Egyetlen hónap alatt 6,3 százalékkal emelkedett a búza, 5,6 százalékkal pedig a kukorica világpiaci ára. Ha a szállítási nehézségek és a magas energiaköltségek tartósan fennmaradnak, a drágulás az élelmiszerárakba is begyűrűzhet.
Újra erősödik a világpiaci élelmiszerárak emelkedése. A gabonafélék mellett a növényi olajok és a cukor piacán is drágulás következett be, miközben a fekete-tengeri szállítási nehézségek, az aszályos időjárás és a magas energiaköltségek egyszerre nehezítik a helyzetet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a szervezet élelmiszerár-indexe szeptemberben 136 pontra emelkedett. Ez az előző hónaphoz képest 1,5 százalékos, éves összevetésben pedig 5,8 százalékos növekedést jelent. A mutató ezzel 2022 novembere óta nem tapasztalt szintre került. A jelenlegi érték ugyanakkor még 15,1 százalékkal alacsonyabb annál a történelmi csúcsnál, amelyet az orosz–ukrán háború első hónapjában mértek.
A folyamat azért különösen fontos, mert a FAO értékelése alapján már nem egyetlen mezőgazdasági termék vagy termékcsoport hajtja az árakat. Egyszerre tapasztalható emelkedés a gabonafélék, a növényi olajok és a cukor piacán.
Erős drágulás indult a gabonapiacon
A jelentősebb változások egyike a gabonaféléknél következett be. A FAO gabonaárindexe szeptemberben egyetlen hónap alatt 5,1 százalékkal nőtt, miközben az egy évvel korábbi értéket már 17,2 százalékkal haladta meg. A búza világpiaci ára egy hónap alatt 6,3 százalékkal emelkedett, és 2023 augusztusa óta nem látott árszintre jutott.
A drágulás hátterében több tényező egyszerre áll. Ezek közül meghatározó a fekete-tengeri exportútvonalak beszűkülése. A bizonytalanabb szállítás miatt az importőrök más termelő országokból próbálják beszerezni a szükséges gabonát, ami növeli a keresletet az alternatív források iránt.
Az észak-amerikai száraz időjárás közben az őszi búza vetésével kapcsolatos várakozásokat is rontotta, így nemcsak az aktuális kínálat, hanem a következő időszak termelési kilátásai is befolyásolják az árakat.
A kukorica ára is nagyot emelkedett
Nemcsak a búzapiacon tapasztalható erősödő árnyomás. A kukorica szeptemberben 5,6 százalékkal drágult, és több mint három éve nem tapasztalt árszintre emelkedett. A folyamat mögött ugyancsak több, egymást erősítő körülmény húzódik meg. Az Egyesült Államokban a vártnál gyengébb hozamok befolyásolják a kínálatot, miközben Brazília kisebb exportmennyisége és az ukrán szállítási problémák tovább szűkítik a nemzetközi piac mozgásterét.
Más takarmány- és gabonaféléknél szintén áremelkedés történt. Az árpa világpiaci ára 3,9 százalékkal, a ciroké pedig 13,7 százalékkal nőtt. Mindez különösen fontos az állattenyésztés szempontjából, hiszen a gabona drágulása a takarmányozási költségeken keresztül a sertés-, baromfi- és tejágazatra is tovagyűrűzhet.
A drága energia tovább növeli a költségeket
A mezőgazdasági termékek árát nem kizárólag a termésmennyiségek és az exportlehetőségek alakítják. Az energiapiac változásai szintén egyre fontosabb tényezővé válnak. A részletes FAO-adatok alapján a Hormuzi-szoros bizonytalan hajóforgalma is hozzájárult az árnyomás erősödéséhez. Az energia drágulása ugyanis közvetlenül vagy közvetve a műtrágyagyártást és a tengeri fuvarozást is költségesebbé teheti.
A mezőgazdaságban az energiaárak emelkedése több ponton megjelenhet. A termelés mellett a termény szárítása, tárolása, szállítása és feldolgozása is jelentős energiafelhasználással járhat. Ez azt jelenti, hogy még megfelelő termésmennyiség mellett is növekedhetnek azok a költségek, amelyek végül beépülnek az élelmiszer-ellátási láncba.
