CSILLAGFÜRT takarmányozási célú hasznosítása – KÉRŐDZŐ ÁLLATOK
Hazai előállítású fehérjenövény termesztése és felhasználási lehetőségei bőtejelő tehenek takarmányozásában
Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása, VP3-16.1.14.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17
https://ec.europa.eu/agriculture/
A csillagfürt jelentős potenciállal rendelkező szántóföldi növényünk, ugyanakkor jelenleg vetésterülete hazánkban elenyésző. A növényben rejlő lehetőségek kihasználása az utóbbi években a termesztéstechnológiai kutatások növekedését eredményezte, melyet indokol a növény nagyfokú ökológiai érzékenysége is. A termesztéstechnológia sarkalatos pontjai jelenleg hazánkban a megfelelő termőhely megválasztás, a vetés, illetve az állomány gyomirtási technológiájának eredményessége. A növény kedvező elővetemény hatása miatt ugyanakkor a fenntartható szemléletű gazdálkodás egyik meghatározó növénye lehet a közeljövőben.
A fehér és sárga virágú csillagfürt takarmányként (szilázs, szenázs, magdara stb.) történő felhasználása Magyarországon jelenleg nem elterjedt (1. kép). Irodalmi adatok alapján az egyes csillagfürt fajokból készült tömegtakarmányok 3,5-4 tonna/ha terméshozammal takaríthatóak be (Dolezal és mtsai, 2008; Borowska és mtsai, 2015). Alacsony szárazanyag- (18-20%) és cukortartalma (<0,58%) miatt a betakarítás előtt érdemes 24 órán keresztül fonnyasztani (Jannasch és Martin, 1999; Dolezal és mtsai, 2008). Az így előállított szenázsoknak egy kilogramm szárazanyagra vetítve 208 g a nyersfehérje-, 222 g a nyersrost-, 290 g az ADF- (savdetergens rost), 411g az NDF- (neutrális detergens rost) és 141 g a keményítőtartalma (Fraser és mtsai, 2004; Dolezal és mtsai, 2008). Ezen adatok alapján úgy tűnik, hogy az egyes csillagfürt fajokból és változatokból készült szenázsok javíthatják a magyarországi gyakorlatban döntően kukoricaszilázsra alapozott teljes értékű takarmánykeverékek (TMR) nyersfehérje- és rostkoncentrációját. A csillagfürt nedves formában erjesztett takarmányként, valamint légszáraz állapotban (min. 86% szárazanyag-tartalommal) ugyancsak alkalmazható a kérődzők takarmányozásában, mint alternatív fehérjeforrás, kiemelkedő fehérjetartalmának köszönhetően (Fraser és mtsai, 2004) (2. kép). Ezt erősítik meg az 1. táblázatban közölt hazai vizsgálati adatok is (a szárazanyag%-ában), ami a csillagfürtmag jelentős nyersfehérje- és N-függő metabolizálható fehérje (MFN) tartalmát igazolja a többi hüvelyesmaghoz (borsó, lóbab, szójabab) viszonyítva. Irodalmi adatok alapján az alternatív növényi fehérjeforrások (borsó-, lóbab-, csillagfürtmag) nyersfehérje-tartalma kisebb, mint az extrahált szójadaráé (44-50% a szárazanyag%-ában), és natúr formában nagyobb a bendőben lebomló fehérjetartalmuk (RDP). Korszerű fizikai kezelésekkel (pl. kétlépcsős extrudálás) azonban a csillagfürtmag-dara esetén a bendőbeli lebomlás jelentős mértékben mérsékelhető.
A csillagfürt-szilázsra vonatkozóan csak korlátozottan állnak rendelkezésre irodalmi adatok, így érdemes lenne e téren hazai etetési vizsgálatokat beállítani (3. kép). Egy előzetes tesztben megállapítottuk, hogy a laktáció második szakaszában (DIM >150 nap) lévő holstein-fríz tejelő tehenek napi teljes értékű takarmánykeverékében (TMR) történő 6 kg rozsszenázs (tehenenként és naponta) helyettesítése 6 kg zab-csillagfürt keverék szenázzsal nincs hatással a termelt tej napi átlagos mennyiségére, a zsírra (3,5% FCM tej) és az energiára korrigált tejtermelésre (ECM tej). A helyettesítés a tej vizsgált beltartalmi paramétereire (szárazanyag-, fehérje-, zsír- és laktóztartalom), illetve a karbamid-tartalomra és a szomatikus sejtszámra sem volt statisztikailag igazolható hatással.
