A 2025/26-os (július/június) gazdasági szezon végére a globális gabonatermelés 2025-ben 3043 millió tonnára becsülhető, ami 6,1%-os növekedést jelent 2024-hez képest.
Ez a főbb gabonafélék, különösen a kukorica magasabb termelésének köszönhető. A globális gabonafelhasználás 2025/26-ban 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7%-kal magasabb a 2024/25-ös szintnél. A növekedés ellenére a becsült gabonakészlet 952,2 millió tonnára tehető, ami 9,5%-kal magasabb a nyitószintnél, főként a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készletszintjeinek köszönhetően. A globális gabonakereskedelem 2025/26-ban 508,6 millió tonnára prognosztizálható, ami 4,8%-os növekedést jelent.
A 2026/27-es évre előretekintve a globális gabonatermelés várhatóan 2%-kal mérséklődik, és 2982 millió tonnára csökken.
Minden főbb gabonaféle valószínűsíthetően visszaesik a 2025-ös rekordszint alá. A legnagyobb csökkenés a búzánál prognosztizálható. A globális gabonafelhasználás valószínűsíthetően 0,6%-kal 2969 millió tonnára nő. Az élelmiszer-fogyasztás várhatóan 1%-kal emelkedik, míg a takarmánycélú felhasználás 0,5%-kal nőhet. A globális gabonakészletek várhatóan 949 millió tonnára csökkennek. Ez a rizs- és cirokkészletek mérséklődését tükrözi, amit részben ellensúlyoznak a magasabb búza- és árpakészletek. A globális készlet-felhasználás arány várhatóan 31,7%-kal stabil marad. A globális gabonakereskedelem előreláthatólag 507,2 millió tonnára csökkenhet 2026/27-ben. Az árpa- és a búzakereskedelem csökkenése prognosztizálható, míg a kukorica és a rizs kereskedelme várhatóan növekedni fog. A gabonafélék világpiaci ára mérsékelten (6,3%-kal) emelkedett 2026. január és május között, amit az időjárási aggodalmak, valamint a magasabb üzemanyag- és műtrágyaárak okoztak. Az emelkedés ellenére a FAO gabona árindex 2026 májusában jóval a 2022. májusi csúcs és az ötéves átlag alatt maradt.
A globális búzatermelés 2026/27-ben (július/június) várhatóan 810,9 millió tonnával 3,8%-kal csökken a 2025-ös rekordhoz képest, ami még mindig az ötéves átlag felett van. A várható csökkenést nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és az Európai Unió kisebb terméshozama okozza.
Az Európai Unió várható búzatermése 136,2 millió tonnára csökken, ami a kisebb vetésterülettel és az egyes régiókban a csapadékhiány miatti hozamcsökkenéssel magyarázható.
Oroszországban szintén csökkent a vetésterület, így a 2026-os kilátások 85,9 millió tonnára tehetőek. Az Egyesült Államok búzatermelését többéves mélypontján 42,5 millió tonnára prognosztizálják, ami 21,3%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kisebb vetésterület magyarázza a várható csökkenés nagy részét, de a kiterjedt aszály tovább fogja gyengíteni a terméskilátásokat. Kanadában a termelés várhatóan 12,4%-kal csökken, mivel a gazdák jövedelmezőbb növények felé fordulnak. A hozamok várhatóan elérik az átlagos szintet. Indiában 120,2 millió tonnás rekord búzatermés prognosztizálható, a hozamok várhatóan meghaladják az ötéves átlagot. Törökországban a jobb nedvességviszonyok miatt kedvező terméshozam-kilátást prognosztizálnak, és a termelés várhatóan 26,7%-os emelkedéssel 22,8 millió tonnára fog növekedni. Ausztráliában az átlag alatti csapadékmennyiség, valamint a megnövekedett inputköltségek várhatóan arra késztetik a gazdákat, hogy csökkentsék a búza vetésterületét. Ennek megfelelően a termelést 2026-ban az ötéves átlag alatti szinten prognosztizálják. Hasonló nyomások nehezítik a döntéseket Dél-Afrikában, ahol a korai vetési szándékok az ötéves átlag alatti búzaterületre utalnak. Argentínában a szűkebb haszonkulcsok, amelyeket a magasabb üzemanyag- és műtrágyaköltségek vezérelnek, várhatóan hatással lesznek a vetési döntésekre. A hozamok ennek ellenére csökkenni fognak a 2025-ös szinthez viszonyítva.
A globális búzafelhasználás várhatóan marginálisan emelkedik 2026/27-ben, amit elsősorban a fejlődő országokban az élelmiszer-fogyasztás folyamatos növekedése támogat. Ezzel szemben a takarmányfelhasználás várhatóan csökkenni fog, mivel a búza kevésbé versenyképes más takarmánygabonákhoz viszonyítva.
