Az aszály, a likviditás és a vízgazdálkodás került az uniós agrárminiszteri egyeztetés középpontjába.
Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása, az aszály okozta veszteségek, a gazdálkodók romló likviditási helyzete és a mezőgazdaság alkalmazkodóképessége állt a 2026. szeptember 8-i informális uniós agrárminiszteri találkozó sajtótájékoztatójának középpontjában.
Christophe Hansen uniós mezőgazdasági biztos arról beszélt, hogy az Európai Bizottság tavasszal és nyáron is szorosan figyelemmel kísérte a helyzetet, szeptember 1-jén pedig európai gazdaszervezetek képviselőivel is egyeztetett. A biztos szerint a mezőgazdaságban jelentős gazdasági veszteségekkel kell számolni, miközben a károk teljes mértéke még nem ismert.
Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy az időjárási szélsőségek nemcsak anyagi, hanem komoly fizikai és mentális terhet is jelentenek a gazdálkodóknak. Példaként említett egy francia termelőt, aki saját elmondása szerint 48 Celsius-fokos hőmérsékletben dolgozott az üvegházában azért, hogy megmentse a termést, miközben az átlagosnál többszörös munkaráfordításra volt szüksége.
Más térségekben egészen más problémák jelentkeztek: hegyvidéki állattartó területeken például olyan vízfolyások száradtak ki, amelyek korábban természetes vízellátást biztosítottak a szarvasmarháknak, ezért a vizet máshonnan kellett az állatokhoz szállítani.
Rugalmasabb KAP-szabályokat sürget Brüsszel
A Bizottság arra emlékeztette a tagállamokat, hogy a közös agrárpolitika jelenlegi rendszerében több olyan rugalmassági lehetőség is rendelkezésre áll, amelyet rendkívüli időjárási helyzetekben alkalmazni lehet.
Ezek közé tartozik egyes KAP-kifizetések előrehozása, amellyel gyorsabban javítható a gazdaságok likviditása.
Hansen szerint jelenleg éppen ez az egyik legsürgetőbb feladat, mivel sok termelő számára a működés fenntartásához rövid távon az azonnal hozzáférhető források jelentik a fő segítséget.
Rendkívüli természeti körülmények esetén lehetőség nyílhat egyes kötelezettségektől való eltérésre is.
A rugalmasság nem kizárólag a közös agrárpolitikára terjed ki. A nitrátirányelv végrehajtásában például a trágyakijuttatás időzítését is hozzá lehet igazítani a konkrét éghajlati és talajviszonyokhoz.
A biztos szerint a merev naptári szabályozás helyett egyre inkább olyan rendszerre van szükség, amely figyelembe veszi a tényleges körülményeket.
Akár 1,6 milliárd euró is elérhető lehet
A műtrágyapiaci és energiaköltség-válság kezelésére az Európai Bizottság 540 millió eurós rendkívüli támogatási csomagot biztosított az uniós gazdálkodóknak.
A tagállamok ezt saját forrásból akár 200 százalékkal is kiegészíthetik, így a teljes támogatási összeg megközelítheti az 1,6 milliárd eurót.
Hansen szerint ezek a források 2027 februárjáig gyorsan eljuthatnak a termelőkhöz, ugyanakkor ehhez arra is szükség van, hogy a tagállamok mielőbb döntsenek a nemzeti kiegészítésekről.
A biztos hangsúlyozta: a támogatást nem kizárólag műtrágyavásárlásra kell értelmezni. Az energiaköltségek, az üzemanyagárak és az aszály együttesen súlyos likviditási problémát okoznak, ezért a legfontosabb cél az, hogy a gazdaságok rövid távon működőképesek maradjanak.
Hogy ez elegendő-e, arról megoszlanak a vélemények.
A jelenlegi válság kezelése önmagában nem elég
Az Európai Bizottság szerint a gyors pénzügyi segítség mellett a mezőgazdaság hosszabb távú ellenálló képességét is erősíteni kell.
A következő közös agrárpolitika eszközei között fontos szerepet kaphatnak a hatékonyabb öntözési rendszerek, a precíziós technológiák, valamint azok a talajművelési és gazdálkodási megoldások, amelyek javítják a talaj vízmegtartó képességét.
A találkozón széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy a vízgazdálkodás az európai mezőgazdaság egyik meghatározó kérdésévé vált.
Hansen szerint még az északi tagállamokban, köztük Svédországban is egyre gyakrabban merül fel a mezőgazdasági vízellátás és a megfelelő infrastruktúra szükségessége.
