Támogatás: mentességi lehetőségeket közölt az Agrárminisztérium – mutatjuk, mire vonatkozik

Cél, hogy a rendelkezésre álló szántóterületeket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre lehessen használni.

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban

átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák

– közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.

A Közös Agrárpolitika szabályai megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől

A közlemény szerint az uniós részletszabályok még készülnek, de az AM fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését a szakmával. A Közös Agrárpolitika szabályai eleve megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekről kell beszélni.

A derogáció, azaz átmeneti mentesség a 7. HMKÁ-előírás (Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) egyes követelményeire (“Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a 8. HMKÁ-előírás első követelményére (“Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya”) vonatkozik, ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára.

Vetésforgó

A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás első követelménye oly módon, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeket (parlagot) vagy tájképi elemeket kíván meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból

a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé.

Minden más szántóföldi növénykultúra vetése lehetséges 2023-ban annak ellenére, hogy 2022-ben vagy azt megelőzően is ugyanazt termesztették a területen.

Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata

A másik átmeneti mentességgel érintett terület a 2023-tól alkalmazandó szabályok szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata, nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatára. Ugyanis az előírás kimondja, hogy a gazdálkodóknak nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell kijelölniük a szántóterületük egy minimális százalékában.

Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy a gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 százalékának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is.

Ezen felül arra is kitértek, hogy a gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 százalékának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 százaléka kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen.

A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk. Ezek alapján a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési előírására vonatkozó könnyítés nagyon hasonló az idei év márciusában hatályba lépett, úgynevezett zöldítési EFA-parlag derogációhoz.

Vagyis, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul.

A parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni

Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján jelenleg egyetlen ismert korlátozás várható, mégpedig az, hogy ezeket a parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni.

Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, az Agrárminisztérium dokumentumtárában megtalálható.
A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért azt kéri a minisztérium, hogy kövessék figyelemmel a tárca erre vonatkozó tájékoztatását.

Forrás: agroinform.hu