A 2026-os rendkívüli aszály és a hőhullámok miatt jelentős területi különbségek alakultak ki a hazai búzatermés mennyiségében és minőségében. Bár a korai aratási eredmények vegyes képet mutatnak, hiszen sok helyen kisebb termésmennyiségre számítanak, máshol pedig a magasabb hozam gyengébb beltartalommal párosul, az országos szintű, végleges értékelésre a betakarítás előrehaladtáig még várni kell.
Bár a búza sokáig egyfajta menekülőútnak tűnt az egyre nagyobb kihívásokkal küzdő szántóföldi növénytermesztésben, a hazai búzatermesztést az elmúlt években és a 2026-os szezonban is komolyan megviselte a tartós csapadékhiány, valamint a nyár eleji hőség, ami az Alföldön okozta a legnagyobb nehézségeket. A szélsőséges meleg a növény legérzékenyebb fejlődési szakaszaiban, a virágzás és a szemtelítődés idején okozza a legsúlyosabb károkat. A forróság felgyorsítja a folyamatokat, ami kényszerérést idéz elő. Ennek következtében a szemeknek nincs elegendő idejük a megfelelő fejlődésre, ami alacsonyabb ezerszemtömeget, kisebb termésátlagot és romló minőségi mutatókat eredményez, jóllehet a búza fehérjetartalma ilyenkor is gyakran magas marad. A hőstressz okozta kár mértéke nagyban függ attól is, hogy a hőség párosul-e vízhiánnyal.
Az idei aratás első tapasztalatai alapján egyelőre korai lenne általános következtetéseket levonni, mivel a hozamokban és a minőségben egyaránt hatalmasak az eltérések. A szakmai visszajelzések szerint nemcsak az egyes régiók, hanem ugyanazon gazdaságok vagy akár egyetlen tábla különböző részei között is komoly különbségek mutatkoznak. Ezt elsősorban a lokális csapadékviszonyok és a növények tápanyag-hasznosulása határozza meg.
Az eddigi adatok alapján több helyen is megfigyelhető, hogy a magasabb termésátlag gyengébb minőséggel párosul, míg a kevesebb termést hozó területeken kedvezőbbek a beltartalmi mutatók. Mivel azonban a betakarítás még az elején tart, ez egyelőre nem tekinthető országos tendenciának.
A szakemberek éppen ezért óva intenek az elhamarkodott következtetésektől. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első benyomások az aratás előrehaladtával és a feldolgozott adatok mennyiségének növekedésével még jelentősen változhatnak. Jó példa erre az őszi árpa, amelynél a szezon elején még borúlátóak voltak a várakozások, ám a munkálatok végére az esetenkénti nagy szórás ellenére is többhelyütt kedvezőbb kép rajzolódott ki. A búza esetében is érdemes még néhány napot-hetet várni, amíg elegendő és megbízható adat gyűlik össze a termésmennyiség és a minőség átfogó, országos értékeléséhez.
Várakozások ugyanakkor vannak. Egyelőre úgy becsülhető, hogy a kényszerérés miatt a termésmennyiség országos szinten akár 15–20 százalékkal is elmaradhat a várttól
– mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Mint kifejtette, az őszi árpa után a múlt hét közepe óta már a búza betakarítása is gőzerővel zajlik. A tartós hőség miatt a közép- és hosszú tenyészidejű fajtáknál is kényszerérés lépett fel, aminek következtében a szemek apróbbak és kevésbé fejlettek maradtak. A száraz időjárás ugyanakkor akár kedvezhetett is a búza beltartalmi mutatóinak.
A terméshozamok ugyanakkor már jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak. A legnehezebb helyzet az Alföldön alakult ki, ahol sok területen mindössze hektáronkénti 2–3 tonnás átlaggal folyik a betakarítás. A Dunántúlon általában kedvezőbbek a kilátások.
Mivel a betakarítás még kezdeti fázisban jár, végleges országos mérleget egyelőre korai lenne vonni. Az első átfogóbb, a pontosabb hozamokat és a területi eltéréseket is bemutató termésbecslések a hét második felében várhatók.
Bár mind a búza minőségéről, mind a mennyiségéről korai lenne még végleges képet alkotni, az már most látszik, hogy a termésmennyiség valószínűleg elmarad a várakozásoktól, a kényszerérés kapcsán pedig a minőséggel, sütőipari feldolgozhatósággal kapcsolatban is vannak kételyek.
Lengyel Tamás, a GOF Hungary Kft. dunaföldvári malmának igazgatója kifejtette, hogy a búza betakarítása rendkívül ütemesen halad, bár a termés országos helyzetének megítéléséhez egyelőre kevés adat áll rendelkezésre. A hozamok ugyanakkor már most alulmúlják a várakozásokat, hiszen a délkeleti országrészből mindössze hektáronkénti 2–2,5 tonnás eredményekről érkeznek hírek, miközben Közép-Magyarországon is csak 4–5 tonna várható. Az általában stabilabb északnyugati régióban is igen nagy a szórás, ott 2,5 és 5 tonna között alakulnak az átlagok, míg Északkelet-Magyarországon később indultak a munkák, így onnan még nincsenek értékelhető adatok. Az igazgató úgy vélekedett:
a kényszerérés várhatóan kedvezőtlenül érinti a búza minőségi paramétereit. Az első laboratóriumi minták alapján a malmi búza fehérjetartalma kifejezetten magas, ám ez nem párosul arányosan megfelelő sikértartalommal, ami megnehezítheti a sütőipari felhasználást. A pontos beltartalmi mutatók meghatározásához mindenesetre további vizsgálatokra van szükség.
A szárazságnak ugyanakkor van egy részben kedvező élettani hatása is, hiszen a gyengébb bokrosodás miatt a növények kevesebb kalászt neveltek, így a meglévőkre több tápanyag és energia jutott. Emiatt kevesebb az apró, töppedt szem, ami némileg kompenzálja a hőség okozta minőségromlást. A szakember kiemelte, hogy a kánikula a mennyiségnek egyértelműen ártott, a minőség végső értékelésével azonban meg kell várni a betakarítás végét és a további elemzéseket.
Forrás: https://www.agrarszektor.hu/noveny/20260701/zajlik-az-aratas-az-mar-biztos-hogy-termeskiesest-hozott-a-pokoli-hoseg-magyarorszagon-63078
Indexkép: pexels.com
