'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
Az ültetvénynek nem minősülő szőlőkre is kiterjeszti a művelési kötelezettséget az aranyszínű sárgaság elleni fellépést szolgáló törvénymódosítás.
A hatóság által kijelölt körülhatárolt területeken bejelentési kötelezettség is lesz, meghatározott esetekben pedig gyorsulhat a közérdekű kivágás. A kártalanítás feltételeinek elmulasztása az állami térítés elvesztésével járhat.
Az Országgyűlés október 13-án fogadta el a 2026. évi LXVII. törvényt, amely az élelmiszerláncról, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvényt módosítja. A jogszabály az október 21-i Magyar Közlönyben jelent meg, és a kihirdetését követő harmadik napon, október 24-én lép hatályba.
A törvény bevezetője szerint a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma az ország valamennyi borrégiójában jelen van. A terjedés fékezéséhez a fertőzési források és a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni összehangolt fellépés szükséges. Az elhanyagolt szőlők a kórokozó fennmaradását segítő fertőzési források lehetnek, ezért a szabályozás olyan növényekre és területekre is kiterjed, amelyek eddig kívül estek a szőlészeti törvény hatályán.
Ehhez új fogalmat vezetnek be: az „egyéb szőlő” kategóriáját. Ide tartozik a Vitis nemzetség minden olyan egyede, azok társulása vagy ilyen egyedeket tartalmazó növénytársulás, amely nem minősül szőlőültetvénynek. A meghatározásból a Vitis vinifera subsp. sylvestris kivételt képez. A szabály így a kiskerti tőkéket és az elvadult szőlőt is érintheti.
Az ilyen szőlő területének használója, használó hiányában a tulajdonosa lesz köteles a szőlőt rendeltetésének megfelelően művelni. Ez a kötelezettség az új kategória egészére vonatkozik.
A bejelentési kötelezettség viszont a hatóság által kijelölt körülhatárolt területekhez kapcsolódik. Az oda tartozó „egyéb szőlőt” a kijelölő határozat közhírré tételét követő 30 napon belül kell bejelenteni a területileg illetékes hegybírónak. Ahol a kijelölő határozatot már a törvény hatálybalépése előtt közhírré tették, ott a bejelentést a hatálybalépést követő 30. napig kell teljesíteni.
A művelést a hegybíró és a hegyközségi választmány legalább egy tagja közös helyszíni szemlén ellenőrizheti, ismert ügyfél esetében előzetes értesítést követően. Erre akkor jogosultak, ha a terület a hatóság által kijelölt körülhatárolt területbe esik, vagy az országos főállatorvos az aranyszínű sárgaság miatt rendkívüli élelmiszerlánc-eseményhez kapcsolódó növényegészségügyi zárlati intézkedést rendelt el.
A művelés elmaradásához kapcsolódó eljárás figyelmeztetéshez, majd a törvényi feltételek fennállásakor kivágási kötelezéshez vezethet. Az „egyéb szőlőre” is alkalmazandó eljárásban a figyelmeztetést követően hét napon belül kell nyilatkozni a művelés megkezdéséről. A kivágási kötelezés egyik feltétele lehet, ha a szőlő a figyelmeztetéstől számított 14 nap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt.
A módosítás külön lehetőséget teremt az azonnali végrehajtásra. Ha a kivágást elrendelő határozatnál a törvényben meghatározott kézbesítési vagy hirdetményi helyzet áll fenn, és az érintett szőlőtől legfeljebb négy kilométerre másik szőlőültetvény található, megállapítható a súlyos kárral fenyegető helyzet. Az ezen alapuló azonnali végrehajthatóság esetén a hegybíró közérdekű kivágást rendel el. A távolsági feltétel tehát a már elrendelt kivágás gyorsabb végrehajtását szolgálja.
Az „egyéb szőlő” művelésével kapcsolatos, itt szabályozott eljárásban alkalmazni kell a közérdekű kivágás költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket: azaz a munkálatok költsége a mulasztót terhelheti.
A törvényből kikerül az a fordulat is, amely a művelés elmaradásának megállapítását „egy vegetációs időszak során” fennálló állapothoz kötötte. A hegybíró és a választmányi tag ellenőrzési jogosultságai szintén bővülnek.
Az élelmiszerlánc-törvény új rendelkezése szerint nem jár kártalanítás, ha a termelő vagy a földhasználó növényegészségügyi zárlati intézkedés esetén nem vállalja a kártalanítás feltételeként megállapított kötelezettség teljesítését, vagy annak határidőben nem tesz eleget.
Forrás: 2026. évi LXVII. törvény, Magyar Közlöny, 2026. évi 156. szám; 2020. évi CLXIII. törvény.
