CSILLAGFÜRT termesztés – SERTÉS takarmányozás
Különböző termesztési körzetekben előállított édes csillagfürt alternatív fehérjeforrásként történő
vizsgálata és ökonómiája a sertéstenyésztésben
Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges
beruházás, VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17
A projekt befejezése: 2023.12.12.
A támogatás mértéke: 58 % és 95 %
https://ec.europa.eu/agriculture/
2018 elején egy növénytermesztőkből, állattartókból, kutatókból, szaktanácsadókból álló csapat úgy döntött, hogy kihasználva a támogatási lehetőségeket kutatásokat folytatnak Magyarországon az édes csillagfürt hazai termeszthetőségét és sertéseknél történő takarmányozhatóságát vizsgálva.
Növénytermesztés
A hazai állattartás takarmányozási technológiájában, illetve a felhasznált alapanyagok tekintetében kiemelkedő szerep jut a fehérjenövényeknek. Hazánkban az elmúlt évtizedekben szinte teljes mértékben az importált szójatermékek képzik a takarmányfehérje alapját. A magyarországi szemes fehérjenövény termesztés sajnálatos módon csökkenő tendenciát mutat annak ellenére, hogy a hazai természeti adottságok lehetővé teszik a fehérjenövények termesztését. A hazai növénytermesztési gyakorlatban jelenleg a szója, takarmányborsó és a csillagfürt bír jelentőséggel. Ez utóbbi növény a szójatermékek megjelenéséig hazánk savanyú talajain jellemzően termeszthető növény volt. Termesztését indokolta, hogy a mag fehérje tartalma 35% körüli, ami megközelíti a szója fehérjetartalmát. Mindemellett aminosav összetétele is kedvező, illetve fito-ösztrogén tartalma a szaporodási mutatókra is kedvező hatást gyakorol. Az utóbbi évek környezetpolitikai változásai (regeneratív gazdálkodás előtérbe kerülése, a szántóföldi termék előállítás ökológiai lábnyomának csökkentése, CO2 megkötés) egyértelműen előtérbe helyezik újból a pillangós növényeket, közöttük a csillagfürtöt is.
A csillagfürt termesztése hazánkban komoly múltra tekint, melynek eklatáns példája az 1929-ben beállított Westsik-féle vetésforgó tartamkísérlet, melynek emblematikus növénye a csillagfürt. Az 1900-as évek első felében a Szabolcs-Szatmár-Beregi, Borsodi, illetve Somogyi savanyú talajokon nagy mennyiségben termesztették. Jelenleg termesztése hazánkban újra növekvő tendenciát mutat, illetve rendelkezünk édes, azaz nagyon alacsony alkaloid tartalmú, takarmányozásra alkalmas fajtával is (Nelly).
A Lupinus nemzetségen belül több fajt különítünk el. Az európai termesztési gyakorlatban a kékvirágú, L. angustifolius és L. albus fehérvirágú csillagfürt termesztése a leggyakoribb. A Magyarországon elismert Nelly fajta takarmányozási célú alkalmazását baromfi félék esetén már tanulmányozták, ugyanakkor sertés esetében ennek hatékonyságát jellemző vizsgálati adatsor kevés áll rendelkezésre annak ellenére, hogy a növény beltartalmi paraméterei kiválóan megfelelnek az állatfaj takarmányozási igényeinek.
Az elmúlt időszak klimatikus, gazdasági, környezet gazdálkodási változásai egyre inkább előtérbe helyezik a pillangós szemestermény növények termesztését. A projektben célul tűztük ki, hogy a fehérvirágú édes csillagfürtöt nagyüzemi körülmények között teszteltük több ökológiai körzetben.