A globális búzakészlet várhatóan 348,6 millió tonnára nő, ami főként az ázsiai készletfelhalmozódást tükrözi.
Ezt valószínűleg több mint ellensúlyozza a fő exportáló országokban tapasztalható kieséseket. A globális készletek és a felhasználás aránya várhatóan kényelmes szinten marad, ami általánosságban kiegyensúlyozott kínálati helyzetre utal. A búza világkereskedelme várhatóan 3,3%-kal, 199,1 millió tonnára csökken 2026/27-ben. A csökkenés főként a fejlődő országok javuló belföldi termelésével, bőséges készleteivel és a fő exportőr alacsonyabb exportképes készleteivel magyarázható. A búza világpiaci jegyzéseinek mozgása valószínűleg visszafogottabb marad rövid távon.
A kukorica-, az árpa- és a cirok globális termelésében csökkenés prognosztizálható. A globális kukoricatermelés várhatóan 1%-kal csökken és 1311 millió tonnára mérséklődik, ami a kisebb vetésterülettel és az alacsonyabb hozamokkal magyarázható. Észak-Amerikában a termelés várhatóan mintegy 6%-kal csökken az előző évhez képest. A területcsökkenést a növekvő műtrágya- és üzemanyagárak fokozták, ami a kukoricáról a kevésbé input-igényes növényekre, elsősorban a szójára történő átállást segítették. Mindazonáltal 406,3 millió tonnával az amerikai kukoricatermelés továbbra is a második a világon. Az Európai Unióban is befolyásolták a vetési döntéseket az inputköltségek. A kukorica vetésterülete a becslések szerint 1%-kal csökkent 2026-ban. Bár még a szezon elején járunk, a hozamok várhatóan meg fogják haladni a 2025-ös, aszály sújtotta alacsony szintet.
Az ukrajnai kukoricatermelés feltehetően változatlan marad 2026-ban.
A brazil kukoricatermelés várhatóan enyhén csökken, de továbbra is az ötéves átlag felett marad. Ezt a kedvező időjárási körülmények és az exportkereslet által ösztönzött vetésterület-növekedés is alátámasztja. Argentínában a nagyobb vetésterület, valamint a javuló csapadékviszonyok növelik a rekord kukoricatermés valószínűségét. Afrikában átlagon felüli hozamokra számítanak A vetésterület növekedésével együtt a kukoricatermelés 2026-ban 17,5 millió tonnával új rekordot elérhet el.
A globális árpa- és ciroktermelés várhatóan mérsékelten csökken, nagyrészt a vetésterület csökkenése és az egyes régiókban tapasztalható alacsonyabb hozamvárakozások miatt. A globális árpatermelés valószínűsíthetően 151,2 millió tonnára csökken, ami nagyrészt az ausztráliai, a kanadai és az európai uniós termelés csökkenéseit tükrözi. A globális ciroktermelés 64,6 millió tonnára prognosztizálható. A várható visszaesés az Amerikai Egyesült Államok kisebb terméshozamát tükrözi.
A kukorica globális kereskedelme várhatóan 2026/27-ben (július/június) csökkenni fog, míg az árpa és a cirok esetében stabilitást prognosztizálnak.
A kukorica felhasználása várhatóan növekedni fog, amit a takarmánycélú felhasználás iránti folyamatos kereslet támogat, míg az árpa és a cirok felhasználása stagnálhat vagy kismértékben csökkenhet. Összességében a fogyasztás növekedése visszafogott maradhat az állattenyésztési ágazat mérsékeltebb bővülése közepette egyes régiókban. A kukorica, az árpa és a cirok készletek valószínűleg korlátozott változást mutatnak, mivel a termelés várható csökkenése korlátozhatja a készletek feltöltését az előző szezon fellendülést követően. Ennek eredményeként a globális készlet-felhasználás arány várhatóan stabil marad, ami általánosságban kiegyensúlyozott kereslet-kínálati helyzetre utal. Az árak feltehetően stabilak maradnak 2025/26-ban, tükrözve a bőséges globális- és a szűkebb exportálható készleteket. Azonban a piac továbbra is érzékeny marad a termelési folyamatokra, különösen a kulcsfontosságú termelő régiók időjárási viszonyaira.
2025/26-ban (október/szeptember) a globális növényiolaj termelés várhatóan tovább fog bővülni, főként a magasabb szója-, repce- és napraforgó hozamnak köszönhetően.A globális szójabab termelés várhatóan marginálisan növekszik, amit Brazília folyamatos növekedése támogat. Ezt több mint ellensúlyozza az időjárás okozta visszaesést Argentínában, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban.
A globális repcetermés várhatóan rekordot ér el, mivel Kanada és az Európai Unió termelése a kedvező körülmények révén növekedett.
