A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen megjelent Magyarország, 2025 című összefoglaló kiadványa szerint tavaly tovább romlott a hazai mezőgazdaság teljesítménye.
A KSH szerint 2025-ben is a szélsőséges időjárás határozta meg a magyar mezőgazdaság eredményeit. Az év az 1901 óta eltelt időszak hetedik legmelegebb és negyedik legszárazabb éve volt. A csapadékos márciust komoly tavaszi fagyok követték, nyáron pedig súlyos aszály alakult ki, különösen az Alföld középső térségében. A csapadék rendkívül egyenetlenül oszlott el: sok helyen csak lokális záporok és heves viharok érkeztek, amelyek inkább károkat okoztak, mint valódi enyhülést.
Ennek következtében a növénytermesztés volumene 7,9 százalékkal csökkent.
Negyedik éve zsugorodik a növénytermesztés súlya
A mezőgazdaság teljes kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest, miközben az agrártermékek árai átlagosan 8,9 százalékkal emelkedtek. A magasabb árak miatt a mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke elérte a 4428 milliárd forintot, ami 6,1 százalékos növekedést jelentett folyó áron.
A szerkezet is folyamatosan változik: a növénytermesztés már „csak” a kibocsátás 52 százalékát adja, míg az állattenyésztés részesedése 41 százalékra nőtt. Ez már a negyedik egymást követő év, amikor csökken a növénytermesztés súlya.
Forrás: KSH
Történelmi mélyponton a kukorica
A gabonafélék összesített termelése 5,7 százalékkal esett vissza, de az egyes növények között jelentős különbségek alakultak ki. A búza kifejezetten jó évet zárt: a termés 9,8 százalékkal haladta meg az előző évit, és 11 százalékkal múlta felül az elmúlt öt év átlagát.
Egészen más képet mutatott azonban a kukorica. A betakarított terület történelmi mélypontra süllyedt, miközben az aszály miatt a termésátlag – a rendkívüli 2022-es év kivételével – az elmúlt 35 év egyik legrosszabb eredményét hozta.
Repce javult, napraforgó gyengült
Az ipari növények termelése összességében 6,7 százalékkal csökkent.
A napraforgót ismét érzékenyen érintette a csapadékhiány: bár a vetésterület nőtt, a termés és a hektáronkénti hozam elmaradt az előző évitől.
Ezzel szemben a repce kedvezően teljesített: hektáronkénti termésátlaga jelentősen meghaladta mind a 2024-es eredményt, mind az elmúlt öt év átlagát.
Súlyos veszteségek a gyümölcsösökben
A tavaszi fagyok különösen nagy károkat okoztak a hazai gyümölcstermesztésben. Az almatermés még a gyenge 2024-es mennyiség felét sem érte el, míg meggyből mintegy negyedével kevesebb termett.
A zöldségtermesztésben is visszaesés következett be: csemegekukoricából 9,3 százalékkal, paradicsomból pedig 20 százalékkal kevesebb termést takarítottak be. Egyedül a zöldborsó tudott jelentős javulást felmutatni, amelynek termése 40 százalékkal nőtt az alacsony bázishoz képest.
Az állattenyésztés tartotta az agráriumot
Miközben a növénytermesztés visszaesett, az állattenyésztés 4 százalékos volumennövekedést ért el.
A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése megállt, a sertésállomány immár harmadik éve növekedett, és megközelítette a 2,9 millió darabot.
A baromfiágazat tovább erősödött: a tyúkállomány 13 százalékkal, 33,2 millió darabra emelkedett, miközben a vágóbaromfi-felvásárlás is közel 9 százalékkal nőtt.
Ezzel szemben a juhágazatban folytatódott az évek óta tartó visszaesés.
Forrás: KSH
Kevesebb beruházás, romló termelékenység
A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke volumenen számolva 6 százalékkal csökkent, ami ismét visszafogta a magyar GDP növekedését. Az agráriumban 2025-ben 644 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, ami reálértéken 13 százalékos visszaesést jelentett.
Az ágazatban 89 ezren dolgoztak alkalmazottként, átlagos havi bruttó keresetük 543 ezer forint volt. Ez közel 10 százalékos béremelkedést jelent, ugyanakkor még mindig 23 százalékkal elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.
Uniós összevetésben továbbra is erős a kukorica és az olajos növények szerepe
Bár 2025 nehéz év volt a hazai mezőgazdaság számára, Magyarország továbbra is meghatározó szereplő az Európai Unióban.
Az olajos magvak termeléséből 8,8 százalékos, a kukoricából 7,2 százalékos részesedéssel továbbra is az uniós élmezőnybe tartozik hazánk: előbbinél az ötödik, utóbbinál a hetedik legnagyobb termelőnek számít.
A KSH adatai ugyanakkor jól mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítményét továbbra is alapvetően az időjárás határozza meg. Az egymást követő aszályos évek, a tavaszi fagyok és a szélsőséges csapadékeloszlás egyre nagyobb kihívás elé állítják a termelőket, miközben a beruházások visszaesése is nehezíti az alkalmazkodást az új klimatikus viszonyokhoz.
Forrás: KSH, agroinform.hu
Indexkép: pexels.com