A kutatás során vizsgáltuk és számszerűsítettük a termőhely szemtermésre és egyéb növényi paraméterekre gyakorolt hatását, illetve számszerűsítettük a termésképző elemeket. A vizsgálatokat statisztikailag értéklehető módszertan szerint végeztük el, az eredményekből tudományos szintű publikáció is született. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a csillagfürt termesztésének létjogosultsága van a homoktalajok mellett a 7.0 pH alatti barna erdőtalajokon, illetve a csernozjom talajokon is, így a sikeres csillagfürt termesztés ökológiai térségei jelentős mértékben növelhetők hazánkban a fajtához adaptált termesztéstechnológia mellett. Legmagasabb terméseredményt csernozjom talajon mértük (2378 kg/ha), míg a legalacsonyabb termést barna erdőtalajon mértük (1001 kg/ha). Az ezermagtömegekben nem találtunk jelentős különbséget a termőhelyek és évjáratok között, ugyanakkor a termőhely és az évjárat jelentős mértékben befolyásolta a növényenkénti hüvelyszámot.
Takarmányozás
Különböző termesztési körzetekben előállított édes csillagfürt alternatív fehérjeforrásként történő vizsgálata és ökonómiája a sertéstenyésztésben
A növénytermesztő gazdaságok által különböző termesztési területeken előállított csillagfürt tételekre vonatkozóan laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. Vizsgáltuk a termények beltartalmi paramétereit (Szárazanyag, Nyersfehérje:, Nyerszsír, Nyersrost, Aminosav profil stb.).
- Az előállított csillagfürt tételek átlagos beltartalmi paraméterei:
| SZÁRAZANYAG | NYERSFEHÉRJE | ZSÍR | ROST | LIZIN | METIONIN |
|---|---|---|---|---|---|
| 86,5 % | 32,1 % | 7,3 % | 8,6 % | 1,5 % | 0,25 % |
A sertéstakarmányok összeállításánál elvárás, hogy a felhasználásra kerülő csillagfürt alkaloid tartalma 0,1% alatt legyen és az állatok termelőképességének kibontakoztatását szolgálják, ugyanakkor károsan ne veszélyeztessék az állat egészségét. A mérgező, keserű alkaloidok mint a lupinin, lupinidin, lupanin, stb. laboratóriumi vizsgálata nehézkes, mivel szinte teljesen elfeledett takarmány alapanyagról van szó és a szolgáltató laboratóriumok általában nem végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat.
A kapott eredmények függvényében etetési kísérleteket állítottunk be és folytattunk le a konzorciumi tagok sertéstelepein (Borotai Sertéshús Zrt. és Green 2000 Kft.) minden termelési csoportra, takarmányozási fázisra vonatkozóan. A kísérletek beállításánál figyelembe vettük a két sertéstelephez tartozó takarmánykeverők technológiai adottságait. Fontos szempont volt, hogy a felhasználásra kerülő takarmányok nyomon követése, állatokra és a termelési mutatókra gyakorolt hatásainak dokumentálása és pontos értékelése megvalósuljon. Ezek alapján a Green 2000 Kft. sertéstelepén a termékenyítés alatt álló, vemhes és szoptató koca csoportokkal etettünk csillagfürttel készített száraz, dercés takarmányokat. A kísérleteket egymást követően folytattuk le, a 46. héttől az 5. hétig tartó időszakban termékenyített kocák még kontroll takarmányt fogyasztottak, a 6. héttől a 18. hétig termékenyített egyedek pedig csillagfürttel kiegészített Egyedi, Vemhes és Szoptató takarmányokat fogyasztottak. A kontroll és kísérleti csoportok takarmányozása azonos táplálóanyag szintekre történő beállításával hasonlítottuk össze a csillagfürttel és anélkül etetett csoportok termelési eredményeit. A kontroll csoportokban 892 termékenyítésre kerülő koca szerepelt, a kísérleti csoportban 910 koca vemhesítésének termelési adatait elemeztük. A kontroll és kísérleti csoportok vemhesülési és fialási százaléka is azonos eredményeket hozott. Az élve született malacok száma kocánként a kontroll csoportban 13,64 db volt. A csillagfürttel kiegészített takarmányt fogyasztó csoport esetében az átlagos élve született alomméret 14,04 db volt. A kocákról leválasztott malacok száma a kontroll csoportban 12,5 db, a kísérleti, csillagfürtöt fogyasztó kocák esetében 12,4 db volt. A kísérleti csoportok fialása idején az időjárás rendkívül meleg volt, a kísérleti csoportokból 5 db nagyfehér genetikájú, nehéz vemhes koca hőgutában elpusztult. Tartástechnológiától függően a kánikula, a nagy meleg jellemzően növeli a fiaztatói, koca általi agyonnyomásból eredő malac elhullást. Így bár a csillagfürttel etetett koca csoportok almonként, átlagosan 0,5 db-bal több malacot fialtak, de ez az eredmény nem realizálódott a leválasztott malacok számában.
