Amerikai kutatók szerint újragondolhatjuk a vetésforgó jelentőségét

Amerikai kutatók a talaj mikrobiom vizsgálata alapján megállapították, hogy újra kell gondolnunk a vetésforgóról vallott eddigi nézeteinket. Kísérleti eredményeik alapján sokkal lazább forgót is kialakíthatunk. A terméshozamok növelése a célja annak a kutatásnak, amely a talajban élő baktériumok és gombák életközösségét, változását vizsgálja.

Az Észak-Arizonai Egyetem Patogén és Mikrobiom Intézete (PMI) és a Purdue Egyetem csapata arra keresi a választ, hogyan tud a mezőgazdasági termelés lépést tartani az emberiség létszámának növekedésével. Hisznek abban, hogy tudományterületük eredményeit az egész világon fölhasználhatják a farmerek arra, hogy olcsóbban, több élelmiszert termeljenek.

Többek között azt vizsgálják, hogy a filogenetika eredményei alkalmasak-e a vetésforgó pontosabb megtervezésére.

A filogenetika az élőlények evolúciós kapcsolatával foglalkozó tudományág, és ez alapján feltételezik, hogy a kórokozók speciálisan egy növényhez vagy közeli rokon fajokhoz kötődnek.

Éppen ezért a vetésforgó arra az elgondolásra épül, hogy ha egymást követő években rokon fajokat termesztünk egy adott területen, nagyobb az esélye a talajból fertőző kórokozók miatti terméscsökkenésnek. Ezt a feltételezést azonban csak most vizsgálták meg alaposan szabadföldi körülmények közt az USDA támogatásával.

Az első évben 36 növényt, köztük gyomokat is neveltek a területen, amelyek különböző genetikai távolságra vannak a paradicsomtól. A kísérleti parcellák a paradicsomtól a padlizsánon és a paprikán át a kukoricáig, búzáig és rozsig terjedtek. A padlizsán a paradicsom legközelebbi rokona, ugyanis azonos nemzetségbe (Solanum) tartoznak, míg a paprika esetében csak növénycsalád-szinten (Solanaceae) rokon a két kultúrnövény.

A következő évben minden parcellán paradicsomot termesztettek és meglepődve tapasztalták, hogy egyedül az önmaga után ültetett paradicsom adott kevesebb termést.

Ebből azt a következtetést szűrték le, hogy bár továbbra is fontos a vetésforgó alkalmazása a mezőgazdaságban, jelentősége nem lép túl a fajok szintjén. Azaz a fenntartható mezőgazdaságban más tényezőket is figyelembe kell venni a vetésforgó tervezésekor.

A második termesztési év előtt minden parcellában részletesen felmérték a mikrobiom összetételét és megállapították, hogy az nagyon eltérő a különböző növényfajok betakarítása után. Ma már sokkal mélyebben és nagyobb „felbontásban” tudják vizsgálni a talaj baktérium- és gombafajainak összetételét, mint korábban, és ez segíthet a technológiák optimalizálásában, hogy folyamatosan gazdagítsuk a talajt, ne rongáljuk, állítják a kutatók. Hosszú távon biotermesztőkkel kívánnak együttműködni, akik eleve talajkímélő gazdálkodást folytatnak.

A mikrobiom kutatások eredményeként bízhatunk abban, hogy kevesebb trágya és víz felhasználásával lehet gazdálkodni és nő az élelmiszer-biztonság is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com