Több érzékeny agrártermék uniós exportkvótáját emelné Ukrajna, miközben a tagállamok egy része továbbra is óvatos.
Kijev szeptembertől ismét tárgyalóasztalhoz ülne az Európai Bizottsággal, hogy nagyobb vámmentes exportkvótákat harcoljon ki több mezőgazdasági termékre. A kérdés különösen érzékeny lehet az Ukrajnával szomszédos uniós országok, köztük Magyarország számára, kérdés, tudnak-e akkora nyomást gyakorolni az ügyben, amely változást hozna a mostani felállásban.
Tarasz Viszockij ukrán mezőgazdasági miniszter az ágazat képviselőivel folytatott egyeztetésen közölte:
szeptembertől újraindítanák a konzultációkat az Európai Bizottsággal az érzékeny termékek kvótáinak módosításáról és emeléséről.
A miniszter arra kérte az ukrán agrár- és élelmiszeripari szereplőket, hogy megfelelő adatokkal támasszák alá az igényeket, ezzel erősítve Kijev tárgyalási pozícióját.
Cukorból és más termékekből is többet exportálnának
Az EU és Ukrajna korábban már megállapodott az uniós piacra vámmentesen bevihető mezőgazdasági termékek mennyiségének módosításáról. Brüsszel ugyanakkor több terméket érzékeny kategóriába sorol.
Ide tartozik többek között a tojás, a baromfihús, a cukor, a méz, a búza és a kukorica.
Az ukrán ágazati szereplők most többek között a cukor, a keményítő, a melasz, az alkohol és a bioetanol exportkvótáinak felülvizsgálatát szeretnék elérni.
A kvóták egy részét már 2025-ben jelentősen megemelték. A baromfinál az éves keret 90 ezer tonnáról 120 ezer tonnára, a cukornál pedig 20 070 tonnáról 100 ezer tonnára nőtt. Ezek a mennyiségek ugyanakkor továbbra sem érik el az orosz inváziót követő teljes kereskedelmi liberalizáció időszakában kialakult exportvolument.
A Fekete-tenger miatt még fontosabb lett az EU
Kijev számára azért is sürgető az európai piac kérdése, mert a fekete-tengeri kikötők elleni támadások ismét megnehezítették a tengeri exportot. Ukrajna ezért alternatív szállítási útvonalakat keres, miközben az uniós piacra jutás lehetőségeit is bővítené.
Csakhogy a Duna sem jelent problémamentes megoldást. Az aszály következtében kialakult rendkívül alacsony vízállás az ottani szállítási lehetőségekre is nyomást gyakorol.
Az eredeti tervek szerint a mezőgazdasági kvóták újabb átfogó felülvizsgálata 2028-ban következne.
Ekkor azt is értékelnék, hogy Ukrajna mennyit haladt az uniós előírások átvételével, többek között az állatjóléti és növényvédőszer-használati szabályok területén.
Magyarország számára is kényes kérdés
Az ukrán mezőgazdasági export továbbra is komoly vitákat vált ki az EU-n belül, különösen az Ukrajnával határos tagállamokban.
Lengyelország, Szlovákia és Magyarország egyes ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben továbbra is fenntartott egyoldalú importkorlátozásokat.
Mint ismert, az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről korábban rendelkezett már a kormány. A rendelet értelmében behozatali tilalommal sújtják például:
a marhahúst, sertéshúst, juh- és kecskehúst, baromfihúst, tojást, mézet, zöldségeket, búzát, rozst, árpát, kukoricát, hajdinát, lisztet, napraforgómagot, étolajat, bort, ha az Ukrajna területéről származik.
Stefan Krajewski lengyel mezőgazdasági miniszter a közelmúltban jelezte, hogy Varsó nem tervezi feloldani az ukrán gabonára vonatkozó tilalmat, és hazánkban sem tudni ilyen szándékról.
Kijev eközben egyértelműen minél szélesebbre nyitná az európai piac kapuit. Viszockij szerint az ukrán kormány minden rendelkezésre álló lehetőséget ki akar használni, és a lehető legkedvezőbb kereskedelmi feltételekre törekszik az EU-val, valamint más nemzetközi partnerekkel.
Az azonban egyelőre kérdéses, valóban megkezdődnek-e szeptemberben az újabb egyeztetések: az Európai Bizottság a hír megjelenéséig ezt nem erősítette meg.