Irodalmi források szerint a csillagfürtmag-dara részlegesen alkalmas az extrahált szójadara helyettesítésére a nagytejtermelésű tehenek takarmányaiban, míg a laktáció későbbi szakaszaiban akár önálló fehérjeforrás is lehet a napi takarmányadagban. A tejelő tehenekkel végzett vizsgálatok adatai szerint a natúr csillagfürtmag-dara etetése – a jelentősebb bendőbeli fehérjelebomlás miatt – növeli a bendőfolyadék ammóniakoncentrációját, és csökkentheti a tej fehérje- és zsírtartalmát. Ennek mérséklésére fizikai kezelést (pl. extrudálást) célszerű alkalmazni, amely szinte valamennyi, üzemi körülmények között végzett tesztben jobb eredménnyel jár a natúr formákhoz képest.
| Megnevezés | Borsó | Lóbab | Szójabab | Csillagfürt |
|---|---|---|---|---|
| Szárazanyag (g/kg) | 894 | 887 | 910 | 880 |
| Nyersfehérje (g/kg sz.a.) | 239 | 295 | 377 | 435 |
| Energiafüggő metabolizálható fehérje (MFE, g/kg sz.a.) | 140 | 152 | 138 | 154 |
| N-függő metabolizálható fehérje (MFN, g/kg sz.a.) | 155 | 192 | 235 | 258 |
| Tejtermelési nettó energia (NEl, MJ/kg sz.a.) | 8,35 | 8,14 | 9,92 | 8,29 |
Utilization of STAR CHERRY for feeding purposes – QUEST ANIMALS
The research topic „Cultivation and potential uses of domestically produced protein plants in the feeding of lactating cows” VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2 -8.6.1-17 Creation of innovation operative groups and support of the investment necessary for the implementation of the innovative project c. was supported by a call (project ID: 1935386878).
https://ec.europa.eu/agriculture/
The lupine is a field plant with significant potential, but at the same time, its sown area in Hungary is negligible. The exploitation of the potential inherent in the plant has been the result of growth in cultivation technology research in recent years, which is also justified by the plant’s high degree of ecological sensitivity. The cornerstones of cultivation technology in our country are currently the selection of the appropriate cultivation site, the effectiveness of the sowing and weeding technology of the herd. At the same time, due to the favorable pre-crop effect of the plant, it may be one of the defining plants of sustainable farming in the near future.
The use of white and yellow-flowered lupine as fodder (silage, haylage, seed meal, etc.) is currently not widespread in Hungary. Based on literature data, mass fodder made from individual lupine species can be harvested with a yield of 3.5-4 tons/ha (Dolezal et al., 2008; Borowska et al., 2015). The replacement of 6 kg of rye senase (per cow and day) in the daily complete feed mixture (TMR) of Holstein-Friesian dairy cows with low dry matter (18-20%) and sugar content (150 days) with 6 kg of oat-starch cluster senase has no effect on the milk produced for average daily amount, fat (3.5% FCM milk) and energy-corrected milk production (ECM milk). The substitution did not have a statistically verifiable effect on the tested internal content parameters of the milk (dry matter, protein, fat and lactose content), as well as on the urea content and the somatic cell count. According to literature sources, lupine semolina is partially suitable for replacing extracted soybean semolina in the feeds of high-milk producing cows, while in the later stages of lactation it can even be an independent source of protein in the daily feed ration. According to data from studies conducted with dairy cows, feeding natural lupin seeds increases the ammonia concentration of the rumen fluid and can reduce the protein and fat content of the milk, due to the significant protein breakdown in the rumen. To mitigate this, it is advisable to use physical treatment (e.g. extrusion), which gives better results compared to natural forms in almost all tests carried out under operating conditions.
