Az aszály miatt több ökológiai állattartó gazdaságban is veszélybe kerülhet a takarmányellátás, az uniós szabályozás azonban rendkívüli helyzetben lehetővé teszi hagyományos, vagyis nem ökológiai takarmány felhasználását.
A tartós csapadékhiány nem csupán a szántóföldi növénytermesztésben okoz egyre súlyosabb károkat. A legelők fűhozama több térségben jelentősen csökkent, a kaszálókról a megszokottnál kevesebb széna került le, és a takarmánynövények termése is elmaradhat az átlagostól.
Az állattartók emiatt a tervezettnél korábban nyúlhatnak hozzá a télre félretett készletekhez. Ahol a saját termelés már nem fedezi az állomány szükségletét, ott vásárolni kellene, de a megfelelő minőségű takarmány kínálata is szűkülhet, miközben az árak emelkedhetnek.
Az ökológiai állattartók helyzete ennél is összetettebb. Ők nem pótolhatják automatikusan a hiányt a piacon éppen elérhető hagyományos takarmánnyal, hiszen az ökológiai állattartásban szigorú előírások határozzák meg a felhasználható alapanyagok eredetét és minősítését.
Szigorú rendszer, de a katasztrófahelyzetekre is felkészült
Dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője az Agroinformnak elmondta, hogy az ökológiai termelés alapvető szabályait az Európai Parlament és a Tanács 2018/848/EU rendelete, valamint az ahhoz kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló rendeletek határozzák meg.
A jogszabályrendszer normál körülmények között szigorú követelményeket támaszt az állatok tartásával, takarmányozásával, kezelésével és az előállított termékek nyomon követhetőségével szemben. Ugyanakkor arra is lehetőséget biztosít, hogy természeti katasztrófa vagy más rendkívüli esemény esetén a gazdálkodó átmeneti eltérést kérjen bizonyos előírások alól.
– Ezek a rendeletek kezelik az úgynevezett katasztrófahelyzeteket. Ha a gazda igazolni tudja, hogy egyébként felkészült a takarmány megtermelésére vagy szabályos beszerzésére, a hiány pedig nem az ő mulasztásából alakult ki, akkor kérelmet nyújthat be a szokványos takarmány átmeneti felhasználására – magyarázta a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Fontos, hogy a szokványos takarmány nem lehet GMO, beleértve az új technikákkal előállított takarmányokat is, mert az ilyen felhasználása ütközik az ökológiai gazdálkodás alapelveivel. Hatóság sem adhat ilyenre engedélyt, és a gazdának figyelnie kell erre.
A könnyítés tehát nem azt jelenti, hogy aszályos időben valamennyi biogazdaság automatikusan áttérhet hagyományos takarmányra. Minden érintett gazdálkodónak kérelmeznie kell az eltérést, és igazolnia kell annak szükségességét.
Bizonyítani kell, hogy nem a gazda mulasztott
Az engedélyezés egyik legfontosabb feltétele annak igazolása, hogy a gazdálkodó normál időjárási és gazdasági körülmények között képes lett volna biztosítani állatai számára a szükséges mennyiségű biotakarmányt.
Nem kaphat felmentést pusztán arra hivatkozva, hogy nincs elegendő takarmánya, ha korábban sem rendelkezett a megtermeléséhez szükséges területtel, nem kötött megfelelő beszerzési megállapodásokat, vagy eleve nem tervezte meg az állomány egész éves ellátását.
– A lényeg az, hogy ne azért hiányozzon a takarmány, mert a gazda nem akarta megtermelni, nem készült fel rá, vagy nem rendelkezett hozzá megfelelő területtel. Azt kell igazolnia, hogy berendezkedett a takarmány előállítására, és ha nincs aszály vagy más rendkívüli esemény, akkor meg tudta volna termelni a szükséges mennyiséget – hangsúlyozta Dr. Roszík Péter.
