Leszakadóban az európai mezőgazdaság? Megdöbbentő számok láttak napvilágot

Miközben Brazília és Kanada mezőgazdasági termelése látványosan bővült, az Európai Unió agrárkibocsátása alig növekedett az elmúlt években. Egy új tanulmány szerint a magas költségek, a szigorú szabályozás és az innováció lassú terjedése egyre nagyobb versenyhátrányt okozhat az európai gazdálkodóknak.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság agrárgazdasága egyre nehezebben tart lépést a világ jelentős mezőgazdasági termelőivel. Miközben az Egyesült Államok, Brazília, Kína, Kanada és India folyamatosan növeli agrárkibocsátását, az európai gazdálkodók fejlődését több tényező is hátráltatja. A magas termelési költségek, a klímaváltozás következményei, a szigorú szabályozási környezet és az innovációk lassú bevezetése egyaránt hozzájárulhatnak a versenyhátrány növekedéséhez. Erre hívja fel a figyelmet egy tanulmány, amely az Oxford Economics gazdasági elemzésére, több mint 8000 európai fogyasztó véleményére, valamint nyolc európai ország gazdálkodóival készített részletes interjúkra támaszkodik.

A kutatás nemcsak a mezőgazdasági teljesítmények közötti különbségeket vizsgálta, hanem azt is, milyen szerepet játszhatnak a korszerű technológiák és a szabályozási feltételek az európai agrárgazdaság jövőjében.

Az európai növénytermesztés a teljes gazdaságra hatással van

A mezőgazdaság gazdasági jelentősége messze túlmutat a szántóföldeken megtermelt növények értékén. A termelés számos kapcsolódó ágazat működését támogatja, a feldolgozóipartól kezdve a szállításon és a kereskedelmen át egészen a különböző szolgáltatásokig. A tanulmány számításai szerint az Európai Unió szántóföldi növénytermesztése évente mintegy 246 milliárd euróval, azaz hozzávetőleg 99 138 milliárd forinttal járul hozzá a közösség bruttó hazai termékéhez. Az Egyesült Királyságban ugyanez a gazdasági hozzájárulás 5,7 milliárd euróra, vagyis megközelítőleg 2297 milliárd forintra tehető.

A növénytermesztés közvetett gazdasági hatása szintén számottevő. A kutatás alapján minden, az ágazatban létrehozott egymilliárd eurónyi érték további közel hárommilliárd euró hozzáadott értéket eredményezhet a kapcsolódó gazdasági tevékenységekben. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági teljesítmény változása nem kizárólag a termelőket érinti. A termelés bővülése vagy visszaesése az élelmiszeriparra, a logisztikára, a kereskedelemre és más gazdasági szereplőkre is hatással lehet.

Alig növekszik az európai agrárkibocsátás

A nemzetközi összehasonlításból jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes országok mezőgazdasági teljesítménye között. Az Oxford Economics elemzése szerint az Európai Unió szántóföldi növénytermesztésének kibocsátása 2011 és 2023 között éves átlagban mindössze 0,1 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Királyságban ugyanezen időszak alatt lényegében stagnált a termelés.

Ezzel szemben a világ mezőgazdasági kibocsátása átlagosan évi 2 százalékkal bővült. Az Egyesült Államokban körülbelül 1 százalékos éves növekedést mértek, míg Kínában, Kanadában és Indiában 2–3 százalék közötti ütemet regisztráltak.

Brazília ennél is gyorsabban fejlődött: mezőgazdasági kibocsátása éves átlagban 3,3 százalékkal növekedett. A számok alapján az európai mezőgazdaság fejlődési üteme jelentősen elmarad több fontos nemzetközi versenytársétól. A különbség hosszabb távon különösen fontos lehet, hiszen a tartósan lassú növekedés hatással lehet a termelési kapacitásokra, az exportlehetőségekre és az európai mezőgazdasági vállalkozások gazdasági mozgásterére.

Brazília és Kanada jelentős növekedést ért el

A hosszabb időtávot vizsgáló adatok még szemléletesebben mutatják a különbségeket. A tanulmány szerint az Európai Unió mezőgazdasági termelése mindössze 2 százalékkal haladta meg az előző évtizedben elért szintet. Eközben az Egyesült Államokban 16 százalékos, Kanadában 44 százalékos, Brazíliában pedig 51 százalékos növekedést mértek.

A különbségek arra utalnak, hogy a globális agrártermelés bővüléséből egyes Európán kívüli országok jóval nagyobb részt tudtak kihasználni. A tanulmány készítői szerint az európai versenyképesség javításához olyan feltételekre lenne szükség, amelyek elősegítik a termelékenység növelését és a korszerű gazdálkodási megoldások elterjedését.

Az innováció lassú terjedése is növelheti a versenyhátrányt

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az európai gazdálkodók sok esetben lassabban férnek hozzá az új technológiákhoz, mint más jelentős agrártermelő országokban működő versenytársaik. Miközben a termelési kihívások gyorsan változnak, a kutatási eredmények és az új megoldások gyakorlati alkalmazása gyakran hosszadalmas folyamat. A világ más térségeiben a gazdálkodók sok esetben hamarabb használhatnak új vetőmagokat, növényvédelmi technológiákat és digitális rendszereket.

Az Oxford Economics elemzése szerint ezeknek az eszközöknek fontos szerepük lehet a klímaváltozásból és a geopolitikai bizonytalanságokból eredő kockázatok mérséklésében.

