Az EU MARS-jelentése szerint idén valamennyi fontos növényünk negatív európai csúcsot állít be a terméscsökkenés mértékében.
Június utolsó tíz napjában, majd július közepe táján ismétlődő hőhullámok söpörtek végig Nyugat- és Dél-Európa nagy részén, amelyek számos helyen rekordközeli vagy rekordmagas hőmérsékleteket okoztak – áll az Európai Unió MARS-jelentésében, amelyik a műholdképek alapján tesz termésbecsléseket. Bár az őszi vetésű növények többsége ekkorra már a betakarítás előtt állt, az időjárás nyomott hagyott a terméseredményeken. A legnagyobb bajban azonban a tavaszi vetések vannak – írja az Agroinform.
Ezt tapasztalták az egyes országokban
Spanyolországban Castilla y León régióban „megszorultak a szemek” a kalászokban a hirtelen hősokk hatására. Észak- és Közép-Olaszországban a kukoricát a virágzás időszakában érte a hőstressz és a légköri aszály. Franciaországban az egymást követő hőhullámok mind az őszi, mind a tavaszi vetéseket károsították. A legsúlyosabb veszteségek a nyugati országrészben jelentkeztek, ahol a hőstressz a vízhiánnyal együtt lépett fel. Belgium keleti része, Luxemburg, Németország délnyugati területei, Ausztria, Szlovákia és Csehország leginkább a tavaszi növények fejlődésében tapasztalt visszamaradást és gyengébb termékenyülést. A betakarítást ezekben az országokban korábban kellett megkezdeni a gabonák kényszerérése miatt.
Lengyelország délkeleti része és Ukrajna nyugati területei sem bővelkednek talajnedvességben, de nem várhatók jelentősebb károk a növényállományokban. Lengyelország északkeleti részén egyenesen akadályozták az esők a gabonák betakarítását, és rontották a szemek minőségét. Eközben Észak-Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban és Németországban több helyen is heves viharokat jelentettek. Az erős széllökések, a légzuhatagok és a jégeső szabályszerűen ledaráltak egyes állományokat.
Időjárási anomáliák Európában – Forrás: JRC MARS
Egész Európában Magyarországot érte a legnagyobb kár
A jelentés oldalait végiglapozgatva feltűnő, hogy Magyarország az egyetlen, amelyik szinte minden növény várható hozamát tekintve a vörös zónában van, ami azt jelenti, hogy a terméskiesés mértéke meghaladja a 10 százalékot. Pontosan tudjuk, hogy ez a valóságban 20-25 százalékos csökkenést jelent, amihez mérhetőt csak Franciaország egyes részein tapasztalni. A károk mind az őszi, mind a tavaszi vetésű kultúrákban jelentősek. A táblázatok szerint valamennyi fontos növényünk negatív európai csúcsot állít be a terméscsökkenés mértékében.
A műholdak által látott országos termésátlagok jellemzően 17 százalékkal maradnak el az ötéves átlagtól, amiben már a katasztrofális 2022-es év eredménye is benne van. A kukorica esetén legalább 22 százalékos terméskiesés várható.
- repce: 2,35 t/ha (-17% vs ötéves átlag)
- búza: 4,6 t/ha (-16%)
- tritikálé: 3,6 t/ha (-10%)
- őszi árpa: 4,6 t/ha (-17%)
- kukorica: 4,5 t/ha (-22%)
- silókukorica: 20,9 (-16%)
- napraforgó: 2,1 t/ha (-17%)
Felhívjuk a figyelmet az alábbi térképre, amelyik alapján ma Svédországban sokkal gazdaságosabb búzát termeszteni, mint Magyarországon. Hozzátesszük: kukoricából pedig már csaknem kétszer többet takarítanak be egy hektárról Lengyelországban, mint nálunk.
Búza termésátlagai Európában – Forrás: JRC MARS
Forrás: Agroinform.hu
Indexkép: pexels.com
