Érdemes figyelembe venni a hazai szántóföldi növénytermesztés eredményeit és a jövedelmezőségét is. Ugyanis miközben a szélsőséges csapadékeloszlás már az ország jelentős részén komoly kihívásokat okoz a termelőknek, a talajok fizikai, kémiai és biológiai állapota is folyamatosan romlik. A gazdák igyekeznek megfejteni, hogy vajon milyen vetésszerkezet és melyik hibrid hozhatja a legbiztosabb termést a következő szezonban. A gond ezzel az, hogy a kérdésekre általában csak utólag lehet igazán jó választ adni.
Az idei időjárás ismét keményen próbára tette a magyar mezőgazdaságot és alapjaiban határozta meg a szántóföldi növénytermesztés körülményeit – írta az Agrárszektor cikke. A magyar talajokból hiányzó 100-200 milliméternyi csapadék helyenként szinte egész évben így is maradt.
Ahhoz képest, hogy az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése mellett a szakértők egyre gyakrabban beszélnek téli aszályról is, kimondottan pozitív fejlemény, hogy az elmúlt években eddig még rendre megfelelő mennyiségű víz állt rendelkezésre ahhoz, hogy az őszi vetésű kultúrák átlagos vagy átlag feletti terméssel tudjanak zárni. Így volt ez most is, így az esők előtt betakarított búza esetében – ha a termés mennyisége nem is érte el a kívánt szintet –, a minőség sok esetben kiváló lett – írta a cikk.
A kukoricáról ugyanez már nem mondható el. Bár a 2022-es történelmi aszály előtt még sok magyar termelőnél ez volt az a növény, amit a legjobban megérte termelni, az elmúlt években a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás miatt egyre többen élnek meg sorozatos veszteségeket vele. Mindezek miatt az idei évben olyan túlzó becslések is megjelentek, melyek szerint a kultúra magyarországi vetésterülete a valamikori csúcsot jelentő 1,2 millió hektárról akár a felére is visszaeshet. Ez pedig egyúttal azt is jelentené, hogy Magyarország szinte biztosan import helyzetbe kényszerülne egy olyan növény esetében, amelyet évtizedek óta exportra is termel – írta a cikk.
Ugyan a becslések túlzónak bizonyultak, tény, hogy a kukorica vetésterülete a várakozásoknak megfelelően valóban csökkent, mintegy 800 ezer hektárra, a termésmennyiség pedig 29 százalékkal lett kevesebb az idei évben. A számok mögött ugyanakkor azt is fontos látni, hogy a kukoricát érintő termelési gondok már nem csak az Alföldön jelentkeztek, hanem többek között a csapadékosabbnak számító Somogy és Fejér vármegyékben is. A várthoz képest elmaradó kukoricatermés miatt ráadásul Lengyelország felől az import is elindult, ami tovább rontotta a hangulatot és piacromboló hatássa isl járt.
Ezeket látva az egyik podcast beszélgetésben az is elhangzott, hogy az M3 autópályától délre már nem lehet gazdaságosan kukoricát termeszteni, ez pedig a következő években újabb gazdákat kényszeríthet nagy váltásra.
A napraforgó csökkenő termésátlaga
Az aszály okozta termelési problémák ugyan a kukorica esetében jobban ismertek és hatványozottabban jelentkeznek, sajnos egyre inkább érintett a napraforgó is. Mindez azért érdekes, mert sok termelőnek részben éppen azért esett a választása a napraforgóra, mert az a nyári kultúrák között még mindig jobban bírja a csapadékszegényebb nyarat és a hőségnapokat.
A növény népszerűsége olyannyira megugrott, hogy az elmúlt évek legnagyobb előrelépését a napraforgószegmens érte el a szántóföldi növénytermesztésben, sőt, sokak szerint még további tartalékok is vannak ebben a kultúrában – írta a cikk.
Idén azonban már a napraforgónál sem alakult minden a vártnak megfelelően, hiszen a tavaszi vetést követő visszahűlés heterogén kelést eredményezett, ami a gyomirtást is megnehezítette. Ráadásul a kritikus fejlődési szakaszokban több helyen a csapadék is elmaradt. Azzal pedig már ez a kultúra is nehezen boldogul, ha egy adott tenyészidőszak során csak 10-30 milliméter csapadék esik.
Ennek tudatában könnyen megérthető, miért fordulhatott elő idén az, hogy a napraforgó korábbi 3 tonnás hektáronkénti termésátlaga 2,3 tonnára csökkent. Hogy a jövőben hogy alakul majd a vetésterülete, az részben a nemesítők munkáján is múlik.
Váltanak a magyar gazdák
A fentiek ismeretében érvényes következtetés, hogy ha az időjárás továbbra is ilyen hektikus marad, akkor az őszi kalászos kultúrák helyzete az előttünk álló vetési szezonokban egyre inkább felértékelődhet. Amennyiben pedig ezekhez megfelelő átvételi ár is párosul, akkor jövedelemtermelő képességük nem fogja ugyan elérni a tavaszi vetésű hibridekét, a kiszámíthatóság miatt azonban ezek mégis jobb és biztosabb választásnak bizonyulhatnak a jövőben – írta a cikk.
Ebből kiindulva már idén is több szakértő számított arra, hogy Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegye rendkívüli aszálynak kitett részein még többen fognak elfordulni a kukoricától az őszi kalászosok felé, melynek következtében az őszi árpa és az őszi búza vetésterülete is nőni fog. Bár a várt növekedés végül – részben a vetőmaghiány miatt – elmaradt, kétségkívül folytatódott a magyarországi vetésterület átrendeződése, ami várhatóan a következő években is tart majd.
Forrás: magro.hu
Indexkép: pexels.com