A korszerű technológiák alkalmazása hozzájárulhat a termelés hatékonyságának javításához, az erőforrások tudatosabb felhasználásához és a gazdaságok alkalmazkodóképességének erősítéséhez. A tanulmány arra is rámutat, hogy a mezőgazdasági innováció nem csupán a nagyobb termésmennyiség elérését szolgálhatja. A fejlesztések a termelési bizonytalanságok csökkentésében és az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartásában is szerepet játszhatnak.

Milyen technológiák segíthetik az európai gazdálkodókat?

A jelentés készítői szerint az európai mezőgazdaság számára szélesebb technológiai választék biztosítása lenne indokolt. Ennek részeként több fejlesztési területet is kiemelnek.

• Új vetőmag-technológiák és nemesítési eljárások – Az innovatív vetőmagok és korszerű növénynemesítési megoldások segíthetnek a termelőknek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. A kutatás szerint a gyorsabban elérhető fejlesztések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdálkodók eredményesebben reagáljanak a termelési kockázatokra.

• Korszerű növényvédelmi megoldások – A növényvédelmi technológiák fejlesztése szintén fontos terület. Az új készítmények és eljárások lehetőséget adhatnak arra, hogy a termelők a változó károsítóhelyzethez igazítsák védekezési stratégiáikat. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az új megoldások piacra jutását jelentősen befolyásolják az engedélyezési folyamatok.

• Precíziós gazdálkodás és automatizáció – A precíziós rendszerek lehetővé teszik, hogy a termelők pontosabb információk alapján hozzanak döntéseket. Az adatvezérelt gazdálkodási módszerek, az automatizált berendezések és a digitális eszközök segíthetik a termelési folyamatok tervezését és ellenőrzését. Ezek a megoldások a tanulmány szerint fontos szerepet kaphatnak a mezőgazdaság hatékonyságának növelésében.

• Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban – A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások szintén egyre fontosabb fejlesztési irányt jelentenek. A kutatás készítői szerint az ilyen rendszerek támogathatják a gazdálkodói döntéshozatalt és a termelési folyamatok optimalizálását. A technológiák tényleges elterjedését azonban nemcsak a fejlesztések üteme, hanem a szabályozási és piaci környezet is befolyásolja.

Jelentősen szűkült az európai növényvédelmi eszköztár

A tanulmány külön foglalkozik a növényvédő szerek engedélyezésével és a gazdálkodók rendelkezésére álló hatóanyagok számának változásával. A kutatásban bemutatott adatok szerint a 2000-es évek elején több mint ezer növényvédelmi hatóanyag rendelkezett engedéllyel az Európai Unióban. Jelenleg a jelentés szerint hozzávetőleg 420 hatóanyag használható.

Az elmúlt hét évben 92 hatóanyag került ki az engedélyezett eszköztárból, miközben ugyanebben az időszakban mindössze egy új szintetikus növényvédőszer-hatóanyag jelent meg az uniós piacon.

A tanulmány ezt a folyamatot a gazdálkodók számára rendelkezésre álló védekezési lehetőségek szűkülésének egyik fontos jeleként értékeli. Az engedélyezett hatóanyagok számának csökkenése különösen akkor jelenthet kihívást, amikor a termelőknek új vagy megváltozott növényvédelmi problémákkal kell szembenézniük. A kutatás az Egyesült Királyság helyzetét is összehasonlítja az uniós szabályozással. Az adatok alapján az Egyesült Királyság 2022 óta négy olyan új hatóanyagot engedélyezett, amelyek az Európai Unióban még nem kaptak jóváhagyást, vagy amelyek engedélyezési eljárása továbbra is folyamatban van. A különbség a jelentés készítői szerint arra utal, hogy az eltérő szabályozási rendszerek befolyásolhatják az új növényvédelmi technológiák hozzáférhetőségét.

A fogyasztói felmérés eredményei

Kideült, hogy a társadalom nyitottabb az innovációkra, mint azt sokan feltételezik. A válaszadók 84%-a szerint az élelmezésbiztonság a nemzetbiztonság részét képezi, és ugyancsak 84% támogatja, hogy a gazdálkodók hozzáférjenek a legmodernebb technológiákhoz annak érdekében, hogy javuljanak a termésátlagok és mérséklődhessenek az élelmiszerárak.

A megkérdezettek 77%-a úgy véli, hogy a bürokrácia csökkentése hozzájárulhat az európai élelmiszer-ellátás hosszú távú biztonságához, míg 63% nagyobb valószínűséggel támogatna olyan politikai erőt, amely ösztönzi a tudományos és technológiai innovációk mezőgazdasági alkalmazását.

A tanulmány összegzése szerint Európa kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy ismét meghatározó szereplővé váljon a globális agrárgazdaságban. Ehhez azonban a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati hasznosítására, az innovációk támogatására és olyan szabályozási környezet kialakítására van szükség, amely egyszerre garantálja a biztonságot és segíti az új technológiák mielőbbi elterjedését. A szakértők szerint a jövőbeli versenyképesség kulcsa az lehet, hogy az európai mezőgazdaság mennyire tud élni a tudományos fejlődés, a digitális technológiák és az új nemesítési eljárások nyújtotta lehetőségekkel.

Forrás: Agroinform.hu, Fruitveb.hu