A szétválasztott támogatási időszak új kihívásokat hozott az egyesületek számára. Ha nem lesz emelés, sok szolgáltatás ára emelkedhet.
A tenyésztésszervezési támogatások új struktúrája, miszerint az év első felében törzskönyvezési, a másodikban pedig teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési feladatokra lehet támogatást igényelni, jelentősen megváltoztatta a tenyésztőszervezetek költségvetését és a jövőre vonatkozó terveiket. Ha a keretet nem sikerül növelni, a szaktárca visszaosztásra kényszerülhet, ami további anyagi terhet róhat a tenyésztőkre.
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) 33 juh- és 5 kecskefajta tenyésztését szervezi. Az általuk igényelt támogatást már felhasználták a teljesítményvizsgálatokra, a küllemi bírálatokra és a tenyészértékbecslésre. Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatója elmondta: a kérdés már nem az, hogy mire fordítják a támogatást, hiszen „ezek a tenyésztési munkaműveletek már megtörténtek”, a költségek pedig már megjelentek a szövetség könyvelésében – ahogy más egyesületeknél is.
Kovács-Mesterházy Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének (MTE) ügyvezetője arról számolt be, hogy a magyar tarka esetében évente kétszer ivadékteljesítmény-vizsgálatot végeznek, és folyamatosan zajlik a termelésellenőrzés, a küllemi bírálat, a saját teljesítmény vizsgálata, valamint a hizlalási és vágási adatok gyűjtése. Ezek alapján történik a tej-, hús- és fitnesztulajdonságokra vonatkozó tenyészértékbecslés, amely mára a teljes ellenőrzött állományra kiterjed. A szervezetnél szintén alkalmazzák a genomvizsgálatokat, amelyeket a tenyészértékbecslésbe is beépítettek.
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) szinte minden teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési támogatási jogcímet kihasznál – nyilatkozta dr. Török Márton ügyvezető. A hústermelés-ellenőrzéstől a küllemi bírálaton és genomvizsgálaton át az ultrahangos és saját teljesítményvizsgálatig több területet is lefednek. Az idei évben ugyanakkor a központi STV nem szerepel a támogatási igénylésükben. A szervezet működésének gerincét a törzskönyvezés, illetve az ehhez kapcsolódó vizsgálatok és tenyészértékbecslés adja, így a normatíva színvonalas működésük alapfeltétele.
A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületénél (LBTE) a támogatásokat minden esetben a jogszabályoknak megfelelően a teljesítményvizsgálatok költségeinek csökkentésére fordítják – tájékoztatott dr. Szücs Márton ügyvezető igazgató. Így a tenyésztőknek nem kell ezeket a költségeket teljes egészében állniuk. Az infláció, a béremelések és az üzemanyagárak hatásait a szervezet eddig előre tudta tervezni, de az állam csupán a kiadások legfeljebb 70%-át fedezi. A többit a tenyésztőknek kell kipótolniuk. A támogatásból többek között a vizsgálatokat végző munkatársak bérének egy részét, a szükséges eszközöket, a céges járművek fenntartását, valamint a védőfelszereléseket finanszírozzák. A genomikai értékbecslést piaci alapon végzik, kisebb támogatási részesedéssel.
A visszaosztásos rendszer komoly problémákat okozhat: ha kevesebb támogatás jut az egyesületeknek, a tenyésztők költségei nőnek, hiszen a teljesítményvizsgálatok díjai ettől függetlenül nem csökkennek.
Így kisebb mértékben lehet csökkenteni azokat a költségeket, amelyek a minőségi tenyészállat-előállításhoz szükséges szolgáltatásokat fedezik – ezek mára szinte napi rutinná váltak az ágazatban.
Ha a támogatási keret 1,8 milliárd forint marad, akkor nem zárható ki, hogy jövőre emelni kell a szolgáltatások díját, ami újabb anyagi terhet ró a tenyésztőkre. Bár ez nem cél, könnyen lehet, hogy kénytelenek lesznek meglépni ezt a nem kívánt, de elkerülhetetlen intézkedést. Az ágazat szereplői úgy vélik, az állattenyésztők a jelenlegi gazdasági környezetben nem képesek önállóan finanszírozni és működtetni a rendszert. Állami támogatás nélkül „nem tudjuk fenntartani a nemzeti tenyésztést!”
Forrás: allattenyesztok.hu, agroinform.hu
Indexkép: canva.com