Kínában és Indiában is várhatóan növekedni fog a termelés, főként a nagyobb vetésterületnek köszönhetően. Ausztráliában a repcetermelés a második egymást követő évben emelkedett rekordszintet elérve, amit a kulcsfontosságú termelési régiókban jellemző kedvező időjárás segített. A globális napraforgó-termelés részben megerősödhet az argentínai kibocsátás folyamatos növekedésnek, valamint az Európai Unióban és Oroszországban tapasztalható fellendülésnek köszönhetően. Ezzel szemben Ukrajnában a termelés várhatóan az évtized legalacsonyabb szintjére esik vissza a vetésterület folyamatos csökkenése és a visszafogott termelékenység miatt.
Az előző szezonban tapasztalt jelentős fellendülés után az indonéz pálmaolaj-termelés várhatóan csökken 2025/26-ban, ami az alacsonyabb hozampotenciált tükrözi a csökkent műtrágya-alkalmazás következtében. Malajziában a pálmaolaj-termelés várhatóan közel marad a 2024/25-ös rekordszinthez, amit az általánosan kedvező termesztési körülmények is támogatnak.
A globális olívaolaj-termelés 2025/26-ban várhatóan csökkenni fog, mivel a betakarításkor a túlzott csapadék jelentős veszteségeket okozott Görögországban és Spanyolországban. A globális növényiolaj felhasználás várhatóan növekszik, nagyrészt a bioüzemanyag-ágazat erős keresletének köszönhetően. Az előrejelzések szerint a felhasználás meg fogja haladja a termelést, így a zárókészletek a 2025/26-os szezonban várhatóan újra csökkenni fognak. Az olajos magvak és a belőlük származó termékek nemzetközi árai a 2025/26-os szezon kezdete óta emelkedő tendenciát mutatnak. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan stagnálni fog az emelkedő árak hatására. A növényi olajok árait a tartós kínálati szűkösség, a bioüzemanyag-alapanyagok iránti erős kereslet és a közel-keleti konfliktusok eszkalálódása közepette emelkedő nyersolajárak is támogatták. A 2026/27-es szezonra vonatkozó előrejelzések a globális növényiolaj termelés további növekedését prognosztizálják, amit a termesztési terület fellendülése és az alapanyag-felhasználás iránti erős kereslet is támogat.
A globális cukorpiac a 2025/26-os (október/szeptember) szezonban várhatóan a termelési többlet felé tolódik el, ami a globális termelés fellendülését és a fogyasztás kismértékű növekedését tükrözi.
A globális cukortermelést 183,2 millió tonnára prognosztizálják, ami 3,5%-kal meghaladja az előző szezonban mért alacsonyabb szintet.
Indiában a termelés várhatóan stabilizálódik annak ellenére, hogy a túlzott esőzések befolyásolják a cukornádhozamokat a kulcsfontosságú termelő régiókban. Thaiföldön kedvező időjárási körülmények várhatók, amelyek jelentős hozamnövekedést feltételeznek. A termelés várhatóan Kínában és Pakisztánban is emelkedni fog. Ezzel szemben Brazíliában a cukortermelés csökken, ami főként a cukortermelésre szánt cukor részarány csökkenését tükrözi az etanollal szemben.
Az Európai Unióban a termelés várhatóan alacsonyabb lesz a cukorrépa termesztési területének csökkenése miatt. A globális cukorfogyasztás 2025/26-ban várhatóan 0,9%-kal fog növekedni, ami a korábban vártnál alacsonyabb bővülés. A lassulás főként a gyengébb globális gazdasági aktivitást tükrözi, amely várhatóan visszafogja az ital- és élelmiszer-feldolgozó ágazatok keresletét. Mindazonáltal a cukorfogyasztás várhatóan tovább fog bővülni, főleg az afrikai és ázsiai keresletnövekedésnek köszönhetően. A cukorkereskedelem 2025/26-ban 64,1 millió tonnára prognosztizálható, ami 0,6%-os növekedés az előző szezonhoz képest. Thaiföld megnövekedett exportja várhatóan ellensúlyozza az Európai Unió alacsonyabb kivitelét, míg a brazil szállítmányok várhatóan stabilak maradnak. Az import oldalon a bővülést Kína nagyobb kereslete, valamint az Európai Unió importjának erős fellendülése és az afrikai országokban tapasztalható tartós kereslet vezérli. A cukor világpiaci ára a 2025/26-os szezon kezdete óta csökken, tükrözve a bőséges globális kínálattal kapcsolatos várakozásokat. Azonban 2026 májusában a nyersolajárak emelkedését követően a brazil cukornád növekvő etanolcélú felhasználása szűkítheti a globális kínálatot, és az El Niño körülmények is befolyásolhatják a 2026/27-es indiai és thaiföldi termelést.
Forrás: FAO, NAK
Indexkép: pexels.com
