A betakarítás közeledtével fogynak a vadkárt szenvedett gazdálkodók lehetőségei: az állomány learatása után már rendkívül nehéz, akár lehetetlen hitelt érdemlően megállapítani a kár tényét és nagyságát.
A napraforgó betakarítása számos térségben megkezdődött, és közeledik a kukorica aratása is. A munkák előtt a vadkárral érintett gazdálkodóknak különösen fontos ellenőrizniük tábláikat, mert a betakarított állományban utólag már nem, vagy csak erősen korlátozottan bizonyítható a károsítás mértéke.
A 2026-os év a vadállomány és a vadgazdálkodók számára is rendkívüli nehézségeket hozott. A tartós szárazság, az aszály és a hosszan tartó kánikula miatt a vadak természetes táplálék- és vízforrásai beszűkültek. Ez tovább növelheti annak veszélyét, hogy a vadállomány a mezőgazdasági táblákon keressen táplálékot vagy nedvességet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása ezért arra figyelmeztet, hogy a vadászatra jogosultaknak és a gazdálkodóknak egyaránt fokozott figyelemmel, együttműködve kell eljárniuk. Ha pedig vita alakul ki a kár tényéről vagy mértékéről, pontosan be kell tartani a törvényi határidőket.
Öt nap áll rendelkezésre a kár bejelentésére
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény alapján a károsultnak a vadkár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölnie kártérítési igényét a kárért felelős személlyel.
Ez mezőgazdasági vadkár esetén rendszerint az adott területen vadászatra jogosult szervezetet, jellemzően a vadásztársaságot jelenti.
A bejelentésnek igazolható módon kell megtörténnie. A későbbi jogvita elkerülése érdekében célszerű minden iratot, tértivevényt és elektronikus visszaigazolást megőrizni. Hasznos lehet a károsodott állományról dátummal és helymeghatározással ellátott fényképeket vagy videófelvételeket is készíteni.
A bejelentésben ajánlott egyértelműen feltüntetni:
- a károsult és a gazdálkodó adatait;
- a kárral érintett terület helyét és helyrajzi számát;
- a termesztett növényt;
- a kár észlelésének időpontját;
- a károsítás feltételezett időszakát;
- a vadkár jellegét és becsült kiterjedését;
- valamint a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat.
Elsőként egyezségre kell törekedni
A bejelentést követően a gazdálkodónak és a vadászatra jogosultnak lehetősége nyílik arra, hogy megállapodjanak a kártérítés összegéről és módjáról.
Ha az igény közlését követő öt napon belül nem születik egyezség, a károsultnak újabb öt nap áll rendelkezésére, hogy a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől kérje a kárfelmérési eljárás lefolytatását.
A kérelmet írásban vagy szóban is elő lehet terjeszteni, a bizonyíthatóság érdekében azonban az írásbeli forma a biztonságosabb.
A határidők elmulasztása esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint. Erre azonban nem érdemes előre megoldásként tekinteni: a gazdálkodó akkor jár el a legbiztonságosabban, ha minden határidőt pontosan betart.
Három munkanapon belül szakértőt kell kirendelni
A jegyző a kérelem alapján kárfelmérési eljárást indít, és három munkanapon belül megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőt rendel ki.
A szakértő feladata, hogy a helyszínen, az egységes vadkárfelmérési útmutató alapján megállapítsa:
- történt-e vadkár;
- mely vadfaj okozhatta a károsítást;
- mekkora terület érintett;
- milyen mértékű hozamveszteség következett be;
- és mekkora lehet a megtérítendő kár összege.
A szakértőnek a kirendeléstől számított öt napon belül el kell végeznie a helyszíni felmérést. A vizsgálatról jegyzőkönyv készül, amelyet haladéktalanul át kell adni a jegyzőnek.
A késedelmesen bejelentett kárt is fel kell mérni. Ilyen esetben azonban a késedelem miatt bizonytalanná váló körülményeket a bejelentő terhére veszik figyelembe. Minél több idő telik el a károsítás és a felmérés között, annál nehezebb lehet egyértelműen meghatározni a vadkár tényleges nagyságát.
A felek észrevételt tehetnek a jegyzőkönyvre
A kárfelmérés eredményét egyik félnek sem kell észrevétel nélkül elfogadnia. A károsult gazdálkodó és a vadászatra jogosult egyaránt jelezheti, ha nem ért egyet:
- a vadkár tényének megállapításával;
- a károsodott terület nagyságával;
- a hozamveszteség mértékével;
- a számítás módjával;
- vagy a felmérés valamely körülményével.
Az észrevételt már a helyszínen érdemes rögzíttetni a kárfelmérési jegyzőkönyvben. A szóbeli kifogás önmagában később nehezebben bizonyítható.
Ha igazságügyi szakértő végzi a felmérést, annak időpontjáról legalább öt nappal korábban, igazolható módon értesítenie kell a vadászatra jogosultat.
Másik szakértő is kérhető
Ha a felek a szakértői felmérés után sem tudnak megegyezni, bármelyikük kérheti újabb szakértő kirendelését.
Ezt az egyezség meghiúsulásától számított három munkanapon belül kell kezdeményezni. Az újabb szakértői eljárás költségét a kérelmezőnek előlegeznie kell.