A magyar gabonatermelőknek kedvezhet a magasabb világpiaci ár
Magyarország számára a gabonafélék nemzetközi drágulása egyszerre jelenthet lehetőséget és kockázatot. A búza és a kukorica világpiaci árának emelkedése javíthatja a magyar növénytermesztők értékesítési pozícióját. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a hazai és az európai kukoricakínálat szűk marad. A magasabb nemzetközi árszint kedvezőbb exportlehetőségeket teremthet, és a belföldi felvásárlási árakat is felfelé mozdíthatja.
A másik oldalon azonban ugyanaz a gabona, amely magasabb bevételt hozhat a növénytermesztőknek, drágább alapanyagot jelent az állattenyésztők számára. A takarmányköltségek növekedése különösen érzékenyen érintheti a sertés-, baromfi- és tejtermelő gazdaságokat.
Kevesebb gabona kerülhet a nemzetközi piacokra
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a FAO lefelé módosította a globális gabonatermésre vonatkozó várakozását. A szervezet 2026-ra 2,979 milliárd tonnás világterméssel számol. Ez 2,1 százalékkal maradna el az előző évi rekordmennyiségtől, ugyanakkor továbbra is rendkívül magas globális kibocsátást jelentene. A különböző gabonafélék kilátásai között azonban jelentős eltérések vannak.
A búza várható világtermését a kedvezőbb ausztráliai időjárás miatt 813,9 millió tonnára emelték. A durvaszemű gabonák, mindenekelőtt a kukorica esetében viszont kedvezőtlenebb a kép. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban tapasztalt hőség és aszály miatt a durvaszemű gabonafélék termésére vonatkozó előrejelzést 1,612 milliárd tonnára csökkentették.
A világ gabonakereskedelme is visszaeshet
Nemcsak a megtermelt mennyiség, hanem a nemzetközi kereskedelem szempontjából is szűkülhet a piac. A FAO várakozása szerint a 2026/27-es gazdasági évben a globális gabonakereskedelem 3,5 százalékkal, 505,8 millió tonnára mérséklődhet. A búza és a kukorica exportja a korábbi várakozásokhoz képest is erőteljesebben visszaeshet. Ennek egyik oka, hogy a fekete-tengeri útvonalakon kieső szállítási kapacitást az alternatív lehetőségek nem feltétlenül tudják teljes mértékben helyettesíteni.
A vasúti, dunai és közúti útvonalak fontos szerepet tölthetnek be, de kapacitásuk korlátozott. Nagy tömegű gabona esetében ráadásul a szárazföldi szállítás költsége is meghatározó tényező.
A magyar gabona előtt új piacok nyílhatnak
A nemzetközi kínálat szűkülése a magyar gabonaexport számára új lehetőségeket teremthet. Különösen az észak-afrikai és mediterrán térségben erősödhet a kereslet az alternatív beszerzési források iránt, amennyiben a fekete-tengeri szállítási problémák tartósan fennmaradnak. Ez kedvezőbb értékesítési árakat hozhat a magyar exportőrök és termelők számára. Ugyanakkor a folyamatnak itt is van egy kedvezőtlen oldala.
Drágulhat az importkukorica, miközben erősödhet a verseny a dunai, romániai és más közép-európai szállítási kapacitásokért. A logisztikai költségek így önmagukban is fontos részévé válhatnak a gabona végső árának.
Más irányba mozog a napraforgóolaj ára
A növényi olajok összességében szintén drágultak. A FAO növényiolaj-indexe szeptemberben 0,9 százalékkal emelkedett, éves összevetésben pedig 18,3 százalékos növekedést mutatott. Az áremelkedést elsősorban a pálmaolaj hajtotta. A termék iránt erős importkereslet mutatkozott, miközben a délkelet-ázsiai száraz időjárás a kínálati kilátásokat is rontotta.
A napraforgóolaj ezzel szemben már a harmadik egymást követő hónapban olcsóbb lett. A piac jelentős fekete-tengeri kínálatra számít, bár a kikötői és szállítási fennakadások mérséklik az árak csökkenését. A repce- és szójaolaj ára szeptemberben lényegében nem változott.
