Ki menti meg az állattenyésztést? Európa-szerte rendkívüli lépések jönnek

Kamatmentes hitelek, állatalapú támogatások, adókedvezmények és üzemanyag-támogatások: több európai ország is igyekszik életben tartani az állattenyésztést. A válságkezelés tétje nem csupán a termelők megélhetése, hanem a hosszú távú élelmiszer-ellátás biztonsága is.

Ha egy mezőgazdasági vállalkozás nem képes megfelelő árbevételt elérni, akkor a szükséges fejlesztések finanszírozása is veszélybe kerül. Beruházások és technológiai korszerűsítés nélkül azonban egyre nehezebb fenntartani a versenyképességet, hosszabb távon pedig akár a gazdaság fennmaradása is kérdésessé válhat. Az idei évben az európai állattenyésztők jelentős része éppen ezzel a problémával szembesül.

Az elmúlt napokban Hannoverre irányult a nemzetközi agrárszakma figyelme, ahol megrendezték az EuroTier állattenyésztési technológiai szakkiállítást. A nemzetközi szinten is meghatározó rendezvényen a korszerű állattartási technológiák fejlesztésében és forgalmazásában érdekelt vállalatok széles köre képviseltette magát.

A kiállításhoz kapcsolódó szakmai konferenciák, agrárpolitikai egyeztetések és ágazati szereplőkkel folytatott beszélgetések azonban aggasztó helyzetre világítottak rá. Az európai állattenyésztésnek jelentős technológiai és állatjóléti átalakulást kellene végrehajtania, miközben az ehhez szükséges pénzügyi források továbbra sem állnak teljes körűen rendelkezésre. Ráadásul az uniós termelőknek olyan nemzetközi versenytársakkal kell megküzdeniük, amelyek sok esetben lényegesen kedvezőbb költségfeltételek mellett állítják elő termékeiket.

Egyre nagyobb terhek nehezednek az európai állattartókra

A rendezvény megnyitóján a német agrárminiszter is felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi teljesítőképességének határai vannak. Megfogalmazása szerint egyetlen gazdaságtól sem várható el, hogy hosszú időn keresztül kizárólag saját forrásaiból fedezze az energia, a műtrágya, a munkaerő és az állatjóléti követelmények teljesítésének folyamatosan emelkedő költségeit, amennyiben bevételei nem biztosítanak ehhez megfelelő fedezetet.

Ez a kijelentés egy fontos problémára irányította rá a figyelmet. Az állatjóléti, környezetvédelmi és egyéb társadalmi elvárások teljesítése gyakran jelentős többletkiadással jár, amelyet a termelők nem képesek korlátlanul átvállalni. Különösen akkor válik kritikussá a helyzet, amikor az előállítási költségek növekedését nem követi a felvásárlási árak megfelelő emelkedése.

Az Európai Unió nyáron bemutatott állattenyésztési stratégiájának megvalósításához hozzávetőleg 18 milliárd euró értékű beruházásra lenne szükség. A finanszírozási feltételek azonban egyelőre nem kínálnak megnyugtató megoldást, így fennáll annak veszélye, hogy a szükséges fejlesztések költségeinek jelentős részét maguknak az ágazati szereplőknek kell előteremteniük.

Ez a helyzet egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki az európai állattenyésztők és mezőgazdasági termelők körében. A tagállamok agrárpolitikai döntéshozói számára is mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy a probléma túlmutat az egyes gazdaságok jövedelmezőségén. Amennyiben Európa saját élelmiszer-előállítási kapacitásai tartósan meggyengülnek, az a kontinens élelmezésbiztonságát és élelmiszer-önrendelkezését is veszélyeztetheti. Ennek következményeit pedig nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók is megérezhetik.

Lengyelország példája megmutatja a kiszolgáltatottság veszélyeit

A lengyel sertéságazat helyzete különösen tanulságos az európai állattenyésztés jövője szempontjából. Az ország az elmúlt évtizedben a versenyképesség javítására törekedve jelentős mértékben támaszkodott a külföldi tenyészállat- és malacbeszerzésekre, miközben saját sertéstenyésztési kapacitásainak egy része háttérbe szorult.

