2025-ben az éghajlatváltozás, a különböző betegségek és a változó piaci környezet egyaránt próbára tette a magyar agrárium szereplőit. A jövő szempontjából kulcsfontosságú lesz az ágazat ellenállóképességének növelése, hogy a hatékonyság és versenyképesség további javításával sikeresen kezelni tudja a mezőgazdaságot és élelmiszeripart sújtó kihívásokat. Ezek között szerepeltek az aszály a szántóföldi növénytermesztésben, a száj- és körömfájás, a madárinfluenza és más betegségek az állattenyésztésben, valamint a fagyok és a szőlő aranyszínű sárgasága a kertészeti ágazatokban. Mindezt tovább nehezítette az árak ingadozása és a kiszámíthatatlan kereskedelempolitika – mutattak rá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzésében.
A szakértők szerint ugyanakkor az ágazat nagyfokú alkalmazkodóképességgel rendelkezik, és a beruházási pályázatok elindulása, valamint az ehhez kapcsolódó banki finanszírozás rövid távon is kedvező irányú változásokat hozhat.
„Harmadik negyedéves elemzésünk szinte az év összegzésének tekinthető. Ez alapján azt látszik, hogy az agráriumban jelentős eltérések mutatkoznak, nemcsak alágazatonként, hanem a klímaváltozás negatív hatásainak tekintetében a földrajzi megoszlás, illetve a hatékonyság mentén is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a fagykárok, az aszály, a különböző állatbetegségek – köztük a száj- és körömfájás járvány és a madárinfluenza –, valamint a szőlő aranyszínű sárgasága egyértelművé tették: az agrárvállalkozásoknak egy megváltozott világban kell helytállniuk.
„Hangsúlyozzuk viszont, hogy az ágazat jó alkalmazkodóképességgel bír, és a Közös Agrárpolitika pályázati programjának most kezdődő megvalósítása is jelentős előrelépést hozhat abban, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari jobban meg tudjon birkózni a termelést és a piacokat jellemző kihívásokkal. Az ellenállóképesség növelése kulcsfontosságú cél: ehhez beruházásokra és sokrétű, hatékony banki finanszírozásra van szükség” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a gazdálkodók nagy része már megkapta a támogatói okiratot, és sokan el is kezdték a beruházásokat.
„Ez az agrárhitelpiacon jövőre már érdemben megmutatkozhat.”
Vegyes kép a harmadik negyedévben
Az MBH AgrárTrend Index, amely az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek véleménye alapján készül, 2025 harmadik negyedévének végén 32,4 pontot ért el a 48 pontos skálán. Ez az érték kissé eltávolodott az egyensúlyi szintként meghatározott 35 ponttól, mivel az előző negyedévi 0,3 pontos emelkedést most 0,4 pontos csökkenés követte. Éves szinten 1,9 pontos visszaesés látható, ami a 2023 végi, 2024 eleji agrárhelyzethez hasonló képet mutat.
„Az MBH AgrárTrend Indexben 12 termékpályát vizsgálunk, a 2025 harmadik negyedévi felmérésünk pedig felemás képet mutat: hat termékpálya a 32,3 pontos teljes agrárgazdasági érték alatt, hat pedig felette szerepel” – ismertette az eredményeket Héjja Csaba, a bank stratégiai elemzője. Mint mondta, pozitívan értékelték a baromfi-, búza- és tojástermékpályát, míg visszaesés a kukorica-, gyümölcs- és szőlő-bor ágazatban volt jellemző. „Úgy látjuk, hogy ezen termékpályákon jelenleg sok olyan tényező van, amelyek jelentős kihívások elé állítják a gazdálkodókat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ágazat képes lehet megoldásokat találni erre.”
Szántóföldi növénytermesztés: jó jövedelmezőség, gyenge kukoricatermés
A 2025-ös év a szántóföldi növénytermesztésben már lezárult, és a búza termésátlaga meghaladta a sokéves átlagot. A malmi minőség aránya is kedvezőbben alakult, így a búza és az árpa jövedelmezően termeszthető volt az ország nagy részén. A kukorica azonban megsínylette a száraz, forró nyarat, különösen Délkelet-Magyarországon, így a termés várhatóan 4 millió tonna körül alakul. A napraforgó rekordterületről került betakarításra, de a hozam 15 százalékkal elmaradt a sokéves átlagtól.
A bank szakértői szerint a közepes termés miatt a kukoricaexport visszaeshet, miközben a feldolgozott termékek aránya nőhet.
Az állati termékpályákon a baromfi a húzóágazat
A baromfihús és a tojás továbbra is erősítik az állati termékpályákat. Jó exportlehetőségek és stabil belföldi kereslet jellemzi ezeket a szegmenseket, míg a kacsa- és libatermelést a kínai dömpingáru és a madárinfluenza nehezíti. A sertéságazatban viszont negatív trend indult el, mivel a nemzetközi árak több mint 15 százalékkal estek, a forint pedig erősödött, így a hazai felvásárlási árak is visszaestek.
„Ennek a trendnek a hátterében a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, a kínai termelés növekedése, valamint a Brazília és az Európai Unió közötti exportpiaci verseny húzódik meg” – magyarázta Héjja Csaba.
A tejtermékpálya ugyan a ragadós száj- és körömfájás miatt megtorpant év elején, de a felvásárlás nőtt, és a jövedelmezőség is biztosított. Középtávon azonban várható a tejfelvásárlási árak csökkenése. A marhahúsnál az áfacsökkentés élénkítheti a belföldi keresletet, a piac pedig kezd helyreállni a járvány után.
Magas árak enyhítik a gyenge gyümölcstermést
A zöldség- és gyümölcstermesztésben vegyes a kép: míg a zöldségek esetében csak kisebb árcsökkenés tapasztalható, a gyümölcságazatban a tavaszi fagyok miatt jelentős, akár 80–90 százalékos terméskiesés történt a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében. A szilva és meggy termése is feleződött, az alma és körte 75–80 százalékos károsodást szenvedett, a dió pedig gyenge közepes eredményt mutat. Az árak emelkedése részben kompenzálja a kiesést.
A szőlő-bor ágazatban az aranyszínű sárgaság okozza a legnagyobb gondot, amely már 21 borvidéket érint, és a területek csökkenésével is fenyeget. Ugyanakkor a szőlőárak emelkedtek – kérdés, hogy ez a borok árán is megjelenik-e.
Forrás: magro.hu