A második felmérés iránti igényt is ajánlott írásban, igazolható módon benyújtani. A dokumentumban célszerű pontosan megjelölni, hogy a fél miért vitatja az első szakvéleményt, és annak mely megállapításaival nem ért egyet.
Újabb vizsgálat előtt nem szabad learatni a táblát
A betakarítás előtt álló kukorica- és napraforgótáblák esetében ez a legfontosabb gyakorlati szabály:
Ha valamelyik fél újabb szakértő kirendelését kérte, a kárral érintett terményt csak a második szakértői vizsgálat befejezése után szabad betakarítani.
Az állomány learatásával ugyanis eltűnhetnek vagy jelentősen megváltozhatnak azok a nyomok, amelyek alapján meg lehetne állapítani a károsítás eredetét és nagyságát. Az aratás nemcsak a növényállományt távolítja el, hanem a taposási, rágási és egyéb jellegzetes vadkárnyomokat is megsemmisítheti.
Ha a gazdálkodó a második vizsgálat előtt betakarítja az érintett állományt, jelentősen gyengítheti, szélsőséges esetben teljesen ellehetetlenítheti saját bizonyítási helyzetét.
Ez komoly gyakorlati nehézséget okozhat, hiszen az aratás optimális időpontját az időjárás, a termény nedvességtartalma, a rendelkezésre álló gépkapacitás és a következő munkafolyamatok is meghatározzák. A bizonyíthatóság érdekében azonban meg kell várni az ismételt helyszíni vizsgálat befejezését.
Az eljárás a betakarítást is késleltetheti
Az újabb szakértő kirendelése több napot vehet igénybe. A jegyzőnek ismét időre van szüksége a szakértő kijelöléséhez, a szakértőnek pedig a helyszíni szemle megszervezéséhez és lebonyolításához.
A NAK arra is felhívta a figyelmet, hogy az agrárágazati szakértőkre vonatkozó korábbi jogszabályt 2025. december 24-én hatályon kívül helyezték, ezért jelenleg nincs hatályos ágazati szakértői névjegyzék a mezőgazdasági vadkárok területén.
A jegyzők így jellemzően igazságügyi szakértőt rendelhetnek ki, vagy a korábbi szakértői listák alapján kereshetnek megfelelő szakembert. Az értesítési kötelezettségek miatt ez hosszabb átfutási időt eredményezhet, amivel a betakarítás megtervezésekor is számolni kell.
Éppen ezért fontos, hogy a gazdálkodó ne az aratás előtti utolsó pillanatban kezdje meg az ügyintézést. A táblák rendszeres ellenőrzése és a kár azonnali dokumentálása többnapos késedelmet előzhet meg.
A jegyző nem dönti el véglegesen a kártérítési vitát
A szakértői jegyzőkönyv alapján a jegyző megkísérli létrehozni a felek közötti egyezséget. Ha sikerül megállapodni, az ügy lezárható.
Ha azonban nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző megszünteti az eljárást. A kárigény további érvényesítésére ebben az esetben bírósági úton van lehetőség.
A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül indíthat pert a kár megtérítése érdekében.
Ez a harmincnapos határidő jogvesztő. Elmulasztása esetén nem lehet arra hivatkozni, hogy a polgári jog általános elévülési ideje ennél hosszabb. Aki nem fordul időben bírósághoz, elveszítheti a lehetőségét követelése érvényesítésére.
Ezeket a határidőket kell észben tartani
A vadkárigény érvényesítésének legfontosabb lépései:
- Öt nap: a kár bekövetkezésétől vagy észlelésétől számítva ennyi idő áll rendelkezésre az igény írásbeli közlésére a vadászatra jogosulttal.
- Újabb öt nap: ha a közléstől számított öt napon belül nincs egyezség, a károsultnak ezt követően öt napon belül kell a jegyzőhöz fordulnia.
- Három munkanap: a jegyzőnek ennyi időn belül kell kirendelnie a szakértőt.
- Öt nap: a szakértőnek a kirendelésétől számítva ennyi idő alatt kell elvégeznie a helyszíni felmérést.
- Három munkanap: az első felmérést követő sikertelen egyezségi kísérlet után ezen a határidőn belül kérhető másik szakértő.
- Harminc nap: a jegyzői eljárást megszüntető végzés véglegessé válása után ennyi idő áll rendelkezésre a bírósági kereset benyújtására.
A megelőzés mindkét fél közös érdeke
A vadkár rendezése során a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak együttműködése alapvető jelentőségű. A 2026-os aszályos évben a vadállomány víz- és táplálékellátása is nehezebbé vált, ami a vadgazdálkodókra a szokásosnál nagyobb terhet rótt.
A vad itatásáról, az itatók kihelyezéséről és rendszeres feltöltéséről gondoskodó vadászatra jogosultak, valamint az együttműködő mező- és erdőgazdálkodók munkája hozzájárulhat a konfliktusok és a mezőgazdasági károk mérsékléséhez.
Ha azonban a megelőzés ellenére vadkár keletkezik, a gazdálkodónak gyorsan kell cselekednie. A legfontosabb szabály egyszerű: a károsodást azonnal dokumentálni és öt napon belül bejelenteni kell, vitás szakértői felmérés esetén pedig az újabb vizsgálatig nem szabad learatni az érintett állományt.
