'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a nyerstej termelői ára az Európai Unióban. A 29 százalékos éves visszaesés, a magas költségek és az erősödő importnyomás egyre nehezebb helyzetbe sodorja a hazai tehenészeteket.
Az európai tejpiacon lassan mérséklődhet a hónapok óta tartó árcsökkenés, a magyar tejtermelők azonban továbbra is rendkívül nehéz gazdasági körülmények között működnek. Az Európai Bizottság tejpiaci jelentése alapján augusztusban már emelkedett a nyerstej uniós átlagos felvásárlási ára, az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban még mindig közel 20 százalékos volt a visszaesés. Magyarországon ennél is jelentősebb árcsökkenést regisztráltak, miközben az aszály következményei, a drága takarmányozás és a külföldről érkező tejtermékek fokozódó versenye egyaránt rontja a hazai tehenészetek jövedelmezőségét.
Az európai tejágazatban megjelentek az árak stabilizálódására utaló folyamatok, ugyanakkor a termelők számára továbbra is komoly bizonytalanságot jelent a kedvezőtlen piaci környezet. Az Európai Bizottság tejpiaci adatai szerint 2026 augusztusában az Európai Unióban a nyerstej átlagos termelői ára kilogrammonként 42,8 eurócentet ért el. Ez az előző hónaphoz képest 2,3 százalékos növekedést jelentett.
A havi emelkedés ellenére az árszint továbbra is számottevően elmaradt a korábbi időszakokban tapasztalttól. Az uniós tejtermelők augusztusban átlagosan 19,7 százalékkal kevesebb pénzt kaptak a nyerstejért, mint 2025 azonos hónapjában. Ráadásul az aktuális felvásárlási ár az előző öt év átlagos árszintjénél is 8,3 százalékkal alacsonyabb volt. A tagállamok előzetes adatszolgáltatása alapján szeptemberben folytatódhatott az óvatos áremelkedés. Az uniós nyerstej átlagára kilogrammonként 43,11 eurócentre növekedhetett, ami további 0,9 százalékos javulásnak felel meg.
Mindez arra enged következtetni, hogy az európai tejpiac túljuthatott az árcsökkenés mélypontján. A termelők helyzetének érdemi javulásához azonban tartósabb és jelentősebb áremelkedésre lenne szükség, hiszen a gazdaságok jelentős része továbbra is jóval alacsonyabb bevétellel számolhat, mint egy évvel korábban.
Magyarországon különösen súlyos a tejárak visszaesése
Az uniós tejpiaci statisztikák alapján a magyar tejtermelők helyzete különösen kedvezőtlen. Az Európai Bizottság augusztusi adatai szerint Magyarországon a nyerstej termelői ára 29 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az uniós összehasonlításban ez volt a kimutatásban szereplő legjelentősebb éves visszaesés, vagyis a hazai gazdálkodókat az európai árcsökkenés az átlagosnál lényegesen erőteljesebben érintette.
Más tagállamokban szintén jelentős árveszteségeket mértek. Csehországban és Litvániában egyaránt 26 százalékkal csökkent a nyerstej ára, Szlovákiában 25 százalékos visszaesést regisztráltak, míg Hollandiában és Németországban 24 százalékkal fizettek kevesebbet a termelőknek, mint egy évvel korábban. Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Cipruson alakult magasabban az augusztusi nyerstejár a 2025 azonos időszakában mért értéknél.
A magyar tejtermelők számára különösen aggasztó, hogy nem csupán a felvásárlási árak jelentős csökkenésével kell szembenézniük, hanem az uniós összehasonlításban is kedvezőtlen árszinten értékesíthetik termékeiket.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2026 augusztusában a nyerstej országos termelői átlagára Magyarországon mindössze 128,57 forint volt kilogrammonként. Ez az érték ugyan 1,7 százalékkal meghaladta a júliusban regisztrált árat, az előző év azonos hónapjához képest azonban 35,3 százalékos csökkenést mutatott. A hazai és az uniós adatok közötti eltérés részben az alkalmazott statisztikai módszertanok különbségéből is adódhat, az ágazatot érintő jelentős árveszteség azonban mindkét adatsorban egyértelműen megjelenik. A korábban közzétett, összehasonlítható tagállami adatok alapján Ausztriában közel egyharmaddal magasabb felvásárlási árat érhettek el a tejtermelők, mint Magyarországon. Emellett Lengyelországban és Szlovákiában is kedvezőbb áron tudták értékesíteni a nyerstejet a gazdaságok. Ez a különbség jelentős versenyhátrányt okozhat a magyar tejágazat szereplőinek, különösen a jelenlegi költségviszonyok mellett.
A tehenészetek működésében ugyanis továbbra is komoly kiadást jelent a takarmány beszerzése és előállítása, az energiafelhasználás, valamint a munkaerő biztosítása. Amennyiben a felvásárlási árak tartósan alacsonyak maradnak, egyre több gazdaság kerülhet olyan helyzetbe, amikor a tejért kapott bevétel már nem elegendő a termelési költségek fedezésére.
Bővül az európai tejtermelés, ami akadályozhatja az árak emelkedését
Az európai tejpiac egyik meghatározó problémája, hogy a felvásárlási árak jelentős visszaesése ellenére az uniós tejtermelés továbbra is növekszik. Az Európai Bizottság statisztikái szerint 2026 januárja és augusztusa között az Európai Unióban felvásárolt tej mennyisége 3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált volument. Augusztusban ugyanakkor már mérsékeltebb, mindössze 0,6 százalékos éves növekedést mértek, ami arra utal, hogy a tejkínálat bővülésének üteme lassulni kezdett.