A Borotai Sertéshús Zrt. sertéstelepén a csillagfürt etetés hatását kontroll és kísérleti csoportokkal mértük a naturális mutatókra vonatkozóan a malac nevelés és a hizlalás időszakára egyaránt. A sertéstelep modern, nedves takarmányozási rendszerrel működik, a takarmánykeverékeket helyben, zárt rendszerben kialakított, automata takarmánykeverő gyártotta. A kontroll és kísérleti takarmányok receptúráit azonos nyersfehérje, aminosav és metabolizálható energia szintekre állítottuk be. A kísérletet a fiaztatóra beépített WEDA NUTRIX folyékony malac takarmányozó rendszerrel kezdtük, majd a battérián és a hizlaldán WEDA folyékony rendszerrel folytattuk le. A fiaztatói NUTRIX technológia nagymértékben hozzájárult a választott malacok takarmányfelvételének kedvező alakulásában. A kontroll és kísérleti csoportok naturális mutatóit (Testtömeg gyarapodás, fajlagos takarmányhasznosítás, Elhullás) hasonlítottuk össze a battériás időszakban.
A kontroll csoportba 396 db, a kísérleti csoportba 380 db választott malac került. A technológiai adottságokat kihasználva minden termelési paramétert figyelemmel kísértünk. A battériás időszak 42 napig tartott. A vizsgált időszakban a kontroll csoport napi testtömeg gyarapodása 70 gramm / nappal meghaladta a kísérleti csillagfürttel kiegészített takarmányt fogyasztó csoport 450 gramm / nap eredményét, ami alacsonyabb takarmányfelvétellel párosult. Az elhullások, kiesések aránya a kontroll csoport esetében 2,2% volt, a kísérleti csoportban a folyamatos állatorvosi jelenlét ellenére 2,8%.
A következő kísérlet a hizlalás időszakára vonatkozott, a kontroll csoportba 360 db állat, a kísérleti csoportba 340 db állat került. Az állatok betelepített súlya 28-29 kg volt és a hizlalás végéig; 98 napig tartott. Az állatok étvágyát, gyarapodását és a kiesések számát követtük nyomon.
- Hizlaldai Etetések
| Betelepítési Súly (Kg) | Kitelepítési Súly (Kg) | Napi Testtömeg Gyarapodás (Kg / Nap) | |
|---|---|---|---|
| Kontroll | 28,4 | 119,5 | 0,93 |
| Kísérleti | 29,2 | 118,4 | 0,91 |
A hizlaldán a kontroll és a kísérleti csoportok minden naturális mutatóban azonos eredményeket értek el, jelentős különbség nem mutatkozott meg a csoportok között.
Részletekbe menően vizsgáltuk, mértük a csillagfürt etetésének hatásait a nagyüzemi sertéstartás naturális mutatóira, lehetőségeinket viszont erősen korlátozta a konzorciumban előállított csillagfürt mennyisége.
