Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben; biogáz, trágya és élelmiszeripari melléktermékek kezelése, „kaszkád” technológiák; biometán a hálózatban: amikor az energia és a mezőgazdaság üzleti modellé áll össze; Összegzés: Mit érdemes átvenni a magyar gazdálkodóknak a katalán jó gyakorlatokból?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara KAP-Hálózat Zöld Támogató Egység (NAK-KAP hálózat ZTE), a Szójaszövetség, valamint a hazai technológiai transzferben és szaktanácsadásban érintett szakértők katalóniai szakmai látogatáson vettek részt a BETA Technological Center (BETA VIC) kutató- és innovációs központban, Vic városában. A kétnapos program fókuszában a körkörös bioökonómia, a víz- és tápanyag-gazdálkodás, a talajegészség, valamint a biogáz/biometán-technológiák gyakorlati megoldásai álltak – kifejezetten olyan szemlélettel, hogy ezekből mit és hogyan lehet hazai környezetben adaptálni.
Jelen cikksorozat, a NAK honlapján már korábban megjelent szakmai-tudásátadás tematikához hasonlóan (Mediterrán megoldások magyar kihívásokra: tanulságok az IMIDRA kutatóintézetből cikksorozat) ismerteti a látogatás fő mérföldköveit, a bemutatott projekteket, valamint a terepi példákból levonható, kutatók, szaktanácsadók és gazdálkodók számára is használható tanulságokat.
A három részből álló cikksorozat által érintett tématerületek az alábbiak:
- rész: Miért éppen Katalónia – és miért éppen Vic? A BETA Technological Center (BETA Vic) bemutatkozása: küldetés, szakterületek, kapcsolódások.
- rész: Négy fókusz, négyféle tanulság: víz újrahasznosítás az ipari és agrár vízhasználatban; körforgásos tápanyag-gazdálkodás, innovatív szerves trágyák; jó gyakorlatok és tudástranszfer az EIP-AGRI logikájában; regeneratív szőlészet és talajegészség.
- rész: Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben; biogáz, trágya és élelmiszeripari melléktermékek kezelése, „kaszkád” technológiák; biometán a hálózatban: amikor az energia és a mezőgazdaság üzleti modellé áll össze; Összegzés: Mit érdemes átvenni a magyar gazdálkodóknak a katalán jó gyakorlatokból?
Cikksorozatunk harmadik része a terepi látogatások tapasztalataira építve mutatja be, hogyan jelennek meg a fenntarthatósági és körforgásos megoldások a katalán gyakorlatban, „üzemi valóságban”. A III. rész középpontjában a regeneratív szemléletű szőlészet és a talajegészség kapcsolata, a biogáz-előállítás és a szerves melléktermékek kezelése, valamint a biometán hálózati hasznosításának üzleti és agrárgazdasági összefüggései állnak.
A III. rész célja, hogy konkrét helyszíni példákon keresztül rámutasson: a talajkímélő gazdálkodás, a trágya- és élelmiszeripari melléktermékek kaszkádelvű hasznosítása, valamint az energia és a mezőgazdaság integrált megközelítése olyan innovációs irányokat képviselnek, amelyek a hazai gazdálkodók számára is releváns és adaptálható tanulságokkal szolgálhatnak.
Terepi látogatások – jó gyakorlatok működés közben: a délutáni és helyszíni programok lehetőséget adtak arra, hogy a résztvevők közvetlenül is megismerjék a regeneratív szőlészet, a biogáz- és biometán-előállítás, valamint a melléktermék-hasznosítás gyakorlati megoldásait. A bemutatott példák közül, amelyek a magyar agrárium szempontjából is értékes, „hazahozható” üzeneteket hordoznak, az alábbiak emelhetők ki:
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”
A második napon három terepi helyszínt látogattak meg a magyar szakértők az előző napi projekt-ismertetőkhöz kapcsolódóan:
- Celler Abadal (MERCAVI-projektben érintett borászat)
- Deseures farm (biogázüzem, digestátumkezelés, visszanyert víz)
- Maians farm (biogáz → biometán, hálózati betáplálás üzleti modellel)
Celler Abadal – talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
A program szerint a Celler Abadal a MERCAVI-projekt egyik érintett helyszíne: a fókusz a regeneratív mezőgazdaságon, a talajegészségen, a szénmegkötésen és a klímaadaptáción van. A szőlészet jó „tanulópálya” a talajhoz: a hosszú élettartamú ültetvényekben a talaj állapota évről évre visszajelzést ad és ha romlik, azt a termelő nagyon gyorsan megérzi a költségekben, a munkaszervezésben és a termésbiztonságban is.
Hazahozható gondolatok (szaktanácsadóknak is):
- A talajfedettség, a sorköztakarás, az erózióvédelem nem csak környezeti, hanem termelésbiztonsági kérdés.
- A regeneratív gyakorlatok akkor tarthatók fenn, ha a termelő számára érthető mutatókhoz (mérhetőség) és üzleti logikához (költség–haszon) kapcsoljuk őket.
Forrás: Jakab Ágnes (NAK-KAP hálózat ZTE)
Deseures farm – biogáz, trágya és élelmiszeripari melléktermékek kezelése, „kaszkád” technológiák
A Deseures gazdaságban működő biogázüzem a hígtrágyát és az agrár-élelmiszeripari hulladékokat kezeli, és a kogeneráció révén hő- és villamos energiát állít elő. A helyszín érdekessége, hogy a létesítmény nemcsak energiatermelő egységként működik, hanem hulladékgazdálkodási funkciót is ellát (külső anyagáramok fogadása), valamint fejlett digestátumkezelési rendszert alkalmaz, amelynek célja a szerves trágyatermékek előállítása, és a jó minőségű visszanyert víz előállítása (reclaimed water).
