Továbbra is magasak az európai kukoricaárak, és a feldolgozók az importforrásokat kutatják. Magyarország jó néhány alacsony árszintű országgal van körbevéve, ami rontja az értékesítési lehetőségeket.
Az ukrán kukorica exportja lényegesen elmarad attól, ami a tengeri kikötők zavartalan működése idején jellemezte a kereskedelmet. A Duna alacsony vízállása és az uszályok korlátozott elérhetősége, valamint a megugrott szállítási díjak tovább fékezik a kiszállítást. Az európai terméskiesést tehát nem egyszerű Ukrajna irányából pótolni. Ami a magyarországi feldolgozókat illeti, más forrásból is meg tudják oldani a kérdést.
Nyugat-Európában drága a kukorica
Párizsban a novemberi szállítású kukorica már 270 euróba (98 ezer Ft/t) kerül. A későbbi határidőkre ennél alacsonyabb árszintekre spekulál a piac. Chicagóban a kukorica decemberi jegyzése 212 dollár (66 ezer Ft/t) fölé emelkedett. A hét elején a németországi Oldenburg térségében az október és december között leszállítandó kukorica tonnája 278 euróra (kb. 101 ezer forint) emelkedett. A Drentwede környéki német takarmánykukorica telephelyi ajánlatai pedig valamivel 300 euró/tonna (kb. 109 ezer forint/tonna) alatt csoportosulnak.
A lengyel kukoricaexport legfontosabb célállomása Németország, így az áraik ehhez a piachoz igazodnak. Az exportpiacokhoz közel 84, távolabb 71 ezer forintnak megfelelő zlotyit kérnek a termelők az árujukért, átlagban 78 ezer forintot ér most az ottani tengeri.
Magyarország is importforrások után kutat
Hazánk az elmúlt években szintén főként Lengyelországból vásárolt szemest, emellett Szlovákia és Szerbia tekinthetők még fontos beszállítóinknak, valamint potenciálisan Románia. A lengyel kukoricatermő régiók nagyjából ugyanakkora távolságban helyezkednek el Németország nagy állattartó régióitól, mint a magyarországi etanolgyáraktól. Így lengyel szemszögből az a kérdés, hogy a szárazföldi utaztatás költségei és a megajánlott magyar árszint párhuzamba állítható-e a németországival. Jelenleg biztosan nem. A magyar gyárak nem tudnak 95–100 ezer forintot adni egy tonna szemeskukoricáért, és nem is akarnak.
Szlovákiában ugyanis 80 ezerért megvásárolható a termelőktől a kukorica, Szerbiában pedig akár 60–65 ezer forintért is eladják a gazdák. Románia szintén olcsó hozzánk képest: nagyjából 77 ezer forintot kérnek egy tonna szemesért, mivel idén egészen jó, a hírek szerint akár 8,5 millió tonnás termést is arathatnak. Az ukrán termelőktől a lengyel határ közelében mintegy 50 ezer forintnak megfelelő hrivnyáért vásárolják fel a terményt.
A magyarországi, 85 ezer forintos kukorica ezekhez az alternatívákhoz mérten veszélyesen drágának számít, csak a lengyel ajánlatokkal szemben versenyképes.
Az európai kereskedők rövid távon nem számítanak arra, hogy az ukrán kukoricaexport visszatér a korábbi években megszokott volumenhez. Ez a következő hetekben is szűkebb kínálatot eredményezhet, ami elsősorban az importra jobban ráutalt uniós térségekben magasan tartja az árakat.
Importkönnyítést kér az európai takarmányipar
A piaci szereplők már az USDA csütörtökön érkező jelentésére készülnek. Az eddigi előrejelzések szerint némileg romlott a kukoricaállományok állapota, ennek ellenére az idei termés az ország történetének egyik legjobbja lehet.
Európa a júliusi hőkupolák idején pánikszerű kukoricavásárlásba kezdett. Júliusban és augusztusban több mint négyszer annyi tengerit vásárolt az USA-tól, mint egy évvel korábban, 1,3 millió tonnát. Főként a júliusi szállításoknak köszönhetően az EU Ukrajnából is csaknem megkétszerezte az importmennyiséget. Miután augusztusban leálltak az ukrán kikötők, a behozatal ebből az irányból megállt 1,1 millió tonnánál. Brazília továbbra is az EU harmadik legnagyobb kukoricabeszállítója volt, mintegy 510 ezer tonnás exporttal.
Az USDA korábbi jelentésében azzal kalkulált, hogy az EU importigénye 23 millió tonna kukorica lehet 2026/27 folyamán. Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége viszont 26 millió tonnát meghaladó behozatali igényt becsült – neki lehet igaza.
A szövetség arra kéri az Európai Uniót, hogy a 2022-ben alkalmazottakhoz hasonló válságintézkedésekkel könnyítse meg a takarmány-alapanyagok importját. A javaslatok között szerepel
- egyes takarmányozási előírások ideiglenes enyhítése,
- az importált takarmánygabonák piacra jutásának megkönnyítése,
- és a határokon átnyúló közúti takarmányszállításnál a megengedett legnagyobb össztömeg 44 tonnára emelése.
Az intézkedést az indokolja, hogy a belvízi hajózási útvonalak tartósan alacsony vízállása miatt jelentős árumennyiséget kell közútra és vasútra átterelni, ami növeli a takarmányok szállítási költségét.
