'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
Az AKI friss piaci elemzése szerint a sertéspiac továbbra is nyomás alatt van: a termelői árak és a feldolgozói, sőt a bolti árak is lefelé tartanak. A kínálati oldal túlsúlya és a gyenge külpiaci környezet most a teljes láncon érezteti a hatását.
Megtorpant a sertéspiac, a számok minden szinten lefelé mutatnak
Az Agrárközgazdasági Intézet friss piaci elemzése alapján a sertéspiacot jelenleg a gyengülő árak uralják. A hazai termelésű vágósertés termelői ára 582 forint/kilogramm volt 2026 szeptemberében, ami 23,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi átlagtól. Ez már nem egyszerű kilengés, hanem olyan árcsökkenés, amely a termelők bevételeit és a teljes értéklánc jövedelmezőségét is érezhetően szűkíti.
A trend a heti adatokban is látszik: a hazai termelésből származó vágósertés vágóhídi belépési ára a 2026. 41. héten 543,49 forint/kilogramm volt, ami alig változott az előző héthez képest, viszont jóval alacsonyabb az egy évvel korábbi 729,31 forintos szintnél. Vagyis a piac nem pillanatnyi visszapattanást, hanem tartósan gyenge árszintet mutat.
Külföldön is erős a nyomás, az EU-ban és az USA-ban is mérséklődés várható
A nemzetközi környezet sem ad támaszt a sertéspiacnak. Az USDA októberi előrevetítése szerint az USA sertéshústermelése 2026 negyedik negyedévében ugyan 0,8 százalékkal nőhet az egy évvel korábbihoz képest, de a hízósertés termelői ára közben 15,2 százalékkal csökkenhet. A belső fogyasztás csaknem 1 százalékkal mérséklődhet, miközben az élősertés-import 3,4 százalékkal, a sertéshús-behozatal pedig 2 százalékkal bővülhet.
Az Európai Unióban sem jobb a kép: az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára szeptemberben 1,60 euró/kilogramm volt, ami 18,1 százalékos éves visszaesés. Az uniós meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai a 2026. 42. héten 23,8 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Németországban a szerződéses ár és a Tönnies felvásárlási ára 1,4 euró/kilogramm volt, míg a dán cégeknél 1,0 euró/kilogramm körül alakult az ár.
Sertéshúsból többet adnak el külföldön
A magyar külkereskedelem vegyes képet mutat. A KSH adatai szerint az élősertés-kivitel 12,5 százalékkal csökkent, 20,3 ezer tonnára 2026 január–augusztusában, miközben a behozatal 8,6 százalékkal 27,8 ezer tonnára esett vissza. Ezzel párhuzamosan a sertéshús exportált mennyisége 2,2 százalékkal nőtt, 102,4 ezer tonnára, ám az értéke 19,9 százalékkal mérséklődött. A sertéshúsimport volumene kis mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett 74 ezer tonnára, miközben az értéke 19,3 százalékkal csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a hazai piacon is erősen érvényesül az árverseny. A feldolgozói értékesítési árak közül a darabolt sertéshúsé 16,7 százalékkal volt alacsonyabb szeptemberben, mint egy évvel korábban. A rövidkaraj fogyasztói ára 13,8 százalékkal, a sertéscombé 12,6 százalékkal mérséklődött. A vásárlók tehát már az üzletekben is érzékelhetik a gyengébb sertéspiacot, még ha a termelőknél ez a bevételoldalon sokkal fájdalmasabban jelenik is meg.
Nem minden termék ára ugyanúgy mozog, de az irány egyértelmű
A feldolgozott és friss húsok ára nem egységesen mozdult, de az általános irány így is lefelé mutat. A magyarországi nyers sertéshúsok közül több terméknél éves összevetésben mérséklődés látszik: a sertéstarja vágóhídi ára például 81,66 százalékra, a sertéslapockáé 87,63 százalékra, a sertésoldalasé 89,87 százalékra esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest. A darálthús ára szintén alacsonyabb lett, 1 530,92 forint/kilogramm-ra.
A piac szereplői számára mindez azt üzeni, hogy egyelőre nincs meg az az erős keresleti támasz, amely tartós áremelkedést indíthatna el. A termelőknek a jelenlegi szint mellett szűkülhet a mozgásterük, a feldolgozóknak pedig az alacsonyabb beszerzési árak ugyan könnyíthetnek a költségoldalon, de a visszafogott fogyasztói árak és a gyenge külpiaci környezet miatt az egész ágazat továbbra is bizonytalan pályán marad.
