Az Európai Bizottság megerősítette, hogy még idén benyújtja a tojótyúkok ketreces tartásának megszüntetésére vonatkozó jogszabályi javaslatot, amelyet 2027 közepéig a kocák ketreces tartásának kivezetése követhet.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy még idén benyújtja a tojótyúkok ketreces tartásának megszüntetésére vonatkozó jogszabályi javaslatot, amelyet 2027 közepéig a kocák ketreces tartásának kivezetése követhet. Az állatvédő szervezetek szerint a döntés több mint 160 millió haszonállat életkörülményeit javíthatja Európában.
A Bizottság az új uniós Állattenyésztési Stratégiában rögzítette, hogy folytatja az állatjóléti szabályok szigorítását. Az első ütemben a tojótyúkok ketreces tartását tiltanák be, majd ezt követheti a kocák számára alkalmazott ketrecek megszüntetése.
A döntést üdvözölte a Compassion in World Farming (CIWF) állatvédő szervezet, amely szerint ez mérföldkő lehet az európai állatjólétben. A szervezet ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már 2021-ben azt ígérte, hogy valamennyi haszonállat esetében felszámolja a ketreces tartást, ám a jogalkotás végül elmaradt.
Több mint 160 millió állatot érinthet
A CIWF szerint az új javaslat elfogadása több mint 160 millió tojótyúk és koca tartási körülményeit változtathatja meg. A szervezet ugyanakkor azt sürgeti, hogy a ketrectilalom később a nyulakra, kacsákra, libákra, fürjekre és más ketrecben tartott állatokra is kiterjedjen.
Philip Lymbery, a szervezet globális vezérigazgatója úgy fogalmazott: a mostani bejelentés azt bizonyítja, hogy a társadalmi nyomás valódi változásokat eredményezhet, ugyanakkor a Bizottságnak teljesítenie kell korábbi ígéretét, és valamennyi állatfaj számára ki kell dolgoznia a ketreces tartás megszüntetésének ütemtervét.
Átfogó állattenyésztési stratégia készül
Az Európai Bizottság új, 2040-ig szóló állattenyésztési stratégiája nemcsak a ketreces tartás kérdésével foglalkozik. A dokumentum szerint:
- külön pénzügyi támogatási eszközt hoznának létre a magasabb állatjóléti színvonalra átálló gazdaságok számára;
- felülvizsgálják az uniós állatvédelmi szabályozást;
- megszüntetnék a hím naposcsibék rutinszerű leölését;
- szigorúbb állatjóléti követelményeket vezetnének be az importált termékekre is;
- ösztönöznék a fenntarthatóbb állattenyésztési rendszereket.
A növényi fehérjék szerepét is erősítenék
A stratégiával együtt közzétett uniós Fehérjeterv célja, hogy Európa csökkentse a takarmányként importált növényi fehérjéktől való függőségét, miközben növelje a növényi alapú élelmiszerek fogyasztását. A dokumentum támogatja a kiterjedtebb állattartási rendszereket és a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési modellek elterjedését.
Bár a tervek még jogalkotási szakasz előtt állnak, a mostani bejelentés azt jelzi, hogy az Európai Unió a következő években jelentős változásokat készít elő az állatjóléti szabályozásban, amelyek a gazdálkodókat és az élelmiszeripart egyaránt érinthetik.
Forrás: Compassion in World Farming, agroinform.hu
Indexkép: pexels.com