| Designation | Pea | Horse beans | Soy-bean | Star cluster |
|---|---|---|---|---|
| Dry matter (g/kg) | 894 | 887 | 910 | 880 |
| Crude protein (g/kg bw) | 239 | 295 | 377 | 435 |
| Energy-dependent metabolizable protein (MFE, g/kg body weight) | 140 | 152 | 138 | 154 |
| N-dependent metabolizable protein (MFN, g/kg body weight) | 155 | 192 | 235 | 258 |
| Milk production net energy (NE, MJ/kg s.a.) | 8,35 | 8,14 | 9,92 | 8,29 |
Utilisation de STAR CHERRY à des fins alimentaires – QUEST ANIMALS
Le thème de recherche „Culture et utilisations potentielles de plantes protéagineuses produites localement dans l’alimentation des vaches en lactation” VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1- 8.5.1-8.5.2 -8.6.1-17 Création de groupes opérationnels d’innovation et soutien à l’investissement nécessaire à la mise en œuvre du projet innovant c. a été soutenu par un appel (ID du projet : 1935386878).
https://ec.europa.eu/agriculture/
Le lupin est une plante de plein champ au potentiel important, mais en même temps, sa superficie ensemencée en Hongrie est négligeable. L’exploitation du potentiel inhérent à la plante est le résultat de l’essor de la recherche sur les technologies de culture ces dernières années, qui se justifie également par la grande sensibilité écologique de la plante. Les pierres angulaires de la technologie de culture dans notre pays sont actuellement le choix du site de culture approprié, l’efficacité de la technologie de semis et de désherbage du troupeau. Dans le même temps, en raison de l’effet pré-culture favorable de la plante, elle pourrait devenir l’une des plantes déterminantes de l’agriculture durable dans un avenir proche.
L’utilisation du lupin à fleurs blanches et jaunes comme fourrage (ensilage, ensilage préfané, farine de graines, etc.) n’est actuellement pas répandue en Hongrie. Sur la base des données de la littérature, le fourrage de masse fabriqué à partir d’espèces individuelles de lupin peut être récolté avec un rendement de 3,5 à 4 tonnes/ha (Dolezal et al., 2008 ; Borowska et al., 2015). Le remplacement de 6 kg de sénase de seigle (par vache et par jour) dans le mélange alimentaire complet (TMR) quotidien des vaches laitières Holstein-Friesian à faible teneur en matière sèche (18-20%) et en sucre (150 jours) par 6 kg de La sénase de grappes d’amidon d’avoine n’a aucun effet sur la production de lait produite pour la quantité quotidienne moyenne, la matière grasse (lait 3,5 % FCM) et la production de lait corrigée en énergie (lait ECM). La substitution n’a pas eu d’effet statistiquement vérifiable sur les paramètres internes testés du lait (teneur en matière sèche, en protéines, en matières grasses et en lactose), ainsi que sur la teneur en urée et le nombre de cellules somatiques. Selon des sources bibliographiques, la semoule de lupin convient en partie pour remplacer la semoule de soja extraite dans l’alimentation des vaches à forte production laitière, tandis qu’aux stades ultérieurs de la lactation, elle peut même constituer une source indépendante de protéines dans la ration alimentaire quotidienne. Selon les données d’études menées sur des vaches laitières, l’alimentation naturelle avec des graines de lupin augmente la concentration d’ammoniac dans le liquide du rumen et peut réduire la teneur en protéines et en matières grasses du lait, en raison de la dégradation importante des protéines dans le rumen. Pour atténuer cela, il est conseillé d’avoir recours à un traitement physique (par exemple extrusion), qui donne de meilleurs résultats par rapport aux formes naturelles dans presque tous les tests réalisés en conditions opératoires.