A jogosultság alátámasztásában fontos szerepe lehet például:
- a gazdaság terület- és állatlétszámadatainak;
- a korábbi évek takarmánytermésének;
- az adott évre vonatkozó termesztési tervnek;
- a betakarított mennyiséget igazoló nyilvántartásoknak;
- a terméskiesést bemutató dokumentumoknak;
- a takarmánybeszerzésre kötött szerződéseknek;
- valamint a rendkívüli eseményt igazoló hatósági vagy más hivatalos iratoknak.
A hatóság ezek alapján mérlegelheti, hogy valóban a gazdálkodó ellenőrzésén kívül álló körülmény okozta-e a hiányt.
A beszállító kára is megalapozhatja a kérelmet
Nem kizárólag az kérhet engedélyt, akinek a saját földjén semmisült meg vagy maradt el a takarmánytermés. Olyan gazdálkodó is kerülhet rendkívüli helyzetbe, aki egyébként megbízható, minősített beszállítótól vásárolta volna meg a biotakarmányt, de a partner az aszály vagy más katasztrófa miatt nem tudja teljesíteni a vállalását.
Ebben az esetben a gazdálkodónak a tervezett beszerzést, a beszállítói kapcsolatot és a teljesítés meghiúsulásának okát kell igazolnia.
– Ha a termelőnek volt olyan beszállítója, akitől a biotakarmányt megkapta volna, de ezt a gazdaságot is katasztrófa érte, és ezért nem tud szállítani, akkor ez szintén megalapozhatja a kérelmet – mondta a szakember.
Ez különösen fontos lehet egy országos vagy több régiót érintő aszályban, amikor a takarmányhiány nemcsak egy-egy gazdaságban, hanem a teljes piacon jelentkezik. Ilyenkor hiába próbál vásárolni az állattartó, megfelelő minősítésű áru akár nagyobb távolságból sem feltétlenül érhető el.
Országos hatáskörrel jár el a kormányhivatal
Dr. Roszík Péter tájékoztatása szerint a rendkívüli eltérés engedélyezése érdekében a gazdálkodónak a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz kell kérelmet benyújtania, amely ezen a szakterületen országos hatáskörű szervként jár el.
A kérelemben nem elegendő általánosságban az aszályra vagy a takarmánydrágulásra hivatkozni. Pontosan be kell mutatni:
- milyen állatállomány ellátásáról van szó;
- mekkora az állatok teljes takarmányszükséglete;
- mennyi ökológiai takarmány áll rendelkezésre;
- mekkora mennyiség hiányzik;
- mi okozta a hiányt;
- milyen erőfeszítéseket tett a gazdálkodó a biotakarmány beszerzésére;
- milyen arányban kíván hagyományos takarmányt felhasználni;
- és milyen időtartamra kéri az eltérést.
A hatóság ezek alapján határozhatja meg, hogy a kérelmező milyen takarmányt, milyen mennyiségben, milyen arányban és meddig használhat fel.
Csak a tényleges hiány pótolható
A rendkívüli engedély nem korlátlan felhatalmazás a hagyományos takarmányozásra. A gazdálkodónak pontosan fel kell mérnie, hogy meglévő biotakarmánya milyen időtartamra elegendő, és mekkora az a hiányzó rész, amely nélkül az állatok megfelelő ellátása nem biztosítható.
– A kérelemben meg kell jelölni, hogy a gazdának mennyi biotakarmánya van, és annak kiegészítésére hány százalék szokványos takarmányra van szüksége. Az engedély szólhat a következő takarmánytermés betakarításáig, az év végéig vagy más, indokolt időpontig – fejtette ki Dr. Roszík Péter.
A kérelemnek tehát célszerű takarmánymérlegen alapulnia. Ebben szerepelnie kell az állomány napi szükségletének, a rendelkezésre álló készleteknek, a várható beszerzéseknek és annak az időpontnak, amikor ismét megfelelő mennyiségű ökológiai takarmány állhat rendelkezésre.
A hatóság csak a rendkívüli helyzet áthidalásához szükséges mértékű eltérést engedélyezheti. Ha időközben ismét hozzáférhetővé válik a biotakarmány, vissza kell térni az ökológiai előírások szerinti ellátáshoz.