Összességében azt tapasztaltuk, hogy a csillagfürt megfelelő körültekintéssel és minőségellenőrzéssel beépíthető a nagyüzemi sertéstakarmányok receptúráiba. A takarmányreceptúrák összeállításánál figyelembe kell vennünk az egyes alapanyagok ár/érték arányát, amit mindig az aktuális piaci környezet határoz meg. A változó piaci árakból és gazdasági környezetből adódóan folyamatosan újra lehet értékelni a csillagfürt; mint lehetséges, hazai előállítású, gmo mentes fehérjenövény termesztésének és felhasználásának lehetőségeit a sertések takarmányozásában.
Examination and Economics of Sweet Lupine Produced as an Alternative Protein Source in Pig Farming in Different Cultivation Zones
Innovative project – VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17
https://ec.europa.eu/agriculture/
In the begining of 2018 a group of plant farmers, animal keepers, researchers and advisors decided to take advantage of the funding opportunities to perform reseraches in Hungary to investigate the domestic growability and the usability in pig feeds of sweet lupines.
Growing plants
Protein crops play a prominent role in the feed technology of domestic livestock production. In our country, imported soya products have been the basis of feed protein almost entirely in recent decades. Unfortunately, the cultivation of protein crops in Hungary is on the decline, despite the fact that the country’s environmental conditions allow the cultivation of protein crops. Soya, dry peas and lupins are currently the most important crops in domestic cultivation. Until the appearance of soya products, lupin was a typical crop in the acid soils of our country. Its cultivation was justified by the fact that the protein content of the seed is around 35%, which is close to the protein content of soya. In addition, its amino acid composition is favourable and its phytoestrogen content has a positive effect on reproductive parameters. Environmental policy changes in recent years (promotion of regenerative farming, reduction of the ecological footprint of arable production, CO2 sequestration) are clearly bringing leguminous crops, including lupins, back to the focus.
The cultivation of lupin in Hungary has a long history, a good example of which is the Westsik crop rotation long-term experiment, set up in 1929, with lupin as the emblematic plant. In the first half of the 1900s, it was cultivated in large quantities on acid soils of Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod and Somogy counties. At present, its cultivation in Hungary is increasing again, and there is also a sweet variety (Nelly) with a very low alkaloid content suitable for animal feed.
Within the genus Lupinus, several species are distinguished. In European cultivation practice, the most common are the blue-flowered lupins, L. angustifolius and L. albus with white flowers. The use of Nelly, a variety recognised in Hungary, has been studied in poultry feed, but there is little data available on its efficacy in case of pig feeding, despite the fact that the plant’s nutritional parameters are well adapted to the feed requirements of the species.
Recent climatic, economic and environmental management changes have increasingly focused attention on the cultivation of leguminous crops. In this project, we aimed to test white-flowered sweet lupin under practical conditions in several ecological regions.
In the course of the research, the effects of the growing site on grain yield and other plant parameters were investigated and quantified, and the yield-forming elements were quantified also. The studies were carried out according to a statistically validated methodology and the results have been published at scientific level. Based on the results of the studies, it can be concluded that lupin cultivation is justified not only on sandy soils but also on brown forest soils with pH below 7.0 and on chernozem soils too, so that the ecological areas of successful lupin cultivation can be increased significantly in Hungary with cultivation technology adapted to the species. The highest yield was measured on chernozem soil (2378 kg/ha), while the lowest yield was measured on brown forest soil (1001 kg/ha) in two examined years. No significant differences in thousand grain weight were found between growing sites and years, but growing site and year significantly influenced the number of pods per plant.
Feeding
Laboratory tests were conducted on batches of sweet lupine produced in various cultivation areas by agricultural enterprises. We examined the intrinsic parameters of the harvested crops, including dry matter, crude protein, crude fat, crude fiber, amino acid profile, etc.
