'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
A magyar agrár-külkereskedelem korábbi húzóágazata, a gabonaexport kifejezetten visszaszorult. Helyette a feldolgozott és „bőrbe kötött” termékek viszik a prímet.
Javult a mérleg, de már más húzza az agrárexportot
Az Agrárközgazdasági Intézet friss piaci elemzése szerint 2026 első hat hónapjában a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 6835 millió eurót, behozatala 5021 millió eurót tett ki. Az agrár-külkereskedelem így 1814 millió eurós aktívumot ért el, ami 77,1 millió euróval több az egy évvel korábbinál. Az exportérték 1,5 százalékkal emelkedett, az importérték gyakorlatilag nem változott, miközben a cserearánymutató 3 százalékkal javult. Vagyis a magyar agrárszektor összességében kedvezőbb feltételekkel tudott külpiacon értékesíteni, mint 2025 első felében.
A 24 árucsoport közül 2026 első felében 10 exportértéke nőtt, 14-é csökkent. A legnagyobb visszaesés a gabonaféléknél látszott: a kivitel értéke 159,2 millió euróval esett vissza, főként a búza és a kukorica árának 10–40 százalékos csökkenése miatt. A mennyiségi visszaesés is jelentős volt: a vizsgált időszakban összesen 25,2 százalékkal kevesebb, 1,9 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből a kukorica 339,1 ezer tonnát, a búza 1,3 millió tonnát tett ki. A kukorica exportvolumene 64,7 százalékkal, a búza kivitt mennyisége pedig 4,2 százalékkal elmaradt 2026 első fél évében az egy évvel korábbitól. Az árpakivitel 241,1 ezer tonna volt, ami 32,8 százalékkal több, mint tavaly.
Az exportoldal legnagyobb nyertesei közé a húsfélék tartoztak: az árucsoport értéke 90,7 millió euróval nőtt. Az árucsoport forgalmának mintegy 90 százalékát rendszerint a sertés-, a marha- és a baromfihús kereskedelme adja. A vizsgált időszakban az utóbbi két termékcsoport exportértéke mintegy harmadával emelkedett, a sertéshúsé viszont 10,3 százalékkal visszaesett. A baromfihúsexportvolumene 136,6 ezer tonna, exportértéke pedig 401,4 millió euró volt.
A húsfélék exportárbevételéből 59 százalékkal részesedett a baromfihús, a teljes agrárexportból pedig 6 százalékkal. Így a harmadik legnagyobb árbevételt biztosító termék lett az állati takarmány és a napraforgóolaj után.
Az állati takarmány és hobbiállat-eledel most is a legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termék volt 2026 első hat hónapjában, és javult az egyenlegünk. Az elsődleges célpiac Románia (116,7 millió euró) volt. A dobogó második fokán egymás mellet helyezkedett el Németország (53,6 millió euró), Olaszország (52,2 millió euró) és Lengyelország (52 millió euró).
Az élő állatok exportárbevétele is emelkedett, mégpedig 88,1 millió euróval. Különösen az élő marha és a baromfi húzott. Az élőmarha-kivitel 38,1 ezer tonnára nőtt, az exportérték pedig 40,5 millió euróra ugrott Izrael esetében, több mint kétszeresére a bázisidőszakhoz képest. A tejexport 25,4 ezer tonnával bővült. Romániába a kivitel 114 ezer tonnát tett ki, ami 18,5 százalékkal több a bázisidőszak mennyiségénél, így Románia maradt ebben az időszakban is a legnagyobb vásárló.
A napraforgó felhúzta az eredményt
Az olajos magvak kereskedelmének aktívuma 4 százalékkal romlott, 167,1 millió eurót tett ki, így a hetedik legnagyobb külkereskedelmi többletet érte el a megfigyelt időszakban. A legfontosabb árucikkeink a repce- és a napraforgómag: az árucsoport exportértékének mintegy háromnegyedét fedte le a két növény 2026 vizsgált időszakában. A repce exportmennyisége 18,4 százalékkal, értéke 12,4 százalékkal visszaesett, a napraforgó kivitt mennyisége pedig 18 százalékkal, 145,2 ezer tonnára csökkent, exportértéke 8,3 százalékkal emelkedett. A napraforgómag exportja a tizennegyedik legnagyobb exportárbevételt eredményezte a termékcsoportok között.
Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi többlete 310,3 millió euró volt, az aktívum 26 százalékos növekedését elsősorban a napraforgóolajnak köszönhette, ami az árucsoport kivitelének közel négyötödét tette ki.
A napraforgóolaj a második legnagyobb külkereskedelmi aktívummal és exportárbevétellel rendelkező élelmiszeripari termékünk volt az év első felében.
Az import oldalon a behozott érték 23 százalékát a margarin adta, ami 3,5 százalékos mérséklődést mutatott 2026 első fél évében.
Zöldség-gyümölcs: továbbra is nettó importőrök vagyunk
Zöldségfélékből 2026 első fél évében 56,7 millió eurós passzívum mutatkozott, ami szinte megegyezett a bázisidőszak értékével. Burgonyából 41,4 ezer tonna, egyéb friss zöldségből 14,6 ezer tonna, káposztafélékből 12,9 ezer tonna került Magyarországra. Paradicsomból 12,5 ezer, hagymából 9,4 ezer, gyökérzöldségből 9,3 ezer tonna érkezett az első fél évben. Az importérték főként a szárított hüvelyes zöldségek, az egyéb friss zöldségek és a paradicsom esetében haladta meg a 2025. első félévi értéket.
A gyümölcsfélék külkereskedelmi egyenlege 23 százalékkal romlott, a passzívum 2026 vizsgált időszakában 261,3 millió eurót tett ki. Az importérték döntő részét a citrusfélék (17 százalék) és a banán (15 százalék) behozatala tette ki.
Feldolgozott zöldség-/gyümölcskészítményekből még aktívumunk van, de ez 27 százalékkal romlott az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport legfontosabb exportterméke, a zöldségkonzerv kivitelének értéke (163,1 millió euró) és mennyisége (100,8 ezer tonna) ugyan nem változott, de gyümölcsléből 17,6 százalékkal kevesebbet tudtunk kiszállítani, és az exportérték is 36,9 százalékkal csökkent a bázisidőszakhoz képest.
Az adatokból az látszik, hogy a gabonaexport visszaesését a takarmányok, a napraforgóolaj és baromfihús kivitele bőségesen ellensúlyozni tudta. A korábban oly fontos kukorica és búza helyett már feldolgozva és „bőrbe kötve” exportáljuk a terményeinket, ami pozitív változásként értékelhető. A feldolgozható gyümölcs mennyisége aggasztó ütemben csökken, ami a légyártás terén súlyos kérdéseket vet fel.
