Csak a szója hozamai romlottak az elmúlt évhez képest, míg az összes többi növényé javult Ukrajnában. Nem is kicsivel. Nehéz most ennyi árut exportálni.
A nyár folyamán változékony időjárási körülmények uralkodtak Ukrajnában, ami jelentős területi különbségeket eredményezett a növények várható hozamában. A nyugati országrészben tartós aszály, a középső területek egy részén pedig csapadékhiány alakult ki, ezért ezeken a vidékeken az átlagosnál alacsonyabb hozamokra számítanak. Más térségekben ugyanakkor kedvező hozamok várhatók – áll a legfrissebb JRC MARS jelentésben.
Szójából és tavaszi árpából lényegesen kevesebbet vetettek
Az őszi vetésű növények állapotát a júniusi meleg és száraz időjárás már érdemben nem csökkentette, kedvező eredményekkel zárult a szezon. A júliusi esőzések ugyanakkor késleltették a betakarítást, és rontották a kalászosok minőségét. A tavaszi növények vetése a száraz és hideg időjárás miatt késve kezdődött el, és a szója vetésterülete 24 százalékkal csökkent is tavalyhoz képest. A nyugati országrészben a fejlődésben lemaradt növényállományoknak egyszerre kellett megküzdeniük a nyári csapadékhiánnyal és az átlagosnál magasabb hőmérséklettel. Másutt elegendő csapadék hullott júliusban is.
Alapvetően jó évjárat volt az országban, mivel a hozamnövekedés mértéke a szója kivételével 5–13 százalékos volt 2025-höz képest, és jellemzően az elmúlt öt év átlagát is alaposan felülmúlta. Nagy kivétel a szója. Az olajnövény területében 24 százalékos visszaesés következett be, és mivel a hozamai is rosszabbak voltak, 26 százalékkal kisebb lehet az idei termés a tavalyinál, 3,6 millió tonna körüli mennyiségre számítanak az elemzők.
Az őszi árpa és a napraforgó termése nőtt a legnagyobb mértékben
Kiugróan jól sikerült az őszi árpa, melyet 18 százalékkal nagyobb területen vetettek el, mint tavaly, össztermése pedig harmadával jobb lett, bő 3 millió tonna. Búzából kisebb volt a területbővülés, de a hozamok 7 százalékkal javultak, össztermése a 25 millió tonnát súrolja (+10%). A repce 14 százalékos növekedéssel 3,5 millió tonna felett zárta a szezont.
Kukoricából 7 százalékos területbővülést követően 13 százalékkal takarítanak be többet, mint 2025-ben, 34,7 millió tonnát. A napraforgó területe már csak 4 százalékkal tudott növekedni, a hozama viszont 18 százalékkal jobb lehet, így 22 százalékos termelésbővülésre van esély, ami 12 millió tonnás termést jelent.
Torlódik az áru
Az APK-Inform szakértői szerint az ukrán belföldi piacon a napraforgó ára a múlt héten tovább csökkent. A legerőteljesebb áresést a középső országrészben jegyezték fel, ami az aratás viszonylag gyors előrehaladásával magyarázható. Ezzel szemben a nyugati és északi régiókban az árak szinte változatlanok maradtak, míg délen – az exportőrök fokozódó versenye miatt – még enyhén emelkedtek is.
- A középső és keleti régiókban a napraforgóra adott vételi ajánlatok jellemzően 16 500–17 500 hrivnya/tonna között alakultak, feldolgozóüzemi paritáson.
- A nyugati régiókban 18 000–19 000 hrivnya/tonna közötti vételi árak voltak jellemzők.
- A déli régiókban a vételi árak elérték a 19 500–20 000 hrivnya/tonnát (kb. 142 ezer Ft/t) , mivel itt erősödött a verseny az exportorientált vállalatok között.
A kukorica fajlagosan kisebb értéket képvisel, ezért hátrébb sorolódik az exportban. Az aratás fokozatos előrehaladása nagy nyomás alatt tartja az árakat, amit az erős exportpiaci kereslet egy kissé ellensúlyozni képes. Az új termésű takarmánykukorica vételi árai jellemzően 5500–7200 hrivnya/tonna (45,7 ezer Ft/t) között alakulnak leszállítva, ami tonnánként 200–500 hrivnyás csökkenést jelent a múlt hét végi árszintekhez képest.