- Average intrinsic parameters of the produced sweet clover batches:
| DRY MATTER | CRUDE PROTEIN | FAT / OIL | FIBER | LYSINE | METHIONINE |
|---|---|---|---|---|---|
| 86,5 % | 32,1 % | 7,3 % | 8,6 % | 1,5 % | 0,25 % |
In the formulation of pig feed, it is expected that the content of ergot alkaloids in the lupine used, should be below 0.1% and should contribute to the development of animal productivity, while not posing a danger to the health of the animals. The laboratory analysis of toxic, bitter alkaloids such as lupinine, lupinidine, lupanine, etc., is challenging, as it involves a feed ingredient that is almost completely forgotten, and service laboratories generally do not conduct such tests.
Based on the results obtained, feeding experiments were set up and conducted at the consortium members’ pig farms (Borotai Sertéshús Zrt. and Green 2000 Kft) for each production group and feeding phase. When setting up the experiments, the technological capabilities of the feed mixers associated with the two pig farms were taken into account. It was important to ensure the monitoring of the feeds used, the documentation of their effects on animals and production indicators, and the accurate evaluation of these effects.
Accordingly, at the Green 2000 Ltd. pig farm, during the gestation, pregnant, and lactating sow groups, we fed dry, mash feed prepared with added lupine. The experiments were conducted consecutively, with pregnant sows from the 46th week to the 5th week consuming control feed, and from the 6th week to the 18th week, pregnant individuals consumed Custom, Pregnant, and Lactating feeds supplemented with lupine. The feeding of control and experimental groups was compared by adjusting them to the same nutrient levels, with the results showing no significant difference in pregnancy and farrowing percentages between the control and experimental groups. In the control groups, there were 892 pregnant sows, and in the experimental group, we analyzed the production data of 910 sows that underwent gestation. The percentages of pregnancy and farrowing were similar in both control and experimental groups. The average number of live-born piglets per sow in the control group was 13.64, while in the group supplemented with lupine, it was 14.04. The number of weaned piglets per sows was 12.5 in the control group and 12.4 in the experimental group. During the farrowing of the experimental groups, the weather was extremely hot, leading to the death of 5 large-white genetics, heavy-pregnant sows due to heatstroke. Depending on the husbandry technology, heatwaves, and high temperatures typically increase piglet mortality due to the pressure exerted by the sow. Therefore, although the sow groups fed with lupine gave birth to an average of 0.5 more piglets per litter more, but this result did not translate into the number of weaned piglets.
At the Borotai Sertéshús Zrt. pig farm, we measured the effect of lupine feeding on natural indicators with control and experimental groups during both the piglet rearing and fattening periods. The pig farm operates with a modern, liquid feeding system, and the feed mixes are produced on-site by an automatic feed mixer in a closed system. The formulations of control and experimental feeds were adjusted to the same levels of raw protein, amino acids, and metabolizable energy. The experiment started with the WEDA NUTRIX liquid pig feeding system built into the farrowing crate, and then it continued with the WEDA liquid system in the nursery and the fattening units. The NUTRIX technology in the farrowing unit significantly contributed to the favorable course of feed intake by the weaning piglets. The natural indicators (weight gain, specific feed utilization, mortality) of control and experimental groups were compared during the nursery period.
In the control group, 396 selected piglets were placed, and in the experimental group, 380 selected piglets were placed. Taking advantage of technological features, we monitored every production parameter. The nursery period lasted for 42 days. During the examined period, the daily weight gain of the control group exceeded that of the experimental group, which consumed lupine-supplemented feed, by 70 grams/day, paired with lower feed intake. The mortality rate was 2.2% in the control group, while in the experimental group, despite continuous veterinary presence, it was 2.8%.
The next experiment focused on the fattening period. In the control group, 360 animals were placed, 340 in the experimental group. The animals’ initial weight was 28-29 kg, and the fattening period lasted for 98 days. We monitored the animals’ feed intake, weight gain, and the number of losses throughout the fattening period.”