A Biokontroll támogató nyilatkozatot adhat
A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrző és tanúsító szervezetként azt vizsgálja, hogy az ökológiai gazdálkodók megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak és tanúsítási követelményeknek.
Dr. Roszík Péter elmondta, hogy rendkívüli takarmányozási kérelem esetén a Biokontroll támogató nyilatkozatot szokott adni a hatóságnak. Ez alátámaszthatja, hogy az érintett gazdaság ellenőrzött ökológiai termelést folytat, korábban betartotta az előírásokat, és a kért eltérés valóban rendkívüli körülményhez kapcsolódik.
A támogató nyilatkozat azonban nem azonos az engedéllyel. Az eltérés jóváhagyásáról a hatóság dönt, ezért a gazdálkodó nem kezdheti meg automatikusan a szokványos takarmány etetését pusztán azért, mert a tanúsító szervezet tudomást szerzett a problémáról.
Az érintett állattartónak ezért a lehető leghamarabb kapcsolatba kell lépnie ellenőrző szervezetével és az illetékes hatósággal.
Engedély nélkül elveszhet a biominősítés
Roszík Péter hangsúlyozta, hogy alapvető különbség van az engedélyezett rendkívüli eltérés és a hagyományos takarmány önkényes felhasználása között.
Ha egy gazdálkodó hatósági engedély nélkül etet nem ökológiai takarmányt, annak minősítési következményei lehetnek. Az érintett állatokból származó termékeket nem feltétlenül lehet biojelöléssel forgalomba hozni, és maga az állomány is elveszítheti ökológiai státuszát.
Ez a következmény az állattartás jellegétől függően érintheti:
- a tejet;
- a húst;
- a tojást;
- valamint más állati eredetű termékeket.
– Ha valaki szokványos takarmányt etet, és ezt nem engedélyezett katasztrófahelyzetben teszi, akkor az állati terméke nem lehet biominősítésű. Ha azonban a hatóság megadja az engedélyt, akkor az állomány és az előállított termék tanúsítása is fennmaradhat, legyen szó húsról, tejről, tojásról vagy más állati termékről – fogalmazott a Biokontroll ügyvezetője.
Ezért különösen fontos, hogy a gazdálkodók ne utólag próbálják rendezni a helyzetet, hanem még a hagyományos takarmány felhasználása előtt indítsák el az engedélyezési eljárást.
Az engedély birtokában fennmaradhat a biostátusz
A rendkívüli eljárás legfontosabb előnye, hogy a gazdálkodó a kényszerű takarmányváltás ellenére is megőrizheti az állomány ökológiai minősítését.
A rendelkezés figyelembe veszi, hogy az állattartó éveken keresztül jelentős munkával és költséggel alakította ki ökológiai gazdaságát. Aránytalan következmény lenne, ha egy szélsőséges aszály vagy más, rajta kívül álló esemény miatt automatikusan elveszítené a minősítést.
Az engedélyezett eltérés idején azonban továbbra is be kell tartania a határozatban szereplő valamennyi feltételt. Nyilvántartást kell vezetnie a megvásárolt és felhasznált takarmányról, valamint bizonyítania kell, hogy nem lépte túl az engedélyezett mennyiséget, arányt vagy időtartamot.
A hatósági engedély és a takarmányozási dokumentáció a későbbi bioellenőrzés során is kiemelt jelentőségű lehet.
Nemcsak az aszály lehet katasztrófahelyzet
A különleges eljárást nem kizárólag csapadékhiány esetén lehet alkalmazni. Más, igazolható katasztrófa vagy rendkívüli esemény is megalapozhatja az eltérést, ha annak következtében a gazdálkodó elveszíti takarmánykészletét, vagy nem tud hozzájutni az előírt ökológiai alapanyaghoz.
Dr. Roszík Péter példaként említett egy olyan esetet, amikor egy gazdaság szénakészlete tűzben semmisült meg.
