Április és június között az egy évvel korábbi időszakhoz képest harmad annyi műtrágya jutott el a gazdálkodókhoz, és 36 százalékkal kevesebb növényvédő szer.
Drasztikus csökkenés a műtrágyavásárlásban
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentése alapján visszaesett a hazai műtrágyaforgalom 2026 második negyedévében. A vizsgált termékkörön belül a mészammon-salétrom (MAS) iránt mutatkozott a legerősebb kereslet: a második negyedév teljes értékesítésének 48 százalékát ez a termék adta. Forgalma ugyanakkor jelentősen visszaesett, hiszen 46 százalékkal kevesebbet értékesítettek a 10 százalékkal drágábbá vált termékből. Karbamidból 28,3 százalékkal fogyott kevesebb, miután 15,4 százalékkal emelkedett az ára. 10 százalékot drágult a MAP is.
Az ammónium-nitrát és az NPK (15:15:15) ára egyaránt bő 7 százalékkal emelkedett. Bár e két termék csaknem egyforma mértékben drágult, a több mint 35 ezer forinttal drágább NPK értékesítése 26,8 százalékkal mérséklődött, míg az ammónium-nitráté kissé növekedni tudott. Árcsökkenést egyedül a kálium-kloridnál tapasztalhattak a vásárlók, mínusz 7 százalékos mértékben, ennek eladott volumene szintén nőtt.
Mi történhetett?
A műtrágyavásárlás drasztikus beszakadása nem magyarázható azzal, hogy az első negyedévben, vagy 2025 végén besájzoltak volna a gazdálkodók. A korábbi AKI-jelentések szerint ugyanis nem változtak az eladott mennyiségek az egy évvel korábbi viszonyítási alaphoz mérten. A vásárlási hajlandóság romlását részben magyarázza az áremelkedés, de ez is kisebb mértékű volt, mint a forgalom-csökkenés. Április és június között vélhetően a kapásnövények indulási feltételei alapján dönthettek úgy sokan, hogy nem éri meg a növényekbe invesztálni.
A növényvédő szerek forgalma is visszaesett
A növényvédő szerek 2026. április–júniusi forgalmi adatai alapján a megfigyelt készítményekből összességében 36,3 százalékkal kisebb mennyiséget vásároltak a gazdálkodók, mint 2025 azonos három hónapjában. A termékcsoportok között számottevő különbségek mutatkoztak. A rovarölő szerek értékesített volumene 47 százalékkal zuhant az előző év második negyedévéhez képest. A gombaölőknél 31 százalékos, míg a gyomirtóknál 28 százalékos visszaesést mértek. Pedig a gombaölők jelentős részénél csökkentek az árak, ennek mértéke jellemzően 2–11 százalék között alakult. A rovarölő készítmények árai nem változtak drasztikus mértékben, pár százalékos föl- és lefelé történő elmozdulás volt. A gyomirtók piacán szintén vegyesen alakultak az árak.: 3,5 százalékos drágulás, illetve 9 százalékos ármérséklődés a két véglet.
Mi történhetett?
Az árváltozások nem magyarázzák a forgalom drasztikus visszaesését. Az aszállyal együtt a kártevőnyomás mérséklődése és a romló bevételi kilátások együtt magyarázhatják, miért nem vásároltak annyi peszticidet a gazdálkodók.
