Az Európai Parlament szeptember 15-i szavazása után nem maradt meg a tervezett válsághelyzeti CBAM-biztosíték. A műtrágyát vásárló gazdaságok számára különösen fontos kérdés, mi történik egy újabb jelentős áremelkedés esetén.
Az Európai Parlament nem támogatta azt a rendelkezést, amely rendkívüli piaci helyzetben lehetőséget teremthetett volna az uniós karbonvám, vagyis a CBAM ideiglenes felfüggesztésére bizonyos termékek esetében. Az európai gazdálkodókat és agrárszövetkezeteket képviselő Copa–Cogeca szerint a döntés tovább növelheti a mezőgazdasági termelők költségeit, miközben a drágább műtrágya hatása idővel az élelmiszerárakban is megjelenhet.
A Copa–Cogeca csalódottságának adott hangot, miután az Európai Parlament szeptember 15-i plenáris ülésén a CBAM felülvizsgálatából kikerült a 27a. cikk. Ez a rendelkezés rendkívüli piaci körülmények között lehetőséget adott volna arra, hogy az érintett termékeket átmenetileg mentesítsék a mechanizmus alól.
A mezőgazdaság szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a szabályozás a műtrágyaimport költségeire is hatással lehet. Egy ideiglenes felfüggesztés bizonyos helyzetekben mérsékelhette volna a műtrágya árát, ezáltal pedig a növénytermesztők kiadásait is.
Magas műtrágyaárak mellett született meg a döntés
Az agrárszervezet szerint a döntés időzítése különösen érzékenyen érintheti a gazdálkodókat. A műtrágyaárak továbbra is a történelmi átlag felett mozognak, miközben a Hormuzi-szoros környezetében kialakult feszültségek újabb bizonytalanságot hoztak az energia- és műtrágyapiacokra.
Ez azért lényeges, mert különösen a nitrogénműtrágyák előállításának költsége szorosan kapcsolódik az energiapiaci folyamatokhoz. Az energiaárak emelkedése így közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdasági inputanyagok árában is megjelenhet.
A gazdálkodóknak mindeközben egyszerre több problémával kell megbirkózniuk. Az időjárási károk mellett emelkedő termelési költségekkel, bizonytalan terménypiaci környezettel és a következő gazdálkodási szezon finanszírozásának kérdéseivel is számolniuk kell. Ebben a helyzetben minden olyan újabb költségelem, amely a műtrágya beszerzési árát növeli, tovább ronthatja a gazdaságok pénzügyi mozgásterét.
A CBAM költsége a mezőgazdaságban is megjelenhet
Az uniós karbonvám, hivatalos nevén karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egyik alapvető célja, hogy az Európai Unióba érkező termékek előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásnak is legyen ára. A rendszer ezzel kívánja mérsékelni azt a versenyhátrányt, amely abból származhat, hogy az európai gyártóknak szigorú kibocsátási előírásoknak kell megfelelniük, miközben az unión kívül előállított termékek gyártói adott esetben alacsonyabb karbonköltségekkel dolgozhatnak.
A mezőgazdasági érdekképviseletek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a rendszer műtrágyára gyakorolt hatása végső soron a gazdálkodóknál jelentkezhet. Ha ugyanis a műtrágyaimport költsége emelkedik, az növelheti a termelők beszerzési kiadásait is. A Copa–Cogeca szerint számos szántóföldi gazdaság költségszerkezetében a műtrágya az egyik meghatározó kiadási tétel, ezért az árának további növekedése jelentős terhet jelenthet.

Még nincs vége a CBAM körüli egyeztetésnek
Az Európai Parlament mostani döntése ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy a jogszabály végleges formája minden részletében eldőlt volna. A következő szakaszban az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács egyeztet a szabályozásról. A Reuters szeptember 15-i tudósítása szerint a tagállamok álláspontjában továbbra is szerepelne a felfüggesztés lehetősége. Erre például akkor kerülhetne sor, ha valamely érintett termék ára hat hónap alatt több mint 50 százalékkal emelkedne.
A Parlament és a Tanács eltérő megközelítése miatt tehát az intézményközi tárgyalásoknak komoly jelentőségük lehet a mezőgazdaság számára. Ezek során dőlhet el, bekerül-e valamilyen válsághelyzeti biztosíték a szabályozás végleges változatába.
Már korábban is vita volt a vészfék körül
A mostani konfliktus nem előzmények nélküli. Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága már a plenáris döntés előtt törölte azt a rendelkezést, amely rendkívüli helyzetben lehetővé tette volna a CBAM átmeneti felfüggesztését. A Copa–Cogeca már akkor arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdasági termelők sajátos helyzetben vannak, mivel a megemelkedő inputköltségeket nem feltétlenül tudják továbbhárítani.
Egy gazdálkodó ugyanis jellemzően nem saját maga határozza meg a megtermelt gabona vagy más mezőgazdasági áru piaci árát. Emiatt a műtrágya, az energia vagy más inputanyagok drágulását nem tudja automatikusan beépíteni az értékesítési árba.
Ez különösen akkor okozhat problémát, amikor az inputköltségek magasak, miközben a terményárak nem követik ugyanezt a folyamatot.
Kompromisszumot sürgetnek az agrárszervezetek
A Copa–Cogeca álláspontja szerint kialakítható lett volna olyan kompromisszumos megoldás, amely egyszerre veszi figyelembe az európai műtrágyaipar és a mezőgazdasági termelők érdekeit. Az érdekképviselet szerint az európai műtrágyagyártás kibocsátáscsökkentésének és versenyképességének támogatása mellett célzott és átmeneti védelmet is lehetne biztosítani a gazdálkodóknak azokban az időszakokban, amikor rendkívüli piaci folyamatok alakulnak ki.