A feldolgozóipar teljesítménye ezzel párhuzamosan több meghatározó tejtermékkategóriában is emelkedett. Az év első nyolc hónapjában a sovány tejpor előállítása 9 százalékkal növekedett, miközben a vajtermelés 7,7 százalékkal bővült. A sajtgyártás volumene 3,6 százalékkal, a fermentált tejtermékeké pedig 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A termelési adatokból az látható, hogy az európai tejfeldolgozó vállalkozások továbbra is jelentős mennyiségű alapanyagot használnak fel. A növekvő kínálat azonban csak akkor járulhat hozzá a piac egyensúlyának helyreállításához, ha a kereslet is megfelelő ütemben erősödik. Ellenkező esetben a nagy mennyiségben rendelkezésre álló tej és tejtermék továbbra is nyomást gyakorolhat a felvásárlási árakra, és visszafoghatja az ágazat jövedelmezőségének javulását. A külkereskedelmi statisztikák ugyanakkor arra utalnak, hogy az európai tejtermékek iránt a nemzetközi piacokon továbbra is jelentős kereslet mutatkozik. Az Európai Unió tejtermékexportja 2026 első hét hónapjában tejegyenértékben számolva 11,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az export mennyiségének növekedésével azonban nem tartott lépést az értékesítésből származó bevétel. A kivitel összértéke ugyanis 1,5 százalékkal csökkent, ami azt jelzi, hogy az európai exportőrök összességében alacsonyabb egységárak mellett tudták értékesíteni termékeiket. A különböző termékkategóriák közül a vaj exportja 38 százalékkal, a sovány tejpor kivitele pedig 14 százalékkal bővült. A külpiaci értékesítés tehát hozzájárulhat az európai tejtermelés növekvő mennyiségének elhelyezéséhez, önmagában azonban egyelőre nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a termelői árak széles körű és tartós emelkedése meginduljon.
Fogy a magyar tehénállomány, miközben egyre többet termelnek az állatok
A kedvezőtlen tejpiaci folyamatok már a magyarországi szarvasmarha-állomány alakulásában is megmutatkoznak. Az MBH Bank, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács októberben közzétett ágazati helyzetértékelése szerint 2026 első kilenc hónapjában az ellenőrzött tehénállomány 4,2 százalékkal csökkent. A visszaesés arra utal, hogy a tejtermelő gazdaságok egy része már megkezdte állományának mérséklését, illetve egyes termelők számára egyre nehezebbé válik a tevékenység gazdaságos fenntartása.
A csökkenő állatlétszám mellett ugyanakkor javult a termelés hatékonysága. Az egy tehénre jutó tejhozam közel 8 százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a megmaradó állomány termelékenysége növekedett. A tejhozam javulása azonban nem tudta ellensúlyozni a felvásárlási árak jelentős csökkenését.
Az ágazati értékelés szerint az egy tehénre jutó tejárbevétel hozzávetőleg 20 százalékkal mérséklődött. Ez különösen súlyos következményekkel járhat azokban a gazdaságokban, ahol a takarmányozási, energia- és munkaerőköltségek továbbra is magasak. Számos tejtermelő vállalkozásnál a nyerstej értékesítéséből származó bevétel már nem fedezi teljes egészében az előállítás önköltségét.
A helyzetet tovább nehezítik az időjárási szélsőségek, különösen az aszály következményei. A száraz időjárás miatt megdrágult takarmány-előállítás és -beszerzés hatásai ugyanis nem feltétlenül azonnal jelentkeznek a gazdaságok pénzügyi eredményeiben. A korábban keletkezett takarmányhiány és a magasabb beszerzési árak a következő hónapokban is növelhetik az állattartók költségeit. Ez azt jelenti, hogy a tejtermelőknek egyszerre kell alkalmazkodniuk a csökkenő bevételekhez és a tartósan jelentős kiadásokhoz, ami tovább ronthatja a gazdaságok pénzügyi mozgásterét.
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója korábbi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy rendkívül nehéz időszak várhat a magyar tejágazatra. A szakember tájékoztatása szerint a kisebb tejtermelő gazdaságok közül már többen beszüntették tevékenységüket, miközben a magyarországi tejtermékpiacon egyre jelentősebb szerepet töltenek be az importból származó késztermékek. Ez nemcsak a nyerstejet előállító gazdálkodókat, hanem a hazai tejfeldolgozó vállalkozásokat is komoly kihívások elé állítja. Harcz Zoltán korábbi közlése alapján a sajtok, a vaj és a joghurt esetében az importtermékek aránya megközelíti a 70 százalékot a magyar piacon.
A külföldről érkező, gyakran kedvezőbb áron kínált tejtermékek erős versenyt támasztanak a magyar feldolgozóiparral szemben. Ez tovább szűkítheti a hazai vállalkozások értékesítési lehetőségeit, és közvetve a magyar tejtermelők helyzetére is kedvezőtlenül hathat.
A tejágazat számára ezért a következő időszak meghatározó kérdése az lesz, hogy a nemzetközi felvásárlási árak emelkedése tartósnak bizonyul-e, illetve milyen ütemben jelenik meg a magyarországi piacon. Bár az európai statisztikák már óvatos javulásra utalnak, a hazai termelők számára a jelenlegi árszint továbbra is jelentős gazdasági kockázatot hordoz. Amennyiben a felvásárlási árak nem közelítenek a termelési költségeket fedező szinthez, és az importnyomás sem mérséklődik, további gazdaságok dönthetnek az állomány csökkentése vagy a tejtermelés feladása mellett. Ez hosszabb távon nemcsak a magyar tejágazat termelési kapacitását, hanem a hazai tejfeldolgozás alapanyag-ellátását és a magyar tejtermékek piaci jelenlétét is befolyásolhatja.