A lengyel sertéstartás függősége különösen Dániával szemben vált jelentőssé. A lengyel malacimport mintegy 90 százaléka Dániából származott, ami jól érzékelteti, milyen mértékben épült az ágazat egyetlen külföldi beszállítói piacra. Ez a működési modell azonban komoly kockázatokat hordoz. Dánia sertéságazatának jelentős visszafogása következtében a lengyel termelők nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a korábban rendelkezésre álló importforrások beszűkülése közvetlenül érintheti a hazai állattartás működését.

A példa arra figyelmeztet, hogy a rövid távú költségelőnyök érdekében végrehajtott szerkezeti átalakítások hosszabb távon súlyos függőségi viszonyokat teremthetnek. Ha egy ország elveszíti saját tenyészállat-előállítási képességének jelentős részét, akkor az állattenyésztési ágazat működése egyre inkább külső szereplők döntéseitől és termelési kapacitásaitól függhet.

Több európai ország már válságkezelő intézkedésekkel segíti a gazdákat

Az elmúlt hetekben több európai uniós tagállam agrárvezetése is konkrét intézkedéseket jelentett be az állattenyésztési ágazatok helyzetének stabilizálása érdekében. A beavatkozások közös célja, hogy javítsák a mezőgazdasági vállalkozások likviditását, mérsékeljék a termelés költségeit, valamint megakadályozzák az állattenyésztési kapacitások további csökkenését.

Franciaország kedvezményes hitelekkel és adókönnyítésekkel segít

A francia kormány több támogatási lehetőséget is biztosít a mezőgazdasági termelők számára. Az intézkedések között szerepel az állam által átvállalt kamatfizetés, valamint a kamatmentes forgóeszközhitelek elérhetővé tétele. A termelési költségek csökkentését szolgálja a literenként 35 eurócentes gázolaj-támogatás is, amely közvetlen segítséget jelenthet az üzemanyag-felhasználással járó mezőgazdasági tevékenységek finanszírozásában. Az aszály következtében kiszáradt gyepterületek esetében további könnyítések állnak rendelkezésre. Az érintett gazdálkodók 15–80 százalékos földadó- és társadalombiztosítási kedvezményben részesülhetnek.

Lengyelország jelentős összegekkel támogatja a tenyészkoca-állományt

A lengyel kormány célzott támogatásokkal próbálja megőrizni, illetve megerősíteni a hazai tenyészállat-állományt. A program egyik fontos eleme a tenyészkocák és tenyészkocasüldők után igényelhető közvetlen támogatás. A nyilvántartásban szereplő tenyészkocák után egyedenként mintegy 80 ezer forintnak megfelelő zloty, míg a tenyészkocasüldők esetében ennek kétszerese, hozzávetőleg 160 ezer forintnak megfelelő összeg járhat. A támogatás folyósítása két részletben történik.

Az új, átmeneti jellegű tenyészkoca-támogatás igénybevételének feltétele, hogy az állatok egyedi jelöléssel rendelkezzenek, és szerepeljenek a hivatalos nyilvántartásban. A tenyészkocasüldők támogatásához további előírások kapcsolódnak. A gazdálkodóknak tenyésztőszervezeti igazolást kell bemutatniuk, emellett vállalniuk kell, hogy az érintett állományt legalább nyolc hónapon keresztül fenntartják.

A lengyel intézkedések a szarvasmarha-tenyésztést is érintik. A tenyészbikák beszerzéséhez nyújtott támogatás összegét a korábbi 5000 zlotyról 7000 zlotyra, azaz hozzávetőleg 560 ezer forintra emelték. Ez a támogatási nagyságrend Magyarországon is elérhető a megfelelő feltételek teljesítése esetén.

Spanyolország a termelési és állategészségügyi költségeket is támogatja

Spanyolországban két új pénzügyi támogatási keretet nyitottak meg a mezőgazdasági termelők számára. Az egyik program a termelési költségek emelkedéséből származó többletterhek mérséklését célozza, míg a másik kifejezetten az állategészségügyi kiadások finanszírozását segíti. Az állategészségügyi támogatások különösen fontosak, hiszen a fertőző állatbetegségek elleni védekezés, a megelőző intézkedések és az esetleges járványkitörések jelentős pénzügyi terhet róhatnak az állattartókra.

A spanyol támogatási keretből többek között a szarvasmarha-gümőkór elleni védekezési programot, valamint a madárinfluenza és a bőrcsomósodáskór miatt szükségessé váló kártalanításokat finanszírozzák. Emellett a kéknyelv-betegség elleni vakcinák beszerzésére is biztosítanak forrásokat.