- Fattening Unit Feeding Trials
| Initial Weight (Kg) | Slaughter Weight (Kg) | Daily Bodyweight Gain (Kg / Day) | |
|---|---|---|---|
| Control Group | 28,4 | 119,5 | 0,93 |
| Experimental Group | 29,2 | 118,4 | 0,91 |
In the fattening period, the control and experimental groups achieved similar results in all natural indicators, and significant differences did not emerge between the groups. We conducted detailed examinations and measurements to assess the effects of lupine feeding on the natural indicators of industrial pig farming. However, our possibilities were strongly limited by the quantity of lupine produced within the consortium.
Overall, we observed that with appropriate caution and quality control, lupine can be incorporated into the formulations of industrial pig feeds. When formulating feed formulas, it is essential to consider the cost-effectiveness of individual ingredients, which is always influenced by the current market environment. Due to fluctuating market prices and economic conditions, the potential of lupine, as a domestically produced, GMO-free protein crop, in pig feed formulations, should be continuously re-evaluated.
Étude et économie du lupin doux en tant que source alternative de protéines dans l’élevage porcin dans différentes régions de culture
Création de groupes opérationnels d’innovation et investissements nécessaires à la mise en œuvre du projet d’innovation, VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17
Fin du projet: 12.12. 2023
Taux de subvention: 58 % et 95 %
https://ec.europa.eu/agriculture/
Début 2018, une équipe de producteurs de plantes, d’éleveurs, de chercheurs et de consultants a décidé de profiter des opportunités de subvention pour mener des recherches en Hongrie afin d’étudier la cultivabilité du lupin doux et sa capacité d’alimentation des porcs.
Des expériences de culture de lupin ont été menées dans trois régions différentes du pays (comté de Győr-Moson-Sopron – Nyalka ; comté de Szabolcs-Szatmár-Bereg – Gacsály ; comté de Nógrád – Jobbágyi), et le fourrage produit a été utilisé à titre expérimental dans deux élevages de porcs.
Cultivabilité
Au cours de cette recherche, ils ont étudié et quantifié l’impact du lieu de culture sur le rendement en grains et sur d’autres paramètres de la plante ainsi que sur les éléments productifs.
Les études ont été menées selon une méthodologie d’évaluation statistique et les résultats ont fait lieu à une publication scientifique.
On peut conclure que la culture du lupin est justifiée non seulement sur les sols sablonneux, mais aussi sur les sols de forêt brune et les sols de tchernoziom avec un pH inférieur à 7,0. Il est donc clair que l’utilisation de technologie de culture adaptée à l’espèce peuvent augmenter de manière significative les zones écologiques de culture réussie du lupin en Hongrie.
Les rendements les plus élevés ont été obtenus sur le sol de tchernoziom (2378 kg/ha), tandis que les rendements les plus faibles ont été obtenus sur le sol de la forêt brune (1001 kg/ha).
Aucune différence significative n’a été constatée dans le poids des grains entre les sites de culture et les millésimes, en revanche ils ont un effet significatif sur le nombre de gousses par plante.
Fourrage
Des tests de laboratoire ont été effectués sur les lots de lupin. Les paramètres nutritionnels (matière sèche, protéines brutes, matières grasses brutes, fibres brutes, profil d’acides aminés, etc.)
En fonction des résultats obtenus, des essais d’alimentation ont été mis en place et réalisés dans les élevages de porcs des membres du consortium, pour tous les groupes de production et tous les stades d’alimentation.
Dans l’ensemble, il a été constaté que le lupin peut être incorporé dans l’alimentation des porcs à grande échelle, en prennent des précautions et en effectuant des contrôles de qualité appropriés.
Lors de la formulation des recettes d’aliments pour animaux, il convient de tenir compte du rapport prix/valeur de chaque matière première, déterminé par l’environnement actuel du marché.