| Désignation | Pois | Féveroles | Soja | Amas d’étoiles |
|---|---|---|---|---|
| Matière sèche (g/kg) | 894 | 887 | 910 | 880 |
| Protéine brute (g/kg pc) | 239 | 295 | 377 | 435 |
| Protéine métabolisable dépendante de l’énergie (MFE, g/kg de poids corporel) | 140 | 152 | 138 | 154 |
| Protéine métabolisable N-dépendante (MFN, g/kg de poids corporel) | 155 | 192 | 235 | 258 |
| Énergie nette de la production laitière (NE, MJ/kg s.a.) | 8,35 | 8,14 | 9,92 | 8,29 |
Využitie STAR CHERRY na kŕmne účely – QUEST ANIMALS
Výskumná téma „Pestovanie a potenciálne využitie bielkovinových rastlín z domácej produkcie pri kŕmení laktujúcich kráv” VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1- 8.5.1-8.5.2 -8.6.1-17 Vytváranie inovačných operatívnych skupín a podpora investícií potrebných na realizáciu inovačného projektu c. bola podporená výzvou (ID projektu: 1935386878).
https://ec.europa.eu/agriculture/
Vlčí bôb je poľná rastlina s výrazným potenciálom, no zároveň jej osevná plocha v Maďarsku je zanedbateľná. Využitie potenciálu obsiahnutého v rastline je výsledkom nárastu výskumu technológie pestovania v posledných rokoch, čo je odôvodnené aj vysokým stupňom ekologickej citlivosti rastliny. Základnými kameňmi pestovateľskej techniky u nás sú v súčasnosti výber vhodného miesta pestovania, efektivita sejby a technológie odburiňovania stáda. Zároveň vďaka priaznivému predplodinovému efektu rastliny môže byť v blízkej budúcnosti jednou z určujúcich rastlín trvalo udržateľného poľnohospodárstva.
Používanie lupiny bielej a žltokvetej ako krmiva (siláž, senáž, šrot zo semien a pod.) nie je v súčasnosti v Maďarsku rozšírené. Na základe literárnych údajov je možné zberať hromadné krmivo z jednotlivých druhov vlčieho bôbu s úrodou 3,5-4 ton/ha (Dolezal et al., 2008; Borowska et al., 2015). Nahradenie 6 kg ražnej senázy (na kravu a deň) v dennej kompletnej kŕmnej zmesi (TMR) holštajnsko-frízskych dojníc s nízkou sušinou (18-20 %) a cukornatosťou (150 dní) 6 kg ovsený škrob cluster senase nemá žiadny vplyv na produkované mlieko pre priemerné denné množstvo, tuk (3,5 % FCM mlieko) a energeticky upravenú produkciu mlieka (ECM mlieko). Substitúcia nemala štatisticky overiteľný vplyv na testované parametre vnútorného obsahu mlieka (obsah sušiny, bielkovín, tuku a laktózy), ako aj na obsah močoviny a počet somatických buniek. Podľa literárnych zdrojov je lupinová krupica čiastočne vhodná ako náhrada extrahovanej sójovej krupice v krmivách vysokodojných kráv, pričom v neskorších štádiách laktácie môže byť dokonca samostatným zdrojom bielkovín v dennej kŕmnej dávke. Podľa údajov zo štúdií uskutočnených s dojnicami kŕmenie prírodnými semenami vlčieho bôbu zvyšuje koncentráciu amoniaku v bachorovej tekutine a môže znížiť obsah bielkovín a tukov v mlieku v dôsledku významného rozkladu bielkovín v bachore. Na zmiernenie tohto je vhodné použiť fyzikálnu úpravu (napr. extrúziu), ktorá poskytuje lepšie výsledky v porovnaní s prírodnými formami takmer vo všetkých testoch vykonávaných v prevádzkových podmienkach.
| Označenie | Hrach | Konská fazuľa | Sójové bôby | Hviezdokopa |
|---|---|---|---|---|
| Sušina (g/kg) | 894 | 887 | 910 | 880 |
| Surový proteín (g/kg telesnej hmotnosti) | 239 | 295 | 377 | 435 |
| Energeticky závislý metabolizovateľný proteín (MFE, g/kg telesnej hmotnosti) | 140 | 152 | 138 | 154 |
| N-dependentný metabolizovateľný proteín (MFN, g/kg telesnej hmotnosti) | 155 | 192 | 235 | 258 |
| Čistá energia produkcie mlieka (NE, MJ/kg s.a.) | 8,35 | 8,14 | 9,92 | 8,29 |
Verwendung von STERNKIRSCHEN zu Fütterungszwecken – QUEST ANIMALS
Das Forschungsthema „Anbau und Einsatzmöglichkeiten heimischer Eiweißpflanzen in der Fütterung laktierender Kühe“ VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1- 8.5.1-8.5.2 -8.6.1-17 Bildung von operativen Innovationsgruppen und Unterstützung der für die Umsetzung des innovativen Projekts erforderlichen Investitionen c. wurde durch einen Aufruf unterstützt (Projekt-ID: 1935386878).
