Az EU megnövelte a válságtartalékot, és lehetővé tette az őszi előlegek gyorsított és nagyobb arányú kifizetését. Magyarország kezében a döntés, hogyan él a többlettámogatás lehetőségével.
Az Európai Bizottság új válságkezelési csomagot készített elő annak érdekében, hogy a gazdálkodók könnyebben átvészeljék az elmúlt időszakban jelentkező kettős nyomást: a műtrágyapiaci bizonytalanságot és a klímaváltozás hatásait. A javaslat nem új támogatási jogcímet hoz létre, hanem kibővíti a rendelkezésre álló forrásokat és ezeket gyorsabban kifizethetővé teszi.
Mekkora összegről van szó?
Az elmúlt időszakban a gazdálkodóknak egyszerre kellett szembenézniük a megugró inputanyag-költségekkel és a klímaváltozással. A Bizottság szerint ezek a problémák már nem átmeneti jellegűek, hanem tartósan rontják a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét és kiszámíthatóságát. Ezért a hagyományos, lassú támogatási mechanizmusok helyett olyan válságkezelési eszközöket kíván alkalmazni, amelyek gyorsabban eljutnak a termelőkhöz. A Bizottság javaslata szerint 540 millió euró állna rendelkezésre uniós szinten rendkívüli támogatásokra.
Ez azonban csak a kiindulási összeg, amit a tagállamok akár 200%-os nemzeti társfinanszírozással egészíthetnek ki. Ez azt jelenti, hogy minden egyes uniós euró mellé legfeljebb két euró hazai forrás tehető, amennyiben az adott állam költségvetése ezt lehetővé teszi. A mai magyar államháztartás sajnos olyan állapotban van, hogy a válságkezelés végén nagyobb versenyhátrányba kerülhetünk a tehetősebb országokkal szemben, mint a válságkezelés előtt voltunk…
Mire lehet felhasználni a támogatást?
A Bizottság annak eldöntését is a tagállamokra bízza, hogy pontosan mire fizetik ki a válságtámogatást. Csak az alapelveket fektették le, ezek szerint a kifizetésnek összefüggésben kell állnia az inputköltségek jelentős emelkedésével, a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárással és az ezekből fakadó likviditási problémákkal a gazdaságokban. A cél az, hogy a gazdálkodók a következő vetési szezon előtt is képesek legyenek megvásárolni a szükséges inputanyagokat és fenntartani a termelést.
Korábban a mezőgazdasági válságtartalékot egy-egy konkrét esemény – például állatbetegség, piaci összeomlás vagy természeti katasztrófa – miatt mozgósították. Most azonban az uniós agrárpolitika elismeri, hogy tartósan nehéz likviditási helyzetbe került a teljes európai agrárium, és ennek már nehéz egyetlen, konkrét okára rámutatni. Ezért Brüsszel a tagállamokra bízza, hogy maguk döntsék el, hol van a legnagyobb szükség a támogatásra.
Tehát Magyarország dönt majd arról, hogy
- mely ágazatok részesüljenek előnyben,
- milyen feltételekkel lehessen támogatást igényelni
- és mekkora összeget kapjanak az egyes termelők.
Ezért a gazdák számára a következő hónapokban elsősorbana magyar agrárkormányzat bejelentései lesznek meghatározók.
Gyorsabban érkezhet több támogatás
A pénzügyi kereten túl talán még fontosabb a kifizethetőség gyorsítása. Ennek értelmében a tagállamok
- gyorsabban módosíthatják KAP Stratégiai Tervüket,
- egyszerűbben csoportosíthatnak át támogatási forrásokat,
- rövidebb adminisztratív eljárás után indíthatnak rendkívüli támogatásokat.
Gyorsabban és több pénz érkezhetne a közvetlen támogatásokból is. Magyarország alapjáratban a lehető legmagasabb, 70 százalékos előleget szokta kifizetni a gazdálkodóknak október 16. után, ezért számunkra csak kisebb növekedést jelent az, hogy
idén az egyes pillérből járó összegek 75 százaléka válik kifizethetővé. Fontos, hogy ezzel nem kell október 16-ig várni, már az őszi vetések előtt kiutalható a támogatási előleg.
A hazai közigazgatás éppen az átadás-átvétel folyamatában van, azért még nem tudjuk, mennyire lesz képes felgyorsítani a kifizetési tempót.
Forrás: agroinform.hu
Indexkép: pixabay.com
