Az uniós összehasonlítás szerint Magyarországon mindössze 34,80 eurót fizettek 100 kilogramm nyerstejért augusztusban, miközben az EU átlaga 42,22 euró körül alakult. Ráadásul a hazai éves áresés is az egyik legnagyobb volt.
Miközben több európai ország tejpiacán már az árak stabilizálódására utaló folyamatok rajzolódnak ki, Magyarország továbbra is az uniós rangsor alsó részében helyezkedik el. Az augusztusi adatok alapján a hazai tejtermelők még szlovák és román társaiknál is alacsonyabb árat kaptak a nyerstejért, az Ausztriában fizetett összeg pedig közel harmadával haladta meg a magyarországi szintet.
Szlovákiában már emelkedett a nyerstej ára
A szlovák tejpiacon augusztusban megszakadt a korábbi hónapokat jellemző árcsökkenés. A nyerstej átlagos felvásárlási ára egyetlen hónap alatt 1,7 százalékkal, 37,32 euróra emelkedett 100 kilogrammonként. Az augusztusi árfolyammal számolva ez megközelítőleg 136 forintos kilogrammonkénti összeget jelentett. A havi javulás ellenére a szlovák termelők helyzete éves összevetésben továbbra sem kedvező. A friss adatok alapján a nyerstej felvásárlási ára 24,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől.
A felvásárolt tej mennyiségének alakulása ugyanakkor eltérő tendenciát mutat. A szlovák feldolgozók augusztusban 73,1 ezer tonna nyerstejet vásároltak. Ez júliushoz viszonyítva 2,2 százalékos mérséklődésnek felel meg, az előző év azonos időszakához képest azonban 10,2 százalékos növekedést jelent. Vagyis a szlovák feldolgozóiparhoz lényegesen több nyerstej érkezett, mint egy évvel korábban, miközben a termelőknek fizetett ár éves összevetésben közel negyedével csökkent.
A magyar termelők még kevesebbet kaptak
Magyarországon ennél is nehezebb helyzet alakult ki. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint augusztusban a nyerstej országos termelői átlagára kilogrammonként 128,57 forint volt. Júliushoz viszonyítva ugyan 1,7 százalékos emelkedés következett be, éves összevetésben azonban rendkívül jelentős, 35,3 százalékos árcsökkenést mértek.
Mindeközben a hazai felvásárlás volumene az előző év azonos időszakához képest 4,6 százalékkal mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a tejkivitel 20,3 százalékkal emelkedett. Különösen figyelemre méltó különbség alakult ki a belföldön és az exportpiacon értékesített nyerstej árában. Augusztusban a kivitt nyerstejért átlagosan 141,86 forintot fizettek kilogrammonként. Ez több mint 10 százalékkal haladta meg azt az összeget, amelyet a termelők átlagosan a hazai értékesítés során kaptak.
Az uniós adatok is komoly magyar lemaradást jeleznek
Az Európai Bizottság összehasonlítható tagállami adatsora alapján még szembetűnőbb a magyar tejtermelők hátránya. Augusztusban az uniós nyerstejár átlaga 42,22 euró körül alakult 100 kilogrammonként. Ez hozzávetőleg 154 forintos kilogrammonkénti összegnek felel meg. A harmonizált uniós statisztikában Magyarország 34,80 euró/100 kilogrammos értékkel szerepelt, ami körülbelül 127 forintot jelentett kilogrammonként. Ezzel a magyar árszint az uniós mezőny alsó részébe került.
A környező országok közül Romániában 34,86 eurót, Szlovákiában 36,11 eurót, Lengyelországban 40,14 eurót fizettek 100 kilogramm nyerstejért. Ausztriában ugyanez az összeg már 45,50 euró volt. A számok alapján az osztrák termelők azonos mennyiségű nyerstejért mintegy 31 százalékkal magasabb összeget kaptak magyar társaiknál. Lengyelországban körülbelül 15 százalékos, Szlovákiában pedig hozzávetőleg 4 százalékos volt az árelőny Magyarországhoz képest.
Miért különböznek a szlovák és az uniós adatok?
Fontos különbséget tenni a szlovák nemzeti felvásárlási statisztika és az Európai Bizottság harmonizált adatsora között. A két adatforrás eltérő módszertant alkalmaz, és a számításokban figyelembe vett minőségi, illetve beltartalmi paraméterek sem feltétlenül azonosak.