https://ec.europa.eu/agriculture/
Die Lupine ist eine Feldpflanze mit großem Potenzial, gleichzeitig ist ihre Anbaufläche in Ungarn jedoch vernachlässigbar. Die Ausschöpfung des der Pflanze innewohnenden Potenzials ist das Ergebnis der in den letzten Jahren gewachsenen anbautechnischen Forschung, die auch durch die hohe ökologische Sensibilität der Pflanze gerechtfertigt ist. Die Grundpfeiler der Anbautechnik in unserem Land sind derzeit die Wahl des geeigneten Anbaustandortes, die Wirksamkeit der Aussaat und die Jättechnik des Bestandes. Gleichzeitig könnte die Pflanze aufgrund ihrer günstigen Vorfruchtwirkung in naher Zukunft zu einer der prägenden Pflanzen für eine nachhaltige Landwirtschaft werden.
Die Verwendung von weiß- und gelbblumigen Lupinen als Futtermittel (Silage, Heulage, Samenmehl usw.) ist in Ungarn derzeit nicht weit verbreitet. Basierend auf Literaturdaten kann Massenfutter aus einzelnen Lupinenarten mit einem Ertrag von 3,5–4 Tonnen/ha geerntet werden (Dolezal et al., 2008; Borowska et al., 2015). Der Ersatz von 6 kg Roggensenase (pro Kuh und Tag) in der täglichen Alleinfuttermischung (TMR) von Holstein-Friesian-Milchkühen mit niedrigem Trockenmasse- (18-20 %) und Zuckergehalt (150 Tage) durch 6 kg Hafer-Stärke-Cluster-Senase hat keinen Einfluss auf die Milchproduktion bei durchschnittlicher Tagesmenge, Fett (3,5 % FCM-Milch) und energiekorrigierter Milchproduktion (ECM-Milch). Die Substitution hatte keinen statistisch nachweisbaren Einfluss auf die untersuchten inneren Inhaltsparameter der Milch (Trockenmasse, Protein-, Fett- und Laktosegehalt) sowie auf den Harnstoffgehalt und die somatische Zellzahl. Laut Literaturquellen eignet sich Lupinengrieß teilweise als Ersatz für extrahierten Sojabohnengrieß im Futter von Kühen mit hoher Milchleistung, während er in späteren Phasen der Laktation sogar eine eigenständige Proteinquelle in der täglichen Futterration sein kann. Daten aus Studien mit Milchkühen zufolge erhöht die Fütterung natürlicher Lupinensamen die Ammoniakkonzentration der Pansenflüssigkeit und kann aufgrund des erheblichen Proteinabbaus im Pansen den Protein- und Fettgehalt der Milch reduzieren. Um dies zu mildern, empfiehlt sich der Einsatz einer physikalischen Behandlung (z. B. Extrusion), die in fast allen unter Betriebsbedingungen durchgeführten Tests bessere Ergebnisse im Vergleich zu natürlichen Formen liefert.
| Bezeichnung | Erbse | Pferdebohnen | Sojabohne | Sternhaufen |
|---|---|---|---|---|
| Trockenmasse (g/kg) | 894 | 887 | 910 | 880 |
| Rohprotein (g/kg KG) | 239 | 295 | 377 | 435 |
| Energieabhängig metabolisierbares Protein (MFE, g/kg Körpergewicht) | 140 | 152 | 138 | 154 |
| N-abhängig metabolisierbares Protein (MFN, g/kg Körpergewicht) | 155 | 192 | 235 | 258 |
| Nettoenergie der Milchproduktion (NE, MJ/kg s.a.) | 8,35 | 8,14 | 9,92 | 8,29 |
