Miközben az Európai Unió a költségvetésének átalakítására készül, a mezőgazdasági vezetők a szűkülő források, a változó szabályok és a növekvő nemzeti ellenőrzés miatt aggódnak. Az Európai Bizottság által az EU költségvetésének tervezett hosszú távú átalakítása számos ágazatban bizonytalanságot kelt, különösen igaz ez a mezőgazdasági termelőkre, akik továbbra is az uniós pénzek legnagyobb kedvezményezettjei.
A Magyar Mezőgazdaság írt arról, hogy a többéves pénzügyi keretként ismert EU-s költségvetés hogyan fogja befolyásolni a következő közös agrárpolitikát (KAP – CAP, Common Agricultural Policy).
Az egyik fontos bizonytalanság az, hogy mennyi pénz kerül a második pillérbe, és hogy az elkülönített alap lesz-e, vagy továbbra is ki lesz téve az átcsoportosítási kezdeményezéseknek. A KAP legutóbbi reformja óta a nemzeti kormányok saját stratégiai terveik révén nagyobb szerepet vállaltak a mezőgazdasági politika alakításában – ez a szerep 2027 után várhatóan még inkább megnő.
A Bizottság nagyobb rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamok számára, hogy a környezetvédelmi szabályokat és ösztönzőket a helyi realitásokhoz igazítsák. A májusi egyszerűsítési csomagja már javasolta, hogy a nemzeti kormányok nagyobb mozgásteret kapjanak a KAP nemzeti terveinek felülvizsgálatára.
Az Euractiv által megkérdezett források szerint a KAP finanszírozása 15-20 százalékkal csökkenhet a költségvetés átcsoportosításától függően. A korlátozott lehetőségek – a nemzeti hozzájárulások emelése, az új uniós saját források létrehozása vagy a programok csökkentése – mellett elkerülhetetlennek tűnik a mezőgazdasági finanszírozásra nehezedő nyomás.
A döntéshozók egy része szerint a KAP-alapoknak a „leginkább rászorulókat” kell megcélozniuk, azaz a fiatal, az új és a kis méretben gazdálkodókat. Ám akkor, ha több pénzt irányítanának át ezekre a csoportokra, az máshol megszorításokat igényelne.
A megoldás az lehet, ha a legnagyobb gazdaságoknak nyújtott kifizetéseknek felső határt szabnának, és erősebb „degresszivitást” vezetnének be – ahol a kifizetések a mezőgazdasági támogatások összegének növekedésével párhuzamosan csökkennének. A javaslat természetesen azonnal meg is osztotta az EU fő mezőgazdasági csoportjait.
A NAK szerint a kis- és közepes gazdaságokat is súlyosan érintené az uniós agrártámogatások elvonása
Az Európai Bizottság az uniós költségvetésben 20-25 százalékos elvonást tervez a Közös Agrárpolitika forrásaiból a köztestület hre szerint. Ennek a kárvallottjai nem csak a gazdák, hanem a fogyasztók is lennének – írták.
Komoly veszélyt jelent az egész Unió gazdálkodói számára a 2027 utáni uniós finanszírozási ciklus tervezett átalakítása, a területalapú támogatások megnyirbálása – közölték. A július közepén bejelentett bizottsági javaslatok szerint jelentősen kevesebb támogatáshoz juthatnának a gazdák. A Bizottság ellehetetlenítené a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart, ezáltal veszélyeztetné a fogyasztókat is, a családok asztalára kétes eredetű, harmadik országokból származó termékeket engednének. Ukrajnát és olyan más EU-n kívüli államokat juttatnának piachoz, az uniós termelők és fogyasztók rovására – fogalmaztak.
Az Európai Bizottság sávos elvonást alkalmazna a területalapú támogatásoknál, amely már a kis- és közepes gazdaságokat is rendkívül érzékenyen érintené. A számítások alapján már 100-150 hektáros birtokmérettől elvonnák a támogatás közel negyedét, afelett pedig még többet. Ez óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaság számára is, és romba döntené a családi gazdasági modellt a NAK írása szerint.
A magyar és a tengerentúli vonatkozások
Magyarországon a termelők döntő többsége családi gazdasági keretek között működik, a termőföldek több mint felét az 50 és 500 hektár közötti, jellemzően családi gazdaságok művelik. Továbbá a javaslat alapján a nyugdíjaskorú gazdáktól teljes egészében megvonnák a támogatásokat, arra hivatkozva, hogy ők már amúgy is részesülnek rendszeres jövedelemmel. A NAK szerint ez azt jelentené, hogy minden harmadik magyar gazdától elvonnák a támogatását.
Mindezzel párhuzamosan zajlik az Ukrajnával és a dél-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása. A Bizottság jelentős engedményeket biztosítana Ukrajnának: az orosz-ukrán háború előtti kvótákhoz képest hatszorosára növekedhet a méz behozatala, ötszörösére a cukoré és háromszorosára a tojásé, nem beszélve a gombaimport teljes liberalizásáról. Kockázatos a – többek között Brazíliával és Argentínával kötendő – Mercosur-megállapodás is, hiszen a dél-amerikai piacról érkező élelmiszerek négyötödénél megszüntetnék vagy csökkentenék a vámtételeket – közölték.
Forrás: magro.hu
Indexkép forrása: pixabay.com
