Mutatjuk az AKI legfrissebb adatait.
Tojásfronton enyhülés látszik a bolti és a csomagolóhelyi áraknál
Az Agrárközgazdasági Intézet friss piaci elemzése szerint 2026 első hét hónapjában lefelé mozdultak a tojásárak Magyarországon. A ketreces tartásból származó étkezési tojás csomagolóhelyi átlagára 61,67 forint/darab volt, ami 4,0 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.
A mélyalmos tojás ára is mérséklődött, igaz, jóval kisebb ütemben: az M+L méretű termék csomagolóhelyi ára 72,49 forint/darab lett, ami 0,8 százalékos visszaesést jelentett. Ez a gyakorlatban azt mutatja, hogy a drágább, tartásmód szerint megkülönböztetett tojás sem tudott érdemben elszakadni az általános piaci gyengüléstől.
A csirke alapárán is érezhető a visszarendeződés
A baromfihúsnál szintén lefelé mutatnak a rövid távú árjelzések. A vágócsirke termelői ára a 31. héten 420,6 forint/kg volt, ami 7,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A heti összevetésben ugyanakkor már alig változott az ár, csak 0,2 százalékkal csökkent a 30. héthez képest.
A feldolgozóknál és a kereskedelemben is vegyes a kép. A 65 százalékos egész csirke feldolgozói értékesítési ára 245,84 euró/100 kg volt Magyarországon, ami 1,3 százalékos éves emelkedés, és 1,5 százalékos heti növekedés. Vagyis a termelői oldal gyengébb, miközben a feldolgozott termékeknél már mutatkozik némi árstabilizálódás.
Az uniós piacon is eltérnek az irányok
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban a 65 százalékos egész csirke értékesítési ára 289,94 euró/100 kg volt 2026 31. hetében, ami 3,6 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Magyarország ezzel 245,84 euró/100 kg-os szintjén az uniós átlag alatt maradt.
Ez a termelőknek azt üzeni, hogy a hazai csirke nemzetközi összevetésben továbbra is olcsóbb, ugyanakkor az uniós árnyomás a teljes piacra kihat. A legmagasabb szinteket a jelentés szerint Németország (461,00 euró/100 kg) és Ausztria (377,33 euró/100 kg) mutatta, míg Lengyelországban 187,44 euró/100 kg-ra esett az ár.
Erősödő export, gyengülő import: a külkereskedelem segíthet
A hazai baromfihús-külkereskedelemben kedvezőbb egyenleg rajzolódik ki. A KSH adatai alapján 2026 első fél évében Magyarország 135,438 tonna baromfihúst exportált, ami 29,6 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. Az export értéke 147,870 millió forintra nőtt, vagyis 21,9 százalékkal haladta meg a 2025. január–júniusi szintet.
Az import ezzel szemben visszaesett: a behozott mennyiség 20,219 tonna volt, ami 22,4 százalékos csökkenést jelentett, az érték pedig 22,577 millió forintra mérséklődött. A számok alapján a hazai termelők és feldolgozók számára a külpiaci értékesítés most fontosabb kapaszkodó lehet, mint a belföldi árak gyors emelkedése.
A takarmány is olcsóbb lett, de a piac még nem fordult meg
A brojlertápok ára is enyhült júniusban a tavalyi szinthez képest. Az indítótáp értékesítési ára 144 108,9 forint/tonna volt, ami 9,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nevelőtáp ára 141 934,9 forint/tonnára, a befejezőtápé pedig 135 994,4 forint/tonnára csökkent.
Ez enyhítheti a termelési költségeket, de a baromfiszektorban jelenleg inkább az látszik, hogy a költségoldali könnyebbség és a gyengébb élőállat-árak egyszerre hatnak. A tojásnál és a csirkénél is visszafogottabb árszint alakult ki, miközben a külkereskedelmi adatok szerint a piac még keresi az egyensúlyt.
Az AKI adatai alapján tehát a baromfiszektorban most nem egyetlen nagy árrobbanás vagy -zuhanás, hanem lassú igazodás zajlik: a belföldi árak enyhülnek, miközben az export erősödése tartja életben a reményt, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabb pályára állhat a piac.
