Az aszályos időjárás miatt az őszi kalászosok betakarítása idén korán kezdődött, de a hozamok gyengék. Az erős forint és a piaci árak is gondot okoznak a gazdáknak.
A szokásosnál két héttel korábban kezdődött meg az idei aratás Magyarországon. Az ország több térségében már javában vágják az őszi árpát, miközben a szakemberek az Alföldön gyenge, a Dunántúlon pedig legfeljebb gyenge-közepes termésre számítanak. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Petőházi Tamás szerint a klímaváltozás hatásai ma már nemcsak az Alföldön, hanem a hagyományosan kedvezőbb adottságú dunántúli térségekben is egyre erősebben érezhetők.
A szakember elmondta: míg normál években az őszi árpa aratása jellemzően június közepén, 15–20. között kezdődik, addig az idei rendkívül száraz és csapadékszegény tavasz felgyorsította az érési folyamatokat. De Petőházi Tamás szerint nemcsak a csapadék hiánya, hanem a hónapokon át tartó erős szél is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az állományok idő előtt leszáradtak.
– A 2025-ös évhez hasonlóan most is rendkívül száraz volt a tavasz, ráadásul szinte folyamatosan erős szél fújt. Emiatt az árpák hamarabb beértek, így a betakarítás is korábban kezdődhetett – fogalmazott.
Az országban mintegy 320 ezer hektáron termesztettek őszi árpát. Amennyiben az időjárás nem hoz jelentősebb fordulatot – például egy többnapos, tartós esőzést vagy lehűlést –, az árpa aratását szinte azonnal követheti az őszi búza és a repce betakarítása is.
Az Alföldön gyenge, a Dunántúlon is csak közepes termés várható
A szakember szerint az idei hozamok elmaradnak a korábban megszokott szintektől.
– Az Alföldön gyenge termésre számítunk, a Dunántúlon pedig gyenge-közepes eredmények várhatók – mondta. – Különösen figyelemre méltó, hogy már a Dunántúl sem tudja kivonni magát a klímaváltozás hatásai alól. Az elmúlt évtizedekben ez a térség rendszerint biztonságosabb termőhelynek számított, ma azonban itt is egyre gyakrabban jelentkeznek az aszályos időszakok. Baranyában például már a múlt héten megkezdődött az őszi árpa aratása, ami nagyjából két héttel korábbi időpontot jelent a megszokotthoz képest.
A mostani esők már nem segítenek a búzán
Sokan reménykednek abban, hogy a júniusi csapadék javíthat még a terméskilátásokon, a szakértő szerint azonban a búza esetében erre már nincs esély. A növények többsége ugyanis elérte a teljes érettséget, a szalma leszáradt, így a gyökéren keresztül már sem vizet, sem tápanyagot nem képes felvenni. A tartós, nagy mennyiségű eső ebben a fejlődési stádiumban inkább kárt okozhat, mint hasznot.
– Egy komolyabb, áztató csapadék már a minőséget ronthatja. Kimoshatja a sikért a szemekből, ami különösen a malmi búzák esetében jelenthet problémát – hangsúlyozta Petőházi Tamás.
Még mindig a kalászosok jelentik a kisebb kockázatot
Bár az idei év az őszi kalászosok számára sem kedvező, az elnök szerint továbbra is ezek jelentik a legbiztonságosabban termeszthető szántóföldi növényeket Magyarországon.
– Ez egy olyan év, amikor az őszi kalászosok sem tudnak jól teljesíteni, de ettől még a termésbiztonság szempontjából továbbra is ezek számítanak a legstabilabb kultúráknak. Sokkal kisebb a kockázatuk, mint például a repcéé, a napraforgóé vagy különösen a kukoricáé – fogalmazott.
Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az Alföld számos térségében az idei hozamszintek mellett a búzatermesztés gazdaságossága erősen kérdésessé válik.
Az erős forint tovább nehezíti a gabonatermelők helyzetét
A termelők gondjait nemcsak a gyenge termés, hanem a piaci környezet is fokozza. A gabonaexport szempontjából ugyanis az elmúlt hónapokban jelentősen erősödő forint kedvezőtlen hatású.
Petőházi Tamás szerint Nyugat-Európában ugyan tapasztalható némi áremelkedés a gabonapiacon, ezt azonban a magyar termelők nem tudják teljes mértékben érvényesíteni.
– Ugyanazt az euróban kifejezett árat ma már nem 380, hanem körülbelül 350 forintos árfolyamon kell átszámolni. Ez exportoldalon egyértelműen rontja a jövedelmezőséget – mutatott rá.
Az erős forint ugyan kedvez azoknak, akik gépeket, inputanyagokat vásárolnak külföldről, vagy éppen nyaralást terveznek, a gabonatermelők számára azonban jelenleg inkább bevételkiesést jelent.
Az idei aratás így kettős szorításban indul: a hozamokat az aszály csökkentette, miközben a piaci árakból realizálható bevételeket az erős hazai fizetőeszköz mérsékli. A gazdálkodók ezért már csak abban bíznak, hogy legalább a betakarítás időjárási körülményei kedvezően alakulnak, és a minőségi mutatók nem romlanak tovább a következő hetekben.
Forrás: agroinform.hu
Indexkép: Pexels.com