Öntözés nélkül egyre nagyobb a kockázat
Az ír agrárminiszter saját országának példájával érzékeltette a probléma súlyát. Az idei aszály során az ír kertészeti ágazatban komoly termelési korlátot jelentett, hogy sok gazdaság nem rendelkezett megfelelő öntözési infrastruktúrával.
Az ír burgonyatermő területeknek mindössze mintegy ötödén állt rendelkezésre öntözés, és ezeken a területeken a termés lényegesen kedvezőbben alakult, mint az öntözetlen állományokban.
Írország ezért módosította a kertészeti beruházási támogatások feltételeit, hogy a már benyújtott pályázatok egy részét szükség esetén öntözési célokra lehessen átcsoportosítani.
A miniszter szerint a kertészeti ágazat különösen sérülékeny, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az időjárási szélsőségekkel szembeni alkalmazkodásra.
Talaj, növényállomány és nitrogén: már a gyakorlatban is látszanak az eredmények
Az ír mezőgazdasági kutatásokban olyan gyepgazdálkodási rendszereket is vizsgálnak, amelyek a hagyományos egyfajú perjeállományok helyett több növényfajt kombinálnak.
A bemutatott kísérletekben a többkomponensű gyepek mélyebb és kiterjedtebb gyökérzettel rendelkeztek, ami javíthatja a talaj vízhasznosítását.
Egyes növényfajok a nitrogén talajban történő megkötéséhez is hozzájárulnak, ami mérsékelheti a mesterséges nitrogénműtrágyáktól való függőséget.
Az ír miniszter szerint ez jól példázza, hogy a környezetvédelmi célok és a gazdasági érdekek nem feltétlenül állnak egymással szemben: bizonyos technológiák és gazdálkodási módszerek egyszerre csökkenthetik a költségeket és a kibocsátásokat.
A biztosítási rendszereket is fejlesztenék
Az uniós agrárbiztos szerint a mezőgazdaság ellenálló képességének növeléséhez nemcsak beruházásokra, hanem fejlettebb biztosítási rendszerekre is szükség van.
Jelenleg Európában a mezőgazdasági termelés jelentős része nem rendelkezik megfelelő biztosítási védelemmel.
Hansen szerint ehhez a tagállamok és a gazdálkodók együttműködésére is szükség lesz, hiszen a megfelelő biztosítások a gazdasági kockázatok egy részét levehetik a termelők válláról.
Ez a generációváltás szempontjából is fontos lehet. A biztos szerint egy fiatal vállalkozó nehezebben vállalja a mezőgazdasági termelés kockázatait, ha az időjárási és piaci bizonytalanságok túl magasak.
Az állattenyésztésben a metánkibocsátás mérése is napirenden van
Az egyeztetésen külön téma volt az állattenyésztésből származó biogén metán elszámolása.
Hansen hangsúlyozta, hogy az egyes állattartási rendszerek kibocsátása jelentősen különbözhet egymástól. A takarmányozás, a tartástechnológia és a genetika egyaránt befolyásolja, hogy egy állat mennyi metánt bocsát ki.
Az Írországban bemutatott kutatások során olyan szarvasmarhákat vizsgáltak, amelyeknél konkrétan mérik a metánkibocsátást.
Egy ismertetett összehasonlításban az egyik állat 23 százalékkal kevesebb metánt bocsátott ki, miközben a vágott test tömege 4 százalékkal magasabb volt.
Az ír fél szerint ez arra utal, hogy a genetikai szelekció segítségével egyszerre lehet javítani a termelési hatékonyságot és csökkenteni az állattenyésztés kibocsátását.
A Bizottság ugyanakkor egyelőre nem foglalt állást abban, hogy a biogén metánt más módon kell-e elszámolni, mint az egyéb eredetű metánkibocsátást. Erről szeptember 16-án külön szakmai egyeztetésre kerül sor, és Hansen szerint a döntést tudományos bizonyítékokra kell alapozni.
Az állattenyésztés jövedelmezőségét is javítani kell
A sajtótájékoztatón szóba került az európai állatállomány csökkenése is.
Hansen szerint több tagállamban politikai beavatkozás nélkül is folyamatosan visszaesik az állatlétszám. Ennek egyik oka, hogy sok térségben az állattartás jövedelmezősége romlik.
A Bizottság ezért a jövőbeli KAP-ban nagyobb lehetőséget biztosítana a termeléshez kötött támogatások alkalmazására.
Ez különösen azokban a térségekben lehet fontos, ahol az állattartás nehezebb természeti adottságok között zajlik, például hegyvidéki vagy távoli régiókban.