Forrás: Jakab Ágnes (NAK-KAP hálózat ZTE)
Miért fontos ez a hazai gazdálkodásban?
Mert itthon is egyre fontosabb kérdés, hogy a szervestrágyát, melléktermékeket és üzemi hulladékokat hogyan kezeljük úgy, hogy:
- csökkenjen a környezeti kockázat (szag, nitrát, ammónia, emisszió),
- javuljon a tápanyagok „hasznosíthatósága”,
- és legyen mögötte fenntartható üzleti modell (befogadás, energia, termék).
A katalán példában a „kaszkád” logika (egymásra épülő technológiák sorozata) azt mutatta meg: nem egyetlen megoldásban kell gondolkodni, hanem folyamatban – ami a magyar beruházások tervezésénél is jó tanulság lehet. A Deseures farm tapasztalata megmutatta, hogy érdemes folyamatban gondolkodni: a gazdálkodó a BETA segítségével, saját forrásból hozott létre egy nyereséges, fenntartható üzemet. A hígtrágyát technológiai vízzé, pellet trágyává, valamint hővé és villamos energiává alakítják, így a korábban kockázatos anyag értékes termékké válik. A beruházás az elmúlt években többszörösen megtérült!
Maians farm – biometán a hálózatban: amikor az energia és a mezőgazdaság üzleti modellé áll össze
A program szerint a Maians gazdaságban a biogázüzem technológiai célja már nemcsak a biogáz előállítása, hanem annak biometánná történő feljavítása, majd betáplálása a gázhálózatba – mindez az adott gazdaság üzleti modelljének részeként.
Ez a pont több okból is érdekes:
- Megmutatja, hogy a megújuló energia akkor „ragad meg” a mezőgazdaságban, ha a rendszer integrált (alapanyag, logisztika, energia, melléktermék, kijuttatás).
- A biometán-hálózati betáplálás a szabályozás és engedélyezés miatt is összetett, de ha működik, akkor kiszámíthatóbb bevételi lábat jelenthet.
- A digestátum kezelése itt sem mellékszál: a tápanyagok visszaforgatása nélkül a környezeti és társadalmi elfogadottság gyengül.
Forrás: Jakab Ágnes (NAK-KAP hálózat ZTE)
A Maians farm példája pedig azt mutatta be, hogyan lehet tőkehiányos gazdaságként is fejleszteni: a beruházást szerződéses konstrukcióban, egy piaci szereplő bevonásával valósították meg, a gazdaság gyakorlatilag a területet és az infrastruktúra alapját adta. A megállapodás kulcseleme, hogy a szerződés lejártával a biogázüzem a gazdaság tulajdonába kerül, ami rendkívül előnyös a gazdaság számára.
Összegzés:
Mit érdemes átvenni a magyar gazdálkodóknak a katalán jó gyakorlatokból?
A vic-i szakmai látogatás legfontosabb üzenete a magyar szakértők számára az volt, hogy a fenntarthatóságot nem lehet csak „elvként” kezelni: mérhetővé, tervezhetővé és finanszírozhatóvá kell tenni, amit a BETA Vic és a terepi helyszínek is alátámasztottak. A tereplátogatás során a kutatóknak, szaktanácsadóknak és gazdálkodóknak átadható legfontosabb üzenet, hogy a körkörös bioökonómia nem csupán egy szlogen, hanem valójában anyagáram‑menedzsment: a trágya, a melléktermékek és a víz egyaránt értéket képviselnek, amennyiben a technológiai megoldások és a szabályozási környezet összhangban működnek. A talajegészség akkor válik a gazdálkodók számára is valóban releváns és „gazdabarát” témává, ha egyértelműen üzemi mutatókhoz kötjük; ilyen fordítási pont például a vízmegtartás, az erózió csökkentése, a művelhetőség javítása vagy az inputköltségek mérséklése. A biogáz‑ és biometán‑rendszerek sikeressége alapvetően a teljes értéklánc optimalizálásán múlik: önmagában az energiatermelés nem elég, hiszen a digestátum megfelelő kezelése és a vízkezelési megoldások legalább ilyen jelentőségekkel bírnak.
Forrás: Jakab Ágnes (NAK-KAP hálózat ZTE)
A tudástranszfer kulcsa a demonstráción és az együttműködésen alapul, mivel a jó gyakorlatok akkor terjednek igazán, ha stabil intézményi háttér és megfelelő közvetítői kapacitás támogatja őket. Végül a nemzetközi partnerkapcsolatok akkor hoznak valódi hozzáadott értéket, ha közös projektet és közös terepi tesztet is eredményeznek, hiszen egy jól megtervezett pilot gyorsabban szolgáltat érdemi válaszokat, mint akár tíz elméleti vita.
Bízunk benne, hogy cikksorozatunk mindhárom része nemcsak érdekes, hanem hasznos információkkal is szolgál a gazdálkodók, kutatók és szaktanácsadók számára.
Cikksorozatunk korábbi részei:
NAK KAP-hálózat ZTE/Jakab Ágnes, Gazda Kontroll Kft./dr. Novák László (innovációs tanácsadó), Gazda Kontroll Kft./Pardavi Laura (innovációs tanácsadó)
Forrás: nak.hu