– Volt már olyan a gyakorlatunkban, hogy a gazdálkodónak megvolt a szükséges szénakészlete, de az leégett. Ha igazolni tudta a katasztrófa megtörténtét, akkor ezt a helyzetet is lehetett kezelni a rendkívüli szabályok alapján – mondta.
Az engedélyezés alapjául szolgálhat például:
- aszály;
- árvíz vagy belvíz;
- tűzeset;
- vihar vagy jégverés;
- a takarmánynövényeket elpusztító növényegészségügyi esemény;
- a készlet megsemmisülése;
- vagy a hatóság által elrendelt kötelező védekezés.
Utóbbi esetben előfordulhat, hogy a gazdálkodónak olyan beavatkozást kell végrehajtania, amely miatt az egyébként biotakarmánynak szánt termék már nem tarthatja meg ökológiai minősítését. Ha ez nem a termelő önkéntes döntésének, hanem kötelező hatósági intézkedésnek a következménye, az szintén indokolhatja a különleges eljárást.
Nem engedhető meg, hogy az állatok éhezzenek
Az ökológiai gazdálkodás szabályainak szigorúsága a fogyasztók bizalmát és a biojelölés hitelességét védi. A rendszer ugyanakkor az állatjóléti követelményeket sem hagyhatja figyelmen kívül.
Ha egy gazdaság készlete elfogy, biotakarmány pedig objektív okokból nem vásárolható, a jogszabályok merev alkalmazása oda vezethetne, hogy az állatok elégtelen ellátást kapnak, az állományt idő előtt értékesíteni vagy levágni kényszerülnek, a gazdálkodó pedig önhibáján kívül súlyos veszteséget szenved.
– A szabályozás normál körülmények között nagyon igényes és következetesen fenntartja a biotermelés követelményeit. Azt azonban nem lehet megengedni, hogy egy katasztrófa miatt az állatok éhezzenek, elégtelen takarmányt kapjanak, vagy le kelljen vágni őket. Az sem lenne méltányos, ha a gazda a saját hibáján kívül hatalmas veszteséget szenvedne – emelte ki Dr. Roszík Péter.
A rendkívüli engedély tehát egyszerre szolgálja az állatok megfelelő ellátását, a gazdaság fennmaradását és az ökológiai tanúsítás szabályosságát.
Először mindenki biotakarmányt próbál vásárolni
A Biokontroll ügyvezetőjének tapasztalatai szerint a gazdálkodók ismerik a rendkívüli engedélyezés lehetőségét, és szélsőséges években rendszeresen előfordulnak ilyen kérelmek. Tömeges igénylésről ugyanakkor nem lehet beszélni.
Ennek egyik oka, hogy az ökológiai állattartók elsőként más biogazdaságoktól próbálják beszerezni a hiányzó mennyiséget. A szokványos takarmány engedélyezését jellemzően csak akkor kérik, amikor megfelelő biotakarmány már nem érhető el, vagy annak beszerzése objektív okokból nem oldható meg.
A kérelmek száma azért sem rendkívül magas, mert Magyarország ökológiai gazdálkodói között a növénytermesztők vannak többségben. Biominősítéssel rendelkező állattartó gazdaságból lényegesen kevesebb működik.
Nem érdemes megvárni a készletek teljes kimerülését
A rendkívüli engedélyezéshez időre és megfelelő dokumentációra van szükség, ezért az ökológiai állattartóknak nem célszerű megvárniuk, amíg az utolsó takarmánykészletük is elfogy.
Már akkor érdemes megkezdeni a helyzet felmérését, amikor láthatóvá válik, hogy a rendelkezésre álló mennyiség nem lesz elegendő a következő betakarításig vagy a legeltetési időszak végéig.
Ezzel párhuzamosan dokumentálni kell az aszály vagy más katasztrófa következményeit, a terméskiesést, illetve a biotakarmány beszerzésére tett kísérleteket. Ezt követően célszerű egyeztetni az ellenőrző-tanúsító szervezettel, majd benyújtani a kérelmet az illetékes hatósághoz.