En fonction de l’évolution des prix du marché et de l’environnement économique, on peut en permanence réévaluer le potentiel de culture et d’utilisation du lupin en tant que protéagineux sans OGM produit en Hongrie, pour l’alimentation des porcs.
Plus d’informations:
Directeur du consortium: Premivit Kft – Úrhida
Maîtrise d’ouvrage: Gazda Kontroll Kft – Mosonmagyaróvár
Skúmanie a ekonomika lupiny bielej sladkej produkovanej v rôznych pestovateľských oblastiach ako alternatívneho zdroja bielkovín pri chove ošípaných
Vytvorenie inovačných operačných skupín a investície potrebné na realizáciu inovačného projektu, VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17
Dokončenie projektu: 12.12.2023
Miera financovania: 58 % és 95 %
https://ec.europa.eu/agriculture/
Začiatkom roka 2018 sa tím zložený z pestovateľov, chovateľov hospodárskych zvierat, výskumníkov a odborných konzultantov rozhodol využiť možnosti podpory na uskutočnenie výskumu v Maďarsku, pričom skúmal domáce pestovanie lupiny bielej sladkej a jeho použiteľnosť ako krmivo pre ošípané.
V troch rôznych častiach krajiny (župa Győr-Moson-Sopron – Nyalka; župa Szabolcs-Szatmár-Bereg – Gacsály; župa Nógrád – Jobbágyi) sa uskutočňovali pokusy s pestovaním lupiny bielej sladkej a tu vyrobené krmivo sa pokusne použilo v dvoch chovoch ošípaných.
Rastlinná výroba
V priebehu výskumu bol skúmaný a kvantifikovaný vplyv pestovateľskej plochy na úrodu zrna a ďalšie parametre rastlín a úrodotvorné prvky. Testy sa uskutočnili podľa štatisticky vyhodnotiteľnej metodiky a výsledky boli publikované na vedeckej úrovni. Možno konštatovať, že okrem piesočnatých pôd je pestovanie lupiny zmysluplné aj na lesnej hnedozemi a na černozemi pod pH 7,0, takže ekologické oblasti úspešného pestovania lupiny možno u nás výrazne zvýšiť technológiou pestovania adaptovanou na konkrétny druh. Najvyššia úrodnosť bola nameraná na černozemi (2378 kg/ha), naopak najnižšia bola nameraná na lesnej hnedozemi (1001 kg/ha). Neboli zistené žiadne významné rozdiely v tisícosemennej hmotnosti medzi pestovateľskými lokalitami a ročníkmi, zároveň však pestovateľská lokalita a ročník významne ovplyvnili počet strukov na rastline.
Správa kŕmovín
Boli vykonané laboratórne testy na šaržiach lupiny bielej sladkej. Skúmali sa obsahové parametre plodín (Sušina, Hrubý proteín:, Tuk, Vláknina, Profil aminokyselín atď.).
V závislosti od získaných výsledkov sa zaviedli a uskutočňovali kŕmne pokusy na farmách ošípaných členov konzorcia pre každú produkčnú skupinu a fázu kŕmenia.
Celkovo zistili, že lupina biela sladká môže byť zaradená do receptúr veľkoobjemových krmív pre ošípané s náležitou starostlivosťou a kontrolou kvality. Pri zostavovaní receptúr krmív treba brať do úvahy pomer cena/hodnota každej suroviny, ktorý je daný aktuálnym trhovým prostredím. Vzhľadom na meniace sa trhové ceny a ekonomické prostredie je možné neustále prehodnocovať možnosti pestovania a využitia lupiny bielej sladkej ako možnej, v domácom prostredí vyrábanej bielkovinovej rastliny, bez GMO, ako krmiva ošípaných.
Viac informácií:
Vedúci konzorcia: Premivit Kft – Úrhida
Projektový manažment: Gazda Kontroll Kft – Mosonmagyaróvár
Untersuchung und Wirtschaftlichkeitsanalyse der Süßlupine als alternative Proteinquelle in der Schweineproduktion in unterschiedlichen Anbauregionen.