A napraforgóolaj nemzetközi árának mérséklődése a magyar napraforgó-termelők számára is fontos jelzés. Az olaj árának csökkenése ugyanis fékezheti a napraforgómag felvásárlási árának növekedését. Ezzel szemben a magas energiaköltségek és az ukrán export körüli bizonytalanságok továbbra is támaszt adhatnak az áraknak. A repce piaci helyzetét közben a biodízel iránti kereslet és a repceolaj viszonylag stabil árszintje támogathatja.
A hús ára csökkent, miközben a takarmány drágul
A növényi termékekkel ellentétes irányba mozdult a hús világpiaca. A FAO húsárindexe szeptemberben 1,1 százalékkal mérséklődött. A sertés- és baromfihús nemzetközi ára a jelentős exportkínálat következtében csökkent. Az Európai Unióban a nyári hőhullámokat követően javuló állatnövekedés szintén hozzájárult a kínálat erősödéséhez.
Ez azonban az állattartók számára nem feltétlenül kedvező fejlemény. Miközben az értékesítési árak gyengébbek lehetnek, a takarmányként használt gabonafélék drágulása növeli az előállítás költségeit. Ha ehhez magasabb energiaárak is társulnak, az tovább szűkítheti az állattartó gazdaságok jövedelmezőségét.
Nagy különbségek vannak a tejtermékek piacán
A FAO tejtermékár-indexe szeptemberben mindössze 0,1 százalékkal csökkent, az egyes termékkategóriák azonban eltérően teljesítettek. A sajt világpiaci ára mérséklődött, miközben a tejpor drágult, a vaj ára pedig lényegében stagnált. A sovány tejpor ára éves összevetésben 33,1 százalékkal magasabb szintre került, miközben a sajt és a vaj ennél kedvezőbb árszinten maradt.
A magyar tejtermelők számára ezért szintén összetett piaci helyzet alakult ki. Az értékesítési lehetőségeket az egyes tejtermékek eltérő világpiaci mozgása határozza meg, miközben a takarmány- és energiaköltségek emelkedése a termelés oldaláról jelent nyomást.
A cukor is jelentősen megdrágult
A FAO adatai szerint a havi áremelkedés a cukor piacán is erőteljes volt. A cukorárindex szeptemberben 6,1 százalékkal emelkedett, és 2025 áprilisa óta nem tapasztalt szintet ért el. A drágulás mögött több termelő térség időjárási problémái állnak.
Indiában és Thaiföldön a szárazság rontotta a terméskilátásokat, Brazíliában pedig a heves esőzések nehezítették a betakarítást. Az Európai Unióban a kisebb cukorrépa-vetésterület és a kedvezőtlen időjárási körülmények befolyásolják a várható termés mennyiségét. Így a cukor esetében is egyszerre jelentkeznek termelési és kínálati bizonytalanságok.
A magyar boltokban is megjelenhet a világpiaci drágulás
A FAO értékelése szerint a fekete-tengeri és közel-keleti logisztikai problémák, valamint az időjárási szélsőségek már egyre több mezőgazdasági terméket érintenek. Amennyiben ezek a körülmények tartósan fennmaradnak, a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci drágulása idővel a fogyasztói élelmiszerárakba is beépülhet.
Magyarországon a hatást tovább erősíthetik a gyengébb terméseredmények, valamint a szállítás, a szárítás, a tárolás és az élelmiszer-feldolgozás magas energiaköltségei. A helyzet ugyanakkor ágazatonként eltérő következményekkel járhat. A gabonatermelőknek a magasabb világpiaci árak jobb értékesítési lehetőséget jelenthetnek, miközben az állattenyésztők számára ugyanaz a folyamat drágább takarmányt hozhat. A feldolgozóipar magasabb alapanyag- és energiaköltségei pedig végül a fogyasztói árakra is hatással lehetnek.
A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lesz, mennyi ideig maradnak fenn a fekete-tengeri szállítási zavarok, és hogyan alakulnak a meghatározó termőterületek időjárási körülményei. Ezek együttesen dönthetik el, hogy a mostani világpiaci drágulás átmeneti folyamat marad, vagy hosszabb időre magasabb árszint alakul ki az élelmiszerpiacon.
