Ukrajna exportpotenciálja 40 százalékkal csökkenhet a tavalyi évhez képest. De mi van, ha ez mind az EU-ban köt ki?
Történelmi csúcs közelébe ugrik az EU importszükséglete
Már írtunk róla, hogy hazánkban uniós viszonylatban extrém rosszak a terméskilátások: az ötéves átlagtól legalább 22 százalékkal rosszabb termésátlagra van kilátás a kukoricatermesztésben. A hozamcsökkenésben a második legnagyobb visszaesést a francia gazdaságokban látni: legalább 15 százalékos a mínusz az ötéves átlaghoz viszonyítva. Olaszország 14, Szlovákia és Csehország egyaránt 10 százalékos kieséssel számolhat a MARS rendszer július végi becslése alapján. Eközben Lengyelországban csak minimális hozamcsökkenés várható, 7 tonna feletti átlagokra számítanak az elemzők, míg Horvátországban a 7,5 tonnát is meghaladó, kiváló eredménnyel kalkulálnak.
Hozzá kell tennünk, hogy az összességében gyenge európai kukoricatermés kisebb termőterülettel is párosul.
Az EU Bizottság ezért kevesebb, mint 52 millió tonnás termést vár a közösségtől, ami 14 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, és 25 millió tonnára növeli az importigényt.
Ennél nagyobb importmennyiségre (26 mio. t) csak egyszer volt példa az EU történetében, amikor a 2022-es orosz-ukrán háború kitörését követően egy nagy termésű szezon eredményét kellett levezetnie Ukrajnának. Ekkor 15 millió tonna tengerit fogadott ebből az irányból az unió. Idén június végéig már csak szűk 8 millió tonna kukorica érkezett ukrán területről a közösségbe.
A legfontosabb beszállítók exportlehetőségei
Fontos uniós beszállítók még az amerikai kontinens nagy termelői. Brazíliában jó volt a kukoricatermés, a safrinha exportja elkezdődött. Az elemzők azonban a helyi etanol-boom és a takarmányipari felhasználás miatt legfeljebb egymillió tonnával nagyobb kivitelt várnak a tavalyinál, ami 42-43 millió tonna kukoricát jelent. Az USA-ban 6 százalékkal csökkenhet a termelés az előző szezonhoz képest, az exportálható mennyiségben 2-2,5 millió tonna körüli visszaesés várható (82 mio t).
Ezek nem számottevő változások. Ukrajna exportteljesítményében viszont drasztikus változás áll be. Az orosz támadások miatt akadozó fekete-tengeri export miatt az USDA lényegesen csökkentette az ország várható kukoricakivitelét: a júliusi becslésben szereplő 23 millió tonna helyett már csak 14 millió tonnás kivitelre számít. Ez a tavalyi eredménytől 10 millió tonnával (-42%) maradna el.
Mi van, ha mind a 14 millió tonna az EU-ban landol?
Mint fentebb láttuk, 2022/23-ban (szintén aszályt követően) az EU mindenkori rekordot írt a kukorica importjában, és 15 millió tonna terményt fogadott Ukrajnából, lényegében a Dunán, kötött pályán és közúton, hiszen akkor sem működtek a kikötők. Bár a Duna most nem hajózható gazdaságosan, ősztől változhat a helyzet, így lehetséges lenne 14 millió tonna ukrán kukoricát felszívni, főként, ha olcsón adják.
A párizsi Euronext árutőzsdén a novemberi kukorica határidős jegyzése tonnánként 249,25 euróra emelkedett. Az áremelkedés jelzi az európai hiányt, ugyanakkor fékezi az amerikai kontinens kínálata. A magyarországi, 72-76 ezer forintos telephelyi ár a terméskilátások tükrében mélységesen veszteséges termelést jelent. A párizsi árszint elméletben adna még 1-2 ezer forint mozgásteret, főként hogy a lengyel kukorica termelői ára is 77 ezer forintnak felel meg. Csakhogy keletről, az ukrán szállítási nehézségek fokozódásával nőni fog a nyomás a határunkon.
Pillanatnyilag tonnánként 190 dollárért (kb. 61 ezer Ft) veszik át az Ukrajna nyugati határára érkező takarmánykukoricát a kereskedők. A dunai kikötőkbe történő szállítás esetén pedig tonnánként 8500–9000 hrivnya (kb. 60–63 ezer Ft) az átvételi ár. A hírek szerint az új termésért is ennyit kínálnak.