Olaszország 70 millió eurót különített el üzemanyag-támogatásra

Az olasz kormány szintén pénzügyi segítséget nyújt a mezőgazdasági vállalkozásoknak, elsősorban az üzemanyagköltségek mérséklésén keresztül. Az erre a célra létrehozott támogatási keret teljes összege 70 millió euró, amelyből 60 millió euró a mezőgazdasági vállalkozások számára áll rendelkezésre, további 10 millió eurót pedig a halászati ágazat támogatására különítettek el. A program keretében az elszámolható üzemanyag-felhasználás után legfeljebb 20 százalékos támogatási intenzitás érhető el, a literenkénti támogatás felső határa pedig 0,45 euró.

Az olasz intézkedés célja, hogy enyhítse az energiaárak és az üzemanyagköltségek által okozott pénzügyi nyomást, és ezzel hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának megőrzéséhez.

Magyarország előtt is komoly döntés áll

Az európai állattenyésztés jelenlegi helyzete összetett válságként értékelhető. A növekvő termelési költségek, a technológiai fejlesztési kényszer, az állatjóléti előírások szigorodása és a nemzetközi verseny együttesen nehezítik a gazdálkodók helyzetét. Ebben a környezetben a magyar agrárirányításnak is alapvető jelentőségű döntést kell meghoznia. A kérdés az, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel segítséget nyújtanak-e azoknak a gazdaságoknak, amelyek a kedvezőtlen körülmények ellenére még képesek fenntartani tevékenységüket, vagy a piaci folyamatokra bízzák a további ágazati átrendeződést.

Az utóbbi megközelítés mellett gyakran az a gazdasági érv hangzik el, hogy a verseny hosszabb távon hatékonyabb termelési szerkezetet eredményezhet. Ugyanakkor ennek a folyamatnak komoly kockázatai is lehetnek. Ha a pénzügyileg sérülékenyebb, de egyébként életképes gazdaságok tömegesen megszűnnek, az nem feltétlenül vezet az ágazat egészének megerősödéséhez. Éppen ellenkezőleg: a termelési kapacitások koncentrációja növelheti a hazai állattenyésztés kiszolgáltatottságát a jelentős tőkeerővel rendelkező nemzetközi vállalatokkal szemben.

A lengyel sertéságazat példája arra is rávilágít, hogy a saját tenyészállat-előállítás visszaszorulása hosszabb távon olyan függőségi helyzetet teremthet, amelyből később rendkívül nehéz kilépni. Ezért a magyar állattenyésztés jövőjéről szóló döntések során nem kizárólag a pillanatnyi gazdasági mutatókat érdemes figyelembe venni. A hazai tenyésztési kapacitások megőrzése, a termelési önállóság fenntartása és az élelmiszer-ellátás biztonsága egyaránt stratégiai jelentőségű szempont.

A hazai tenyészállat-előállítás megőrzése az élelmezésbiztonság záloga lehet

A következő időszak agrárpolitikai döntései hosszú évekre meghatározhatják a magyar állattenyésztés fejlődési lehetőségeit.

A megfelelően célzott támogatások, a likviditási nehézségek enyhítése és a tenyészállat-előállítás ösztönzése hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai gazdálkodók a jelenlegi nehézségek ellenére is képesek legyenek folytatni tevékenységüket.

A döntéshozók előtt álló feladat tehát túlmutat az átmeneti válságkezelésen. Arról is határozni kell, hogy Magyarország milyen mértékben kívánja megőrizni saját állattenyésztési kapacitásait, és mekkora szerepet szán a hazai tenyészállat-előállításnak az élelmiszer-ellátás hosszú távú biztosításában. A hazai tenyészállat-előállítás megerősítése nem csupán ágazati érdek, hanem az ország élelmezésbiztonságának szempontjából is meghatározó kérdés.

A cél az lehet, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek ne a hazai állattenyésztés tartós leépüléséhez, hanem egy ellenállóbb, korszerűbb és hosszabb távon is fenntartható termelési szerkezet kialakulásához vezessenek.

Találja meg könnyebben híreinket a Google-ban! Állítsa be a Gazda Kontrollt megbízható forrásnak!
Beállítom
Forrás: https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/ki-menti-meg-az-allattenyesztest-europa-szerte-rendkivuli-lepesek-jonnek-108345-001
Indexkép: canva.com
Gazda Kontroll
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.