'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
Az uniós költségvetésről továbbra sincs egyezség. A litván elnök szerint februárig húzódhat az alku.
Újabb fordulat körvonalazódik az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetésének tárgyalásain. Bár az uniós vezetők korábban a decemberi csúcstalálkozót jelölték meg a megállapodás céldátumaként, Gitanas Nausėda litván államfő szerint nem jelentene alapvető problémát, ha az egyezség csak 2027 februárjában születne meg. A közel 2 billió eurós költségvetési javaslat körül továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak, különösen a kiadások nagyságáról, a támogatási prioritásokról és a finanszírozás módjáról. A tárgyalások kimenetele a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források jövője szempontjából is meghatározó lehet.
Nem feltétlenül decemberben dől el az EU költségvetésének sorsa
Az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéről (MFF) folytatott egyeztetések egyre szorosabb menetrend szerint zajlanak, ugyanakkor a decemberre tervezett politikai megállapodás korántsem tekinthető biztosnak.
Gitanas Nausėda litván köztársasági elnök a Rapporteur hírportálnak adott interjújában arról beszélt, hogy a december közepére tervezett csúcstalálkozó és a 2027. február 4-i időpont között nincs olyan lényegi különbség, amely önmagában meghatározná a tárgyalások sikerét.
Az államfő szerint az idő valóban szűkös, de nem tartja döntő jelentőségűnek, hogy a tagállamok vezetői decemberben vagy néhány héttel később jutnak közös nevezőre.
A helyzetet tovább nehezítik az egyes tagországok belpolitikai folyamatai. Nausėda külön kitért a Spanyolországban kiírt előrehozott választásokra, amelyek szerinte újabb bizonytalanságot hoztak a tárgyalásokba.
Emellett a közelgő francia elnökválasztás is befolyásolhatja az egyeztetések menetét. A litván elnök úgy látja, hogy a választási folyamat miatt Franciaország 2027 februárjában és márciusában korlátozottabban vehet részt a költségvetési kompromisszum kialakításában.
Mindez azért különösen fontos, mert az uniós költségvetés elfogadásához a tagállamok közötti átfogó politikai megállapodásra van szükség.
Litvánia kulcsszerepet kaphat a tárgyalások folytatásában
Nausėda közvetlenül is érintett a költségvetési egyeztetések következő szakaszának előkészítésében, hiszen Litvánia 2027. január 1-jétől átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az év végéig nem sikerül megállapodásra jutni, a litván elnökség időszakában is folytatódhatnak a döntő jelentőségű tárgyalások.
A tervek szerint november 26-án és 27-én rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak, amely újabb lehetőséget biztosít az álláspontok közelítésére.
António Costa, az Európai Tanács elnöke az év végi megállapodás érdekében intenzív diplomáciai egyeztetéseket folytat. A november végi találkozó az eredeti menetrend szerint a decemberi döntést előkészítő tárgyalási szakasz fontos állomása lehet.
Február 4. lehet a következő fontos időpont
A litván elnök az interjúban arról is beszélt, hogy a decemberi egyezség elmaradásának esetére egy alternatív menetrend is rendelkezésre áll.
Ennek értelmében 2027. február 4-én ismét napirendre kerülhet a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás.
Az időpont nem véletlen: az uniós állam- és kormányfők a következő napon Belgiumban, az Alden Biesen kastélyban tartanak különleges gazdasági csúcstalálkozót.
A két esemény időbeli közelsége lehetőséget teremthet arra, hogy a vezetők egymáshoz kapcsolódó tárgyalások keretében foglalkozzanak az Európai Unió gazdasági és költségvetési kihívásaival.
A februári időpont ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a decemberi megállapodásról lemondtak volna. Az uniós intézmények továbbra is azon dolgoznak, hogy a tagállamok még az év vége előtt elfogadható kompromisszumot találjanak.
Közel 2 billió euróról folyik a vita
A tárgyalások elhúzódásának hátterében alapvető pénzügyi és politikai nézetkülönbségek állnak.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata közel 2 billió eurós hosszú távú költségvetéssel számol a 2028 és 2034 közötti időszakra. A tagállamok között azonban továbbra sincs egyetértés arról, hogy mekkora legyen a közös költségvetés, milyen területek élvezzenek elsőbbséget, és honnan teremtsék elő a szükséges forrásokat.
A Németország köré szerveződő, szigorúbb költségvetési politikát támogató országcsoport jelentős kiadáscsökkentést sürget. Az ebbe a táborba tartozó tagállamok az Európai Bizottság javaslatához képest több száz milliárd euróval mérsékelnék a közös költségvetés nagyságát.
Ezzel szemben a Kohézió Barátai néven ismert, 17 tagállamot tömörítő csoport a közös kiadások növelését szorgalmazza. Az elsősorban kelet- és dél-európai országokból álló együttműködés tagjai a jelentősebb uniós finanszírozás mellett érvelnek.
A két álláspont közötti különbségek miatt a tárgyalások nem csupán a teljes költségvetési összeg meghatározásáról szólnak, hanem arról is, hogyan oszlanak meg az uniós források az egyes szakpolitikai célok között.
A mezőgazdaság számára különösen fontos kérdés, hogy a következő pénzügyi időszakban milyen források állnak majd rendelkezésre a közös agrárpolitika támogatására. A költségvetési alku eredménye ezért a gazdálkodók, az agrárvállalkozások és a vidéki térségek szempontjából is jelentős következményekkel járhat.
António Costa hivatala eközben újabb tárgyalási fordulót zár le a tagállamok képviselőivel. A folyamat során a nemzeti vezetők személyes megbízottjaival, valamint a nagykövetekkel folytatnak bizalmas konzultációkat.
Ezeknek az egyeztetéseknek az a céljuk, hogy pontosabban feltérképezzék az egyes kormányok álláspontját, és meghatározzák, mely kérdésekben mutatkozik lehetőség kölcsönös engedményekre.
