Önálló, védett és az infláció hatását is ellensúlyozó költségvetést követelnek a Közös Agrárpolitikának az európai gazdaszervezetek.
Az Európai Gazdák 12. Kongresszusán elfogadott Stockholmi Nyilatkozat szerint az agrárium finanszírozása Európa élelmezésbiztonságát, versenyképességét és válságállóságát is meghatározza. A szervezetek több beruházást sürgetnek a vízgazdálkodásba, az innovációba és a vidéki infrastruktúrába.
Határozott üzenetet küldtek a Brüsszelben tárgyaló uniós vezetőknek az európai mezőgazdasági és agrárszövetkezeti szervezetek: a következő uniós költségvetés kialakításakor meg kell őrizni a Közös Agrárpolitika, vagyis a KAP közös jellegét és megfelelő finanszírozását.
A felhívásnak a Stockholmi Nyilatkozat ad keretet, amelyet a svéd fővárosban zajló Európai Gazdák 12. Kongresszusán fogadtak el. A Copa-Cogeca a Svéd Gazdák Szövetségével, az LRF-fel szoros együttműködésben október 14–16. között rendezi meg a találkozót. A közlemény szerint a kongresszus mintegy 400 küldöttet és 54 előadót kapcsol össze.
A résztvevők a versenyképesség, az élelmezésbiztonság és a gazdaságok ellenálló képessége mellett az inputköltségekről, az innovációról, a beruházásokról és a generációváltásról is tanácskoznak.
A gazdaszervezetek szerint a mezőgazdaság olyan időszakban vár világos politikai és finanszírozási keretekre, amikor egyszerre több oldalról nehezedik nyomás a termelőkre. A szélsőséges időjárás veszélyezteti a termelést, miközben a háborúk, a kereskedelmi feszültségek és a geopolitikai bizonytalanság a piacokat és a költségeket is kiszámíthatatlanabbá teszik.
Ebben a helyzetben különösen aggályosnak tartják, hogy a következő uniós költségvetésre és agrárpolitikára vonatkozó javaslatok szerintük gyengíthetik az ágazat rendelkezésére álló forrásokat és a hosszú távú tervezhetőséget. Úgy látják, a gazdálkodóknak éppen most lenne szükségük stabilitásra a beruházási és termelési döntésekhez.
A nyilatkozat egyik legfontosabb követelése a KAP költségvetésének legalább a jelenlegi szinten történő fenntartása, inflációs kiigazítással. Ez a támogatási keret vásárlóerejének megőrzését célozza: az áremelkedés hatását is figyelembe vevő finanszírozást kérnek.
A szervezetek saját, elkülönített és védett agrárköltségvetést sürgetnek. Álláspontjuk szerint ez szükséges ahhoz, hogy a KAP valóban közös politika maradjon, és az európai mezőgazdaság finanszírozása ne tolódjon el egy tagállamonként széttöredező rendszer felé.
A közös jelleg megőrzését az egységes piac védelmével is összekapcsolják. Attól tartanak, hogy a mezőgazdasági politika nemzeti szintre történő visszatolódása gyengítené az európai szintű kereteket és a gazdálkodók számára szükséges kiszámíthatóságot.
A Stockholmi Nyilatkozat a mezőgazdaságot Európa biztonságának és felkészültségének egyik pilléreként kezeli. Az élelmiszer-, takarmány-, üzemanyag- és rosttermelést stratégiai jelentőségű tevékenységként írja le. A gazdák és szövetkezeteik szerepét a termőterületek megőrzésében, valamint a megbízható és megfizethető élelmiszerellátás biztosításában hangsúlyozza.
A felhívás a versenyképesség javításához is konkrét fejlesztési irányokat rendel. Erősebb piaci és válságkezelési eszközöket, valamint nagyobb beruházásokat kér az innovációba, a vízzel kapcsolatos ellenálló képesség javításába, az infrastruktúrába, a digitalizációba és a biogazdaságba.
A vízgazdálkodás kiemelése azt jelzi, hogy a szervezetek a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodást is a jövő agrárpolitikájának központi feladatává tennék. A nyilatkozat azonban ezekhez egyelőre nem rendel konkrét támogatási összegeket vagy pályázati feltételeket: politikai és finanszírozási irányokat fogalmaz meg az uniós döntéshozóknak.
Egyszerűbb és arányosabb KAP-ot is szorgalmaznak, amely figyelembe veszi az európai gazdálkodás sokféleségét. A kiszámítható finanszírozás mellett olyan szabályozást várnak, amely a különböző adottságú gazdaságok számára is követhető kereteket ad.
A Copa-Cogeca közleménye felidézi, hogy a mezőgazdasági szervezetek az elmúlt két évben többször is felléptek egy erős, közös és megfelelően finanszírozott agrárpolitika mellett. A következő hónapokban fokozott érdekérvényesítést helyeztek kilátásba, ahogy az uniós költségvetési tárgyalások döntő szakaszukba lépnek.