Ezért a két számsor közötti eltérés önmagában nem jelent ellentmondást. A tagállamok árszintjének összevetésére az Európai Bizottság harmonizált adatai alkalmasabbak, míg egy adott országon belül a havi folyamatok követéséhez a nemzeti statisztikák adhatnak pontosabb képet.
Magyarországon különösen erős volt az éves visszaesés
A magyar tejtermelőket nemcsak az alacsony árszint sújtja. Az éves árváltozás alapján is kedvezőtlen kép rajzolódik ki. Az összehasonlítható uniós statisztikák szerint augusztusban a magyar nyerstej ára 30,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szlovákiában eközben 27,3 százalékos, Lengyelországban 24,8 százalékos, Ausztriában 20,2 százalékos, Romániában pedig 21,1 százalékos éves visszaesést regisztráltak. Az Európai Unió egészében augusztusban 42,22 euró/100 kilogramm körül alakult az átlagár. Havi összevetésben ez 0,4 százalékos javulást jelentett, az árszint azonban továbbra is több mint 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A magyar tejpiac tehát nem pusztán az egész Európát érintő árcsökkenés hatásaival küzd. A hazai visszaesés mértéke az uniós átlagnál jóval erőteljesebb volt.
A boltokban csak részben jelent meg a termelői áresés
A tejpiaci folyamatok hatása a fogyasztói árakban is érzékelhető, ám jóval kisebb mértékben, mint a termelői oldalon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint augusztusban a tej fogyasztói ára átlagosan 8,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A sajt ára 11,1 százalékkal, a vajé pedig 15,5 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. Mindez azt mutatja, hogy a termelői ár 30 százalékot meghaladó éves visszaesése csak részben épült be a fogyasztói árakba.
Közeledhet az árfordulat Európában
Az európai tejpiacon ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy az árcsökkenés üteme lassulhat, és bizonyos országokban már megkezdődhetett a stabilizálódás. Augusztus volt a második egymást követő hónap, amikor az uniós árak összességében stabilizálódtak, illetve kisebb emelkedést mutattak.
Ausztriában például augusztusban átlagosan 45,4 eurócentet kaptak a gazdák kilogrammonként a nyerstejért. Szeptemberre az Agrarmarkt Austria már 47,2 eurocentes átlagárral számolt.Az áremelkedés hátterében több tényező együttes hatása állhat. Az egyik a tejtermelés mérséklődése, a másik pedig az aszály következtében romló takarmányhelyzet. Ha kevesebb tej kerül a piacra, az önmagában támogathatja az árakat, a gazdálkodók költségeinek növekedése azonban jelentősen ronthatja az ebből származó előnyöket.
A feldolgozói kifizetésekben is látszik a változás
Az európai tejpiacon működő nagy feldolgozók átlagos kifizetési ára augusztusban már a negyedik egymást követő hónapban emelkedett. Éves összevetésben azonban még így is 18 százalékkal alacsonyabb szinten állt.
A tejárak stabilizálódása némi bevételi könnyebbséget jelenthet a gazdaságok számára, ugyanakkor az emelkedő takarmányköltségek gyorsan felemészthetik az ebből származó többletet.
Magyarország ebből a szempontból különösen nehéz helyzetből várhatja az európai piaci fordulatot. A hazai nyerstej ára az uniós összevetésben alacsony szinten áll, miközben az aszály miatt a takarmányellátás bizonytalansága és a takarmányozás költségeinek növekedése egyre komolyabb terhet róhat a tejtermelő gazdaságokra.
Kritikus hónapok várhatnak a hazai tejágazatra
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy az árstabilizálódás első jelei ellenére továbbra is válságos a magyar tejágazat helyzete.
A szakember szerint a nyerstej jelenlegi ára továbbra sem fedezi az előállítás önköltségét. A hazai gazdálkodók helyzetét az is nehezíti, hogy növekvő mennyiségben érkeznek import tejtermékek Magyarországra. Az ágazat számára ráadásul különösen fontos időszak következhet. Az aszály és a takarmányhiány teljes gazdasági hatása ugyanis még nem feltétlenül jelent meg a tejtermelő telepek költségeiben és teljesítményében.
A következő hónapok egyik fontos kérdése így az lesz, hogy az európai tejárak stabilizálódása milyen gyorsan és milyen mértékben jelenik meg Magyarországon. Legalább ennyire meghatározó lehet azonban az is, hogyan alakulnak a gazdaságok takarmányköltségei, hiszen az értékesítési árak esetleges javulása önmagában nem feltétlenül elegendő a jövedelmezőség helyreállításához.
