú támogatásra beadott, berajzolt területet az ellen­őr, mint a jogosultság, akkor mi történik, mekkora az elfogadható hibahatár? Ha pont fordítva, nagyobbnak ítéli meg a támogatható területet, mint amit a gazda berajzolt, akkor azt automatikusan korrigálja az adott évben, vagy a következő évben nagyobbra lehet majd beadni a területalapút?

Amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy az igényeltnél kisebb a felmért terület, akkor a helyszíni ellenőrzés kerületi egyméteres toleranciát alkalmaz a mérés során, melyet a jegyzőkönyvekben látható toleranciatartományok jelölnek.

Fordított esetben, ha a gazdálkodó kisebb területre igényelt támogatást, mint amire jogosult lenne, akkor az adott évben nincs automatikus korrekció a kérelem feldolgozása során, hiszen nem fizethető ki nagyobb terület, mint amit kérelmezett.

A következő évi kérelmezéskor viszont megjelenik az előző évi ellenőrzés vonala, így akkor akár a nagyobb területre is igényelhet támogatást a gazdálkodó, amennyiben az ténylegesen a valós, általa művelt és földhasználati tulajdoni szempontból is rendelkezésére álló területrész.

Mezőgazdasági kisüzemi pályázat esetén könyvelési szempontból hogyan kell elszámolni a pályázaton kapott összeget, ami szabad felhasználású támogatás? A pályázók megveszik, amit a beírtak a pályázatba, valamint odafigyelnek, hogy a vállalt árbevétel és STÉ-érték meglegyen. De mi van akkor, ha a támogatási összeg magasabb, mint a pályázatban szereplő például eszközök, gépek ára? Ha e beszerzési vállalásokat teljesítette a pályázó, akkor a fennmaradó összeg elszámolható vetőmagra, műtrágyára, gépi bérmunkára és egyéb dolgokra is?

A VP2-6.3.1-20 Mezőgazdasági kisüzemek támogatása és VP2-6.3.1-16 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése felhívások 5.5 fejezete alapján egyösszegű átalány alapú elszámolás esetén a kedvezményezett nem köteles benyújtani a költség keletkezését alátámasztó dokumentumokat, illetve a NAV-nak bejelentett iratmegőrzési helyén sem köteles elkülönítetten tárolni, kezelni a kapcsolódó dokumentumokat, de köteles azokat megőrizni.

Ezek alapján a kedvezményezettnek nem kell a támogatási összeggel elszámolnia.

Az ellenőrzések során a támogatási kérelmében, illetve üzleti tervében vállaltakat ellenőrzik, ami alapján a támogatói okiratot kiadták. A projekt megvalósítása során keletkezett összes számlát kötelező megőrizni és szükség esetén a vállalások teljesítésének igazolására benyújtani azokat.

A fennmaradó összeg felhasználható a gazdaság általános költségeire. A 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet 86.§ (1) bekezdése azonban kimondja, hogy ha a kedvezményezettnek a támogatási szerződésben rögzített, vagy bármely, az e rendelet alapján szolgáltatott adataiban változás következik be, vagy a projekt műszaki, szakmai tartalma, költségvetése, vagy a támogatás egyéb feltételei változnak, a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a kedvezményezett köteles azt bejelenteni az irányító hatóságnak. A bírálatról pedig a döntésben fog tájékoztatást kapni.

Forrás: magro.hu

Fotó: Magro.hu, CSZS, Nádudvar