A szervezet értékelése szerint a mostani parlamenti döntés az ipari szempontoknak biztosít nagyobb teret, miközben a mezőgazdaság számára nem nyújt megfelelő biztosítékot az esetleges hirtelen áremelkedésekkel szemben. A vita során több olyan javaslat is felmerült, amely valamilyen formában enyhítené a CBAM mezőgazdasági következményeit. A Copa–Cogeca azonban ezeket önmagukban nem tartja elegendőnek.
Az egyik elképzelés szerint a CBAM-ból származó bevételek egy részét válsághelyzetben a gazdálkodók támogatására lehetne fordítani. Az agrárszervezet szerint ez azonban csak részleges segítséget jelentene. Egy másik lehetőség az exportra termelt gabona bevonása lenne az átmeneti dekarbonizációs alap támogatási rendszerébe. Ez azonban elsősorban az exportpiacokra termelő gabonagazdaságoknak jelenthetne segítséget, miközben az uniós növénytermesztés más területein működő gazdaságok jelentős része nem feltétlenül részesülne belőle.
Az időtáv miatt is aggódnak a gazdák képviselői
A Copa–Cogeca az intézkedések időbeli korlátaival kapcsolatban is problémákat lát. Az átmeneti alap a tervek szerint mindössze két évig működne, miközben a CBAM nem rövid távú intézkedés. A mechanizmus tartósan az uniós szabályozási rendszer része marad, és a hozzá kapcsolódó költségterhek 2034-ig fokozatosan emelkedhetnek. Az agrárérdekképviselet szerint ezért egy rövid időre létrehozott támogatási eszköz nem feltétlenül képes kezelni egy hosszabb távon fennálló költségproblémát.
Magyarországon is komoly kérdés a műtrágya költsége
A magyar gazdaszervezetek korábban ugyancsak felhívták a figyelmet a műtrágyaárak alakulásából fakadó veszélyekre. Cseh Tibor András a Világgazdaságban megjelent véleménycikkében arra mutatott rá, hogy a műtrágya drágulását az energiapiaci folyamatok mellett az importot terhelő karbonköltség is erősítheti.
Értékelése szerint ezért a hagyományos importvámok átmeneti eltörlése önmagában nem feltétlenül jelent teljes megoldást, amennyiben a CBAM-hoz kapcsolódó költségek változatlanul fennmaradnak. A kérdés Magyarország számára azért is különösen fontos, mert a mezőgazdaság több ágazata nehéz gazdasági és időjárási körülmények között készül a következő termelési ciklusra.
A kevesebb műtrágya a következő termést is érintheti
Ha a gazdálkodók pénzügyi lehetőségei beszűkülnek, annak közvetlen termesztéstechnológiai következményei is lehetnek. A termelők egy része ilyen helyzetben kénytelen lehet visszafogni a ráfordításokat, elhalasztani bizonyos beruházásokat vagy csökkenteni a kijuttatott tápanyagok mennyiségét.
A Copa–Cogeca arra figyelmeztetett, hogy a tápanyag-utánpótlás kényszerű mérséklése később a terméshozamokra is hatással lehet. A műtrágya költsége ezért nem kizárólag az adott gazdaság jövedelmezőségének kérdése, hanem a következő termelési ciklus eredményeit is befolyásolhatja.
A termelés visszafogása hosszabb távon a mezőgazdasági kínálatra is hatással lehet, különösen akkor, ha egyszerre nagyobb térségekben szembesülnek hasonló költségnyomással a termelők.
Az élelmiszerárakra is továbbgyűrűzhet a költségnövekedés
Az agrárérdekképviselet szerint a folyamat végül nem feltétlenül áll meg a gazdaságok kapujánál. Amennyiben a mezőgazdasági termelés költségei tartósan magasabb szinten maradnak, az az élelmiszer-ellátási lánc további szereplőire is nyomást gyakorolhat. A gazdálkodóknál jelentkező többletkiadás a feldolgozáson és a kereskedelmen keresztül idővel a fogyasztói árak alakulását is befolyásolhatja.
A műtrágya árának változása természetesen csak egy az élelmiszerárakat meghatározó számos tényező közül. Az energia, a szállítás, a munkaerő, a feldolgozás és az időjárási körülmények egyaránt alakítják a végső költségeket.
A Copa–Cogeca álláspontja szerint ugyanakkor a tartósan magas mezőgazdasági inputárak növelik annak kockázatát, hogy az élelmiszer-termelés költségei is magasabb szinten maradnak.
A következő tárgyalási forduló lehet meghatározó
Az európai gazdálkodókat és agrárszövetkezeteket képviselő szervezet ezért azt kéri az Európai Parlament képviselőitől és a tagállamoktól, hogy a közelgő intézményközi tárgyalások során alakítsanak ki érdemi védelmi lehetőséget a mezőgazdasági termelők számára. Hasonló szempontokat szeretnének érvényesíteni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer későbbi felülvizsgálata során is.
A Copa–Cogeca álláspontja szerint olyan szabályozási megoldásra lenne szükség, amely az európai ipar dekarbonizációs céljainak teljesítése mellett figyelembe veszi a mezőgazdasági termelők költségviselő képességét is. A CBAM körüli vita tehát még nem zárult le. A Parlament és a Tanács közötti tárgyalások során derülhet ki, hogy a végleges szabályozás tartalmaz-e olyan válsághelyzeti mechanizmust, amely rendkívüli műtrágyaár-emelkedés esetén beavatkozási lehetőséget biztosít.
A gazdák számára ennek azért lehet jelentősége, mert egy újabb inputár-emelkedés éppen akkor érkezhet, amikor számos gazdaság az időjárási károk, a terményárak és a magas költségek miatt már jelenleg is szűk pénzügyi mozgástérrel készül a következő szezonra.


