Jelentősen hosszabb növényvédőszer-engedélyek, akár hároméves türelmi idő és lazább derogációs szabályok jöhetnek az Európai Unióban. A tagállamok támogatták az új kompromisszumot, a környezetvédő szervezetek azonban arra figyelmeztetnek: veszélyes anyagok maradhatnak hosszabb ideig használatban.
Akár 25 évig is érvényes lehet egy engedély
Újabb fontos fordulat történt az uniós növényvédőszer-szabályozás átalakításában. Az EU tagállamai szeptember 30-án jóváhagyták az ír elnökség kompromisszumos javaslatát az élelmiszer- és takarmánybiztonsági szabályokat érintő úgynevezett „Omnibus X” csomagról.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) közös közleménye szerint a változtatások összességében enyhítenék a növényvédő szerek engedélyezésének jelenlegi feltételeit. Az egyik legfontosabb változás az engedélyek időtartamát érinti. A közlemény szerint a legtöbb hatóanyagnál az első engedélyezési időszak öt évvel hosszabbodna, míg a megújított engedélyek időtartama tíz évvel nőhetne. Ez azt jelentené, hogy egyes hatóanyagok engedélye akár 15, illetve megújítás után 25 évre is szólhatna.
A korlátlan engedélyezésből visszalépett a Tanács
Van ugyanakkor egy fontos különbség az Európai Bizottság eredeti elképzeléséhez képest.
A Bizottság javaslata a legveszélyesebb hatóanyagok kivételével széles körben lehetővé tette volna a határozatlan idejű engedélyezést. A Tanács álláspontja ezt szűkítené: határozatlan idejű engedélyt csak az alacsony kockázatú hatóanyagok kaphatnának. Az MTVSZ és a PAN Europe ezt előrelépésként értékeli, ugyanakkor szerintük a hosszabb engedélyezési periódusok problémát okozhatnak, ha időközben olyan új tudományos eredmények születnek, amelyek egy korábban engedélyezett hatóanyag kockázataira hívják fel a figyelmet. Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke szerint ehhez olyan erős mechanizmusokra lenne szükség, amelyek új tudományos bizonyítékok esetén lehetővé teszik az engedélyek gyors felülvizsgálatát.
Betiltott szer? Még három évig maradhat
A gazdálkodók szempontjából különösen lényeges lehet az úgynevezett türelmi időszakok változása. A környezetvédő szervezetek tájékoztatása szerint a Tanács támogatja azt a lehetőséget, hogy egy engedély megújításának elutasítása után bizonyos esetekben akár három évre nyúljon a türelmi időszak. Ez azért fontos, mert egy hatóanyag uniós engedélyének megszűnése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott készítmény másnap eltűnik a gazdaságokból. A türelmi idő meghatározza, meddig maradhat lehetőség például a meglévő készletek értékesítésére vagy felhasználására. A kompromisszum emellett lazítana az egyes kivételekre, vagyis derogációkra vonatkozó szabályokon is.
A réz is bekerülhet a biológiai védekezésbe
A javaslat egy másik, szakmailag érdekes része a biológiai védekezés fogalmának kiszélesítése. A Tanács álláspontja alapján ebbe a körbe bizonyos nehézfémek és azok sói, így például a réz is bekerülhetnének. Ennek különös jelentősége van a növényvédelemben, hiszen a réztartalmú készítmények régóta fontos eszközei például egyes gombás és baktériumos betegségek elleni védekezésnek. A környezetvédő szervezetek ugyanakkor kifogásolják ezt a megközelítést, mivel a réz felhalmozódhat a talajban, és környezeti kockázatokkal is járhat.
Több mint 500 tudós tiltakozott
Az uniós vita messze nem kizárólag a környezetvédő szervezetek ügye. A közlemény szerint a tagállami döntést megelőző napokban több mint 500 tudós csatlakozott a tervezett deregulációval szembeni tiltakozáshoz. Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője szerint ez azért különösen fontos, mert folyamatosan jelennek meg új tudományos eredmények a növényvédő szerek emberi egészségre, vizekre, talajéletre és biológiai sokféleségre gyakorolt lehetséges hatásairól. A két szervezet ezért azt szeretné, hogy az engedélyezési rendszer továbbra is lehetőséget adjon az új tudományos eredmények gyors figyelembevételére.
A gazdáknak sem mindegy, merre fordul Brüsszel
A kérdésnek ugyanakkor van egy másik, mezőgazdasági oldala is. Az európai termelők az elmúlt években több növényvédőszer-hatóanyag kivonásával szembesültek, miközben egyes kultúrákban egyre szűkebb az elérhető hatóanyagok köre. Ez növelheti a rezisztencia kialakulásának veszélyét, és bizonyos károsítók ellen megnehezítheti a hatékony védekezést.
Éppen ezért a szabályozási vita egyik alapvető konfliktusa változatlan: hogyan lehet magas szinten védeni az emberi egészséget és a környezetet úgy, hogy közben a gazdálkodóknál elegendő, hatékony növényvédelmi eszköz maradjon? A szeptember 30-i tagállami álláspont még nem jelenti a végleges szabályozás elfogadását. Az uniós jogalkotási folyamat következő szakaszai ezért különösen fontosak lesznek. Az azonban már látszik, hogy a növényvédő szerek jövőjéről folyó vita messze túlmutat az engedélyek adminisztratív hosszán: közvetlenül érinti a termelés biztonságát, az élelmiszer-előállítást és a környezetvédelmet is.
