Mesterséges intelligencia, mezőgazdasági robotok, aszálytűrő növényfajták és hatékonyabb vízgazdálkodás: ezekre építené az európai agrárium jövőjét az Európai Bizottság.
Az AgRI 2040 és a Food 2040 tervei nagyszabásúak, konkrét költségvetés azonban még nem társult hozzájuk.
Az Európai Bizottság új kutatási és innovációs stratégiával készítené fel a mezőgazdaságot, az erdészetet, a vidéki térségeket és az élelmiszeripart a következő évtizedek kihívásaira.
Az ágazat gazdasági súlya jelentős: az uniós agrár- és élelmiszerrendszer 2023-ban több mint ezermilliárd euró hozzáadott értéket termelt, és körülbelül harmincmillió embernek adott munkát. Európa innovációs pozíciója azonban gyengül: az agrár-élelmiszeripari technológiai befektetések 2020 és 2024 között 67 százalékkal estek vissza.
A kutatási eredményeket kivinnék a földekre
A Bizottság szerint az európai kutatásokból túl lassan lesz a gazdaságokban is használható technológia. Ezért könnyítenék a gazdák, startupok és kisebb vállalkozások részvételét az uniós programokban, valamint felgyorsítanák az új megoldások piaci bevezetését.
A termelőket már a fejlesztések kezdetétől bevonnák a munkába. A technológiákat bemutatógazdaságokban és úgynevezett élő laboratóriumokban, valós üzemi körülmények között tesztelnék. A kutatási eredményeket közérthető kézikönyvek és digitális tudásközpontok segítségével juttatnák el a gazdákhoz.
Talaj, víz és aszálytűrő fajták
Az AgRI 2040 egyik legfontosabb területe a talaj és a vízkészletek védelme. A kutatások az erózió, a vízhiány, az elsivatagosodás, a tápanyagveszteség és a talajélet csökkenése ellen keresnének gyakorlati megoldásokat.
Támogatnák az aszályt, a szélsőséges hőmérsékletet és más környezeti stresszhatásokat jobban viselő növényfajták nemesítését. Fejlesztenék a kártevők gyors felismerését, a biológiai növényvédelmet és a precíziós beavatkozásokat is.
Külön figyelmet kapnának a fehérjenövények, amelyek nagyobb európai termesztése mérsékelhetné az importtakarmányoktól való függést.
Robotok és mesterséges intelligencia jöhetnek
Az unió felgyorsítaná a mezőgazdasági robotok, drónok, szenzorok, távérzékelési rendszerek és mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogató eszközök elterjedését.
A technológiák segíthetnék az időjárási és növényvédelmi kockázatok előrejelzését, a termelés hatékonyabb irányítását és az adminisztráció csökkentését. A Bizottság szerint ezeket a megoldásokat a kisebb gazdaságok számára is elérhetővé kell tenni.
Az állattenyésztésben is változás jöhet
Az állattartásban új vakcinák, kezelések és járványmegelőzési eljárások fejlesztését támogatnák. Javítanák a takarmányhasznosítást, erősítenék az európai vitamin- és aminosavgyártást, valamint ösztönöznék a precíziós állattartási technológiákat.
A cél az állategészségügy és az állatjólét javítása, az antibiotikumok körültekintő használata, valamint a termelés környezeti terhelésének csökkentése.
Erősítenék a gazdák piaci helyzetét
Az AgRI 2040 a termelők élelmiszerláncon belüli alkupozíciójával is foglalkozik. Támogatná a gazdaságon belüli feldolgozást, a közvetlen értékesítést és a rövid ellátási láncokat.
Az új üzleti modellek célja az lenne, hogy az előállított értékből nagyobb rész maradjon a gazdáknál. Az uniós minőségrendszerek, az ökológiai termelés és a földrajzi árujelzők szintén fontos szerepet kapnának.
Egyelőre nincs mögötte végleges költségvetés
A Food 2040 eközben az egészségesebb élelmiszerekkel, a pazarlás csökkentésével, a fenntartható csomagolással, a fermentációs technológiákkal és az élelmiszerbiztonság digitális ellenőrzésével foglalkozna.
A stratégia azonban egyelőre csak az irányokat jelöli ki. A megvalósítás attól függ, hogy a 2028–2034 közötti uniós költségvetésben mennyi pénz jut majd kutatásra, agrárinnovációra és a gazdaságok technológiai fejlesztésére.
A Bizottság terve tehát nagyszabású, a gazdák számára azonban az lesz a döntő, hogy az elképzelésekből mikor lesz megfizethető gép, könnyen elérhető támogatás és a földeken ténylegesen alkalmazható technológia.
