Sok még a vitás kérdés a közös agrárpolitikával kapcsolatban

A 2020 utáni időszak uniós támogatáspolitikájával kapcsolatban sok még a bizonytalanság.

Szükség van a közös uniós agrárpolitikára (KAP) 2020 után is – jelentette ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke egy gazdafórumon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balkányban szerdán.

Az érdekképviseleti vezető leszögezte, a következő uniós ciklus költségvetésében az agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszernek juttatott források fontosságát, valamint a kétpilléres rendszer megtartását egyetlen európai állam vagy polgár sem akarja elvitatni, az azonban még vita tárgya, hogyan akarják ezt a döntéshozók megvalósítani.

Jakab István elmondta, a KAP első pillérével kapcsolatos elképzelések, azaz a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések kérdésében sem egységes az álláspont, mivel egyelőre nem tudni, hogy ezeket az összegeket kizárólag európai uniós támogatásokból finanszírozzák-e majd.

A kifizetések feltételekhez kötésével, vagy a döntések nemzeti hatáskörbe utalásának lehetőségével “jön a trükközés”, ezért “itt a biztos, csak a bizonytalan” – fogalmazott a Magosz elnöke, megjegyezve, uniós hivatalos rendező elv még ebben a kérdésben sincs. Ebben a témában csak egységes döntés az elfogadható, vagyis mind a huszonhét tagállamnak egyezségre kell jutni – tette hozzá.

A döntések nemzeti hatáskörbe utalásával kapcsolatban a tagországok még messze vannak az egységes állásponttól.

Magyarország ahhoz ragaszkodik, hogy az agrárpolitika büdzséje és támogatása reálértéken ne változzon, továbbra is uniós forrásból, normatívan legyen finanszírozva – hangoztatta a Magosz-elnök. A vidékfejlesztési források esetében más a helyzet, Jakab István szavai szerint itt jelentősen növelni kell a nemzeti támogatások arányát és mértékét, ennek szükségességét egyébként már a Magosz is jelezte a kabinetnek. Ez a magyar mezőgazdaság további felzárkózásához nélkülözhetetlen, emellett ebből lehetne pótolni az esetlegesen kieső brüsszeli forrásokat – mutatott rá a szövetségi elnök.

Előadásában szót ejtett a Brexit miatt kieső, csaknem 14-15 milliárd eurós uniós költségvetési összegről, amelynek pótlásáról jelenleg is nagy viták zajlanak az Európai Unióban. Magyarország ebben a kérdésben a tagállami befizetések növelését támogatja, ezt a javaslatot a nagy nettó befizető országok, mint Németország és Franciaország, vélhetően nem fogja támogatni – mondta.

A Magosz-elnök hangsúlyozta, nem megoldás Svédország példája sem, ahol – Brüsszel jóváhagyásával – a vidékfejlesztési forrásokat csoportosították át szociális kiadásokra. Ez a “lopakodó” intézkedés jelzi, hogy ez a gyakorlat később akár általánossá is válhat, ez viszont nem megoldás.

(Forrás: Agroinform)