'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
Tulajdonképpen kevesebb a búza és a kukorica a világban, mint amennyit a feldolgozók igényelnének, és az orosz export is döcög. Mégsem látjuk azt, hogy kilőttek volna az árak. Ez az oka.
Se búzából, se kukoricából nem dúskál a világ
Az október 9-én közzétett USDA-jelentés a világ búzatermését 822,4 millió tonnára becsülte, miközben a globális felhasználást 827,9 millió tonnára. Az IGC október 15-én már 7 millió tonnás deficitet jelzett a termelés és a fogyasztás számai alapján. Eközben a kukorica előállított mennyisége és a felhasználási igény között 16 millió tonnás hiányt számoltak az elemzők. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nagy termelők közül Ukrajna és Oroszország nem is képes annyit exportálni, mint amennyit az árukészlete lehetővé tenne, érthetetlen, miért nem lőnek ki a búzaárak. Sőt, az USA-ban szeptember eleje óta csökkenést látunk a decemberi jegyzésekben, Európában pedig egy hullámzást 244 euró/tonna körül.
Magyarországon a tavalyi árszinteket tapasztaljuk, miközben a kukorica értéke a gyatra termés miatt 20 százalékkal magasabban jár, mint egy évvel ezelőtt. Tény, hogy uniós szinten is kevés a kukorica, ezért a közösség kukoricaimportja minimum 23,5 millió tonna lesz, de elképzelhető 26 millió tonnás behozatal is. Magyarországnak legalább 1,5 millió tonna tengerire van szüksége a belső igények fedezésére. Az ember azt várná, hogy a kukoricahiány magával húzza a búza árát is. Ehelyett azt látjuk, hogy alig módosul a gabona értéke, ami szokatlan piaci jelenség.
Európában kevesebb a búza, a Fekete-tengeren döcög az export
A COCERAL szeptember 22-i termésbecslése szerint az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttes lágybúzatermése 137,5 millió tonna lehet, szemben a tavalyi 148,7 millió tonnával. Ez 7,5 százalékos visszaesés. Különösen Németországban és Lengyelországban alakult gyengébben a termés a korábban vártnál az idei aszály miatt. Franciaország északi termőkörzeteiben viszonylag jól átvészelte a növény a rendkívüli meleget.
Az USDA októberi elemzése szerint az orosz búzatermés 88 millió tonna lehet, ebből az export 40 millió tonnát tehet ki, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb mennyisége lenne. Jelentősen elmaradna a 2023/24-es szezonban elért, rekordnak számító 55 millió tonnától. A logisztikai nehézségek ellenére Oroszország továbbra is a világ legnagyobb búzaexportőre marad, alaposan megelőzve az Európai Uniót, ahol a kivitelt 31 millió tonnára becsülik az elemzők.
A Rusagrotrans adatai szerint Oroszország július és szeptember között mindössze 7 millió tonna búzát exportált, szemben az előző év azonos időszakának 11,3 millió tonnájával. Ez 37,5 százalékos visszaesés. Szeptemberben már csak 2,9 millió tonna búza hagyta el az országot, októberre pedig 3 millió tonnás export várható. A kivitel mintegy 40 százalékkal maradhat el az egy évvel korábbitól. A balti-tengeri kikötők részesedése a kiszállításokból októberben már elérheti a 65 százalékot. Az új útvonalak hosszabb szállítást és magasabb költségeket jelentenek az exportőrök számára.
Ukrajnában az idei búzatermés mintegy 26 millió tonna lett, több, mint tavaly (24,1 millió tonna), a kivitel viszont jelentősen visszaesett. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium október 19-i adatai szerint július óta 42 százalékkal kevesebb búza hagyta el az országot, mint a tavalyi évben. Helyette a jó pénzért értékesíthető kukorica kivitele ugrott meg (+62%). Tekintve az európai igényeket, ez nem meglepő. A becslések szerint 10-11 millió tonnára szűkülhet a teljes búzaexport a múlt évi 14 millió tonna után.
Az USA-ban drasztikus a terméscsökkenés, a világkereslet nagy
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium októberi piaci elemzése szerint különösen a kemény vörös őszi búza (Hard Red Winter, HRW) kínálata szűkös. Az USDA a teljes amerikai búzaexportot mintegy 20,4 millió tonnára csökkentette. Ez az elmúlt több mint ötven év második legalacsonyabb exportmennyisége lehet.
Mindeközben az importőröknek továbbra is szükségük van a búzára. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten számos ország jelentős mértékben függ a külföldről beszerzett búzától. Egyiptom, Algéria, Marokkó és Szaúd-Arábia a térség legnagyobb vásárlói közé tartozik. Nigéria szintén jelentős importőr, amelynek ellátásában az orosz, európai és amerikai búza egyaránt szerepet játszhat.
Az importkereslet erejét jól mutatja Algéria októberi beszerzése. Az ország állami gabonaügynöksége október 13-án mintegy 600 ezer tonna malmi búzát vásárolt nemzetközi tenderen, tonnánként 326–326,5 dolláros, fuvarköltséget is tartalmazó áron. Egy hónappal korábban még 319–321 dolláros árszinten jutottak búzához.
Az orosz és ukrán export akadozása elsősorban Románia és Bulgária számára nyit új lehetőségeket, emellett a november-januárban kiváló termést arató Argentína aktivizálta magát az afrikai piacon.
Mi fékezi a búza drágulását?
A búza áremelkedését részben az fékezi, hogy a ténylegesen feltorlódott árumennyiség nagy, ami cunamiként érkezhet a világpiacra abban az esetben, ha a kereskedelmi akadályok elhárulnak. Másrészt hiába kisebb az idei kukoricatermés, mint a felhasználás, az elmúlt év 24 milliós tonnás többlete semlegesíti az idei 16 millió tonnás hiányt. Továbbá a meghatározó exportőrök mindegyikénél termésnövekedést regisztráltak idén.
Az Egyesült Államokban 6 millió tonnával emelkedett a termelés, és a várható exportot is felfelé módosították. Brazília és Argentína kiváló kukoricatermést aratott, Ukrajnában szintén a tavalyitól több, 32 millió tonnás mennyiséggel számolnak. A négy ország együttesen a világ kukoricaexportjának csaknem kilenctizedét adja. És mint azt fentebb említettük, hiába csökkent Ukrajna exportja, az értékes kukoricából eddig 62 százalékkal többet szállítottak ki az országból, mint tavaly.
A takarmánybúza világpiaci hiányát tehát megoldja a kukoricakínálat, malmi búzából pedig bőséges az idei felhozatal.
A következő hónapok legfontosabb kérdése továbbra is a legfontosabb terménypiaci szereplők exportlehetőségeinek alakulása lesz.