Hansen példaként említette, hogy Franciaország célzottabban támogathatná a legeltetésre alapozott húsmarhatartást az ilyen térségekben.
Csökkentenék Európa takarmányimport-függőségét is
Az állattenyésztési stratégia szorosan összekapcsolódik az uniós fehérjestratégiával.
Európa ugyanis jelenleg jelentős mértékben függ az importált fehérjetakarmányoktól.
A Bizottság szerint ezért olyan növénytermesztési és gyepgazdálkodási rendszereket kell ösztönözni, amelyek magasabb fehérjetartalmú takarmányt képesek előállítani, miközben mérséklik a termelés környezeti terhelését.
Az uniós termelők egyenlő versenyfeltételeket várnak
Hansen kitért a kereskedelempolitikára is. Szerinte az európai gazdák számára fontos, hogy az importált termékekre lehetőség szerint hasonló termelési előírások vonatkozzanak, mint az uniós termelésre.
A biztos hangsúlyozta, hogy a gazdák nem különleges bánásmódot várnak, hanem olyan versenyfeltételeket, amelyek mellett nem kerülnek hátrányba a szigorúbb európai követelmények miatt.
A Bizottság ezért több területen a termelési standardok nagyobb kölcsönösségét szorgalmazza, beleértve az egyes növényvédőszer-maradékokra vonatkozó szabályokat is.
A trágyakijuttatásnál a talajállapot legyen a döntő
Különösen éles vita alakult ki a trágyakijuttatási időszakokról.
Hansen szerint az időjárás változása egyre több esetben kérdőjelezi meg a kizárólag naptári dátumokra épülő szabályozás ésszerűségét.
Példaként említett egy termelőt, akinek augusztus 15-ig lett volna lehetősége kijuttatni a trágyát, miközben a talaj akkorra az aszály miatt gyakorlatilag teljesen kiszáradt.
Ilyen körülmények között a kijuttatás agronómiai és környezetvédelmi szempontból sem feltétlenül indokolt.
A biztos szerint több tagállam – köztük Hollandia – már reagált hasonló helyzetekre, és a jövőben egyre fontosabb lesz, hogy a tényleges talaj- és időjárási viszonyokhoz igazítsák a szabályokat.
Írország különbséget tenne műtrágya és szerves trágya között
Az ír agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a műtrágya és a szerves trágya kijuttatását nem lehet azonos módon kezelni.
Írországban a műtrágya kijuttatásának határideje szeptember 15., míg a szerves trágyáé október 1.
A miniszter szerint a műtrágyázási időszak meghosszabbítása ősszel már kevés plusz fűhozamot eredményezhetne, miközben növelné a vízminőségi kockázatokat.
A szerves trágyák esetében ugyanakkor más a helyzet, különösen azért, mert az aszály idején több gazdaságban a szokásosnál korábban kellett istállózni az állatokat, ami növelte a hígtrágyatárolók terhelését.
A gazdálkodók számára ezért azt javasolta, hogy ha a talajállapot megfelelő, és a kijuttatás környezetvédelmi szempontból biztonságosan elvégezhető, ne halasszák indokolatlanul a hígtrágya kijuttatását.
Egy esetleges határidő-hosszabbításról azonban csak az aktuális időjárási és talajviszonyok ismeretében lehet dönteni.
A válságtartalék önmagában kevés lehet
A találkozón többször szóba került az uniós mezőgazdasági válságtartalék is.
A jelenlegi keret évi 450 millió euró nagyságrendű, ami egyetlen nagyobb tagállami válság esetén is gyorsan kimerülhet.
A biztos szerint ez uniós szinten korlátozott mozgásteret jelent, ezért a jövőben a válságkezelési eszközök megerősítésére lesz szükség.
A tervek szerint az uniós biztonsági háló forrásait növelnék, ugyanakkor az agrárbiztos hangsúlyozta: a támogatási rendszerek mellett a biztosítás, az öntözés, a vízgazdálkodás, a kutatás és az innováció együtt teremthetik meg az európai mezőgazdaság hosszabb távú ellenálló képességét.
Az informális agrárminiszteri találkozó egyik legfontosabb üzenete így az volt, hogy a szélsőséges időjárás kezelése már nem pusztán rendkívüli válságintézkedéseket igényel. Az uniós mezőgazdaság számára egyre inkább olyan gazdálkodási és támogatási rendszerre van szükség, amely képes alkalmazkodni a változó éghajlati, gazdasági és piaci körülményekhez.