Einrichtung von operationellen Innovationsgruppen und Investitionen für die Umsetzung des innovativen Projekts, VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17
Datum des Projektabschlusses: 12/12/2023
Förderungsanteil : 58% und 95%
https://ec.europa.eu/agriculture/
Anfang 2018 entschied sich ein Team bestehend aus Pflanzenzüchtern, Viehzüchtern, Forschern und Beratern dazu, Fördermöglichkeiten zu nutzen, um in Ungarn die einheimische Anbaufähigkeit der Süßlupine zu erforschen und deren Eignung als Futter für Schweine zu untersuchen.
In drei verschiedenen Landesteilen (Komitat Győr-Moson-Sopron – Nyalka; Komitat Szabolcs-Szatmár-Bereg – Gacsály; Komitat Nógrád – Jobbágyi) wurden Versuche zum Lupinenanbau durchgeführt, und das erzeugte Futter wurde schließlich versuchsweise in zwei Schweinezuchtbetrieben verwendet.
Pfanzliche Erzeugung
Es wurden Forschungsarbeiten durchgeführt, um die
Auswirkungen des Anbaustandorts auf den Kornertrag sowie andere Pflanzenparameter und ertragsbildende Elemente zu untersuchen und zu quantifizieren. Die Studien wurden nach einer statistisch validierten Methodik durchgeführt, und die Ergebnisse wurden auf wissenschaftlicher Ebene veröffentlicht.
Diese Erkenntnisse lassen darauf schließen, dass der Anbau von Lupinen nicht nur auf Sandböden, sondern auch auf braunen Waldböden und Tschernozem-Böden mit einem pH-Wert unter 7,0 sinnvoll ist. Somit könnten die ökologischen Flächen für den erfolgreichen Lupinenanbau in Ungarn durch die Anwendung angepasster Anbautechnologien, die der Art gerecht werden, erheblich ausgeweitet werden. Die höchsten Erträge wurden auf Tschernozem-Boden (2378 kg/ha) erzielt, während die niedrigsten auf braunem Waldboden (1001 kg/ha) festgestellt wurden. Hinsichtlich des Tausendkorngewichts wurden keine signifikanten Unterschiede zwischen den Standorten und Jahren beobachtet. Jedoch zeigten der Standort und das Jahr einen signifikanten Einfluss auf die Anzahl der Hülsen pro Pflanze.
Fütterung
Für die Lupinenchargen wurden Laboruntersuchungen durchgeführt, bei denen die Nährstoffparameter der Pflanzen, wie (Trockenmasse, Rohprotein, Rohfett, Rohfaser, sowie das Aminosäureprofil und weitere Faktoren,) analysiert wurden.
Abhängig von den erzielten Ergebnissen wurden in den Schweinebetrieben der Konsortiumsmitglieder Fütterungsversuche für jede Produktionsgruppe und jede Fütterungsstufe angelegt und durchgeführt.
Insgesamt wurde festgestellt, dass Lupinen unter Berücksichtigung von Sorgfalt und Qualitätskontrolle in großtechnischen Schweinefutterrezepturen eingesetzt werden können. Bei der Rezepturgestaltung von Futterrezepturen sollte das Preis-Wert-Verhältnis der einzelnen Rohstoffe berücksichtigt werden, das durch das aktuelle Marktumfeld bestimmt wird. Aufgrund der sich wandelnden Marktpreise und des wirtschaftlichen Umfelds kann das Potenzial für den Anbau und die Verwendung der Lupine als mögliche heimische, GMO-freie Eiweißpflanze in der Schweinefütterung kontinuierlich neu bewertet werden.
Weitere Informationen:
Konsortialführer: Premivit Kft – Úrhida
Projektleitung: Gazda Kontroll Kft. – Mosonmagyaróvár